Fejezet
1 1 | félretérve, találja az ember gróf Somlyóházi pusztáját. Néhány
2 1 | számtartó leánya volt; a mostani gróf öregapja volt a násznagyuk,
3 1 | ők mentek Kolozsvárra, a gróf házához kellett szállniok,
4 1 | hogy máshová menjenek; ha a gróf jött Somlyóházára, néha
5 1 | következtetné valaki, hogy gróf Somlyóházi valami nagyon
6 1 | embernek; sőt, inkább a gróf arról ismeretes, hogy a
7 1 | van itt, hogy itt van. A gróf okos ember. Mikor a grófkisasszonyt
8 1 | professzorok, akkor azt mondta a gróf: „Leányom, tudsz angolul,
9 1 | veszi. Azt pedig jól tudja a gróf úr, hogy a somlyóházi tiszttartóné
10 1 | dörzsölé hozzá a nyakát. – A gróf jött rajtad?~Dryász megrázta
11 1 | feleségem ügyelete alatt; a gróf úr maga bízta rá; azt mondta
12 1 | annyi bizonyos, hogy maga a gróf sem igen fog örülni, ha
13 1 | hiszem, hogy a méltóságos gróf úr valami nagyon büszke
14 2 | is tudom, hogy Somlyóházi gróf mostohaleányát, Kalondai
15 3 | alkalmatlan, mint saját magának, gróf Somlyóházi és egész családja
16 3 | szokott törődni.~Somlyóházi gróf azonban éppen ezen szomorú
17 3 | gyermekét hadd nevelje ő. Gróf Bertalanné igen jó, tiszta
18 3 | s nekiindult a világnak; gróf Bertalanné utánaküldte a
19 3 | Gondolja meg, Somlyóházi gróf testvére mily szerencsétlenül
20 3 | Rettenetes eset volt! Somlyóházi gróf bevallotta, hogy sok rendkívüli
21 3 | szándékaival, s végre a gróf is talált ideillő okos gondolatot,
22 4 | hasonló kérdésre: „Én is gróf leszek”; címre szert tenni
23 5 | odabenn senki más, mint a gróf úr maga”.~Fehér Gyulának
24 5 | annyit mondott neki, hogy gróf, szürke farkasprémes köpenyébe
25 5 | hányódott-vetődött a kíméletlen úton, a gróf úr szemüvegei egyre zsenírozták
26 5 | más gondolatra téríték; a gróf úr bizony egyre alszik,
27 5 | Gyula, hogy az ismeretlen gróf azzal a kék szemüveggel
28 5 | tetejéből: ő alul marad, a gróf felül.~Amint erre felébredt,
29 5 | Amint erre felébredt, hát a gróf csakugyan felül volt, ő
30 5 | hogy feldűltünk – szólt a gróf.~– S én úgy érzem, hogy
31 5 | iparkodjunk ki innen.~A gróf azzal kiütötte a kocsi ablakát,
32 5 | önnek semmi baja? – kérdé a gróf fiatal útitársát.~– Semmi
33 5 | Jó lesz az ennek is.~A gróf a helyzet fatalitásában
34 5 | vegyék ki az árokból! A gróf mondta neki, hogy csak várjon
35 5 | lesz – gondolá magában a gróf).~Most egyszerre egyet rántott
36 5 | felállítjuk; hol az emelőgép?~A gróf és Gyula kifogták a lovakat
37 5 | lóhajtáshoz, mint ön-szólt a gróf, kezébe véve a gyeplűt.~–
38 5 | lesz – jegyzé magában a gróf.)~– Én már nem először járok
39 5 | először járok így – szólt a gróf –, hogy ebben az útban felfordítanak,
40 5 | elront egyet.~(Hm, furcsa gróf lehet az – gondolá magában
41 5 | s a lovakat sajnálja.)~A gróf igen ügyesen kocsizott;
42 5 | fecskendőnek? – kiálta a gróf, hevült arcáról le sem törülve
43 5 | Mindjárt segítek rajta, gróf úr – szólt Gyula odasietve –,
44 5 | oldalát, Gyula elkérte a gróf egyik szarvasbőr kesztyűjét,
45 5 | sikerült a tüzet elfojtani. A gróf és Gyula egyformán lucskosan,
46 5 | önnek a segítségét – szólt a gróf megszorítva az ifjú kezét.
47 5 | foglalva.~– Igen lekötelez, gróf úr.~A két férfi a bíró házánál
48 5 | és a paplak is leégett.~A gróf egy percre félreinté a bírót,
49 5 | kegyelmes úr is olyan jó volt.~A gróf ebből megtudta, hogy ismeretlen
50 5 | mégsem masiniszta.~Amíg a gróf és Gyula a sz…i fürdő felé
51 5 | az égés felé sietni; – a gróf nagyon kérte Gyulát, hogy
52 5 | nálok a leégettek számára.~A gróf nevetett az ötletnek.~–
53 5 | mind a kettő szót fogad.~A gróf olyan elégülten mondta ki
54 5 | dicsekedés volt benne. – Egy gróf, akinek a gyermekei szót
55 5 | úgy gondolá, hogy majd a gróf házánál bemutatja magát,
56 5 | Nemsokára elérték a fürdőt. A gróf megmagyarázta, hogy merre
57 5 | csinos nyári lak állt, az a gróf tulajdon háza volt, mert,
58 5 | megdicsérte a tulipiferát, a gróf megjegyezte rá, hogy ő azt
59 5 | maga nevelte – magról. (A gróf régi kertész lehet.)~A gróf
60 5 | gróf régi kertész lehet.)~A gróf elébb szobájába akarta vezetni
61 5 | kocsizörgés figyelmessé tett, a gróf elé jött sietve.~Abban a
62 5 | sietve.~Abban a percben a gróf három különböző módon meglepetett
63 5 | fiunkra? – kérdé elbámulva a gróf.~– No, igen, Fehér Gyulára,
64 5 | beszéltünk önről – szólt a gróf. Többet nem mondott, de
65 5 | mit jelent ez a szó?~A gróf neje nem volt a szobában,
66 5 | menjünk utána – szólt a gróf, s karon fogva Gyulát, levezeté
67 6 | fiatal úr vetődött Somlyóházi gróf házához: egy Hálomi Aladár
68 6 | házához: egy Hálomi Aladár gróf, derék, csinos fiatalember,
69 6 | császárnál.~Ezekkel együtt a gróf és a kisasszonyok szépen
70 6 | van itt kérdés – szólt a gróf, szép csendesen végighallgatva
71 6 | Nem mondom, hogy ez után a gróf is járjon darócban, és fogja
72 6 | kérem – szólalt fel Hálomi gróf –, meglehet, hogy valamelyikünk
73 6 | Te? Te magad, Somlyóházi gróf, saját személyedben? Te
74 6 | Szilárd azt hitte, hogy a gróf csak tréfál; ez azonban
75 6 | Ez, barátom – szólt a gróf mosolyogva –, ez egy lángész.~–
76 6 | gúnyosan mosolyog rajta, hogy gróf Somlyóházi kisasszonyai
77 6 | nemes haragot Somlyóházi gróf. – Ennek itt úgyis hiába
78 6 | mind nem rendítette meg a gróf híveit; ők álltak, mint
79 6 | kell azt halasztaniok.~De a gróf hívei rendületlen álltak,
80 6 | éljeneztek, csakúgy rengett; a gróf úgy dirigált, akár egy maestro,
81 7 | szerette azt mutogatni, mintha gróf Somlyóháziékat bosszantaná
82 8 | tűzkárvallottak részére, ajánlva a gróf Somlyóházi kisasszonyok
83 8 | megtette a hatását. Az öreg gróf kezet szorított velem, s
84 8 | lehet-e tebelőled is báró vagy gróf? Nem tudok én annak utánajárni?
85 8 | elég szépen Rózsaligeti gróf Borcz de eadem? Én nem ijedek
86 8 | abba kerül. Az én fiam gróf lehet; a birkás fia egy
87 8 | lehet; a birkás fia egy gróf, és menye egy grófkisasszony.~–
88 8 | az emberek, miszerint a gróf nem ellenzi, ha Szeréna
89 8 | No, és nem volt haragos a gróf?~– Óh, nem!~– Ez jó.~– Dehogy
90 8 | azt bizonyosan Somlyóházi gróf is, csakhogy nem akarja
91 8 | magához –, hogy te nem vagy gróf, mint ők.~Üm. Ezt Adorján
92 8 | nevethetnék, ne nevessen.~– Te is gróf fogsz lenni! – kiálta az
93 8 | ember, hogy „méltóságos gróf úr!”, akinek szabad az udvarba
94 8 | kívánok, az nekem sok; de gróf csakugyan lehetnék. Lehetnék!
95 9 | szép vagyon, és hozzá egy gróf.~– Egy gróf, micsoda gróf? –
96 9 | és hozzá egy gróf.~– Egy gróf, micsoda gróf? – kiálta
97 9 | gróf.~– Egy gróf, micsoda gróf? – kiálta föl Borcz uram,
98 9 | a gondolathoz, hogy neki gróf fia van.~– Hát kicsoda?
99 9 | van.~– Hát kicsoda? Hát gróf Rózsapallagi Borcz Adorján.
100 9 | miért ne lehetne Adorján is gróf, mikor annyian vannak.~-–
101 9 | ragaszkodom.~– És Adorján gróf is? – kérdé hamis célzattal
102 9 | amit én parancsolok. A gróf úrnak azt kell tenni, amit
103 9 | mert a birkás az apa, a gróf pedig a fia! Azért neki
104 9 | érkezni az ebédre Adorján gróf? – kérdezé nagy nyájassággal.~–
105 9 | mit! Egynek sincs annak gróf fia!~Ezzel ketté volt vágva
106 10| kezedben tartod: Rózsapallagi gróf Borcz Adorján urat?~Szeréna
107 10| elégülten.~– Rózsapallagi gróf Borcz Adorján. A biz úgy
108 10| Bécsben számára megnyerni a gróf címet, s én el tudtam azt
109 10| a lord Evendale… (Csupa gróf és herceg, aki könnyen jutott
110 10| Emezek meg hybridumok? Egy gróf meg egy herceg ivadéka!
111 10| Comtesse, mylord! Báró és gróf! Hahaha! És még hybridumok
112 10| Óh, biz azért nem. Annyi gróf van, akit becsülök! Ha tehette,
113 11| azt a tréfát, hogy a „vett gróf” számára a „Katzentischre”
114 11| hozna azáltal édesatyja, a gróf előtt, ha megengedném, hogy
115 11| Borcz úr lovai.~– Igenis, a gróf úré! – felelt a cseléd.~–
116 11| felelt a cseléd.~– A gróf úr bizonyosan alszik?~–
117 11| tanúról is?~– Násznagyom, gróf X., mint nagysád parancsolta,
118 11| valamelyik napilapban olvastam. Gróf Borcz Adorján úrőméltósága
119 12| kitől megtudta, hogy a gróf odaát van nejénél, s hogy
120 12| üdvözlés után úgy mutatott be a gróf, mint leendő vejét.~Málai
121 12| színházba.~– Ma nem – felelt a gróf –, mert mindenféle családi
122 12| hírrel megzavarni. Ha a gróf nem fog tudakozódni Szeréna
123 12| azonban ijedelme, midőn a gróf a tárcájába nyúl, s onnan
124 12| leszállt? – sürgeté Málait a gróf tréfás kegyetlenkedéssel.~
125 12| meg is tettünk – szólt a gróf, Szeréna kezét megfogva
126 13| tért, hogy most már egy gróf apjának nem illik birkásnak
127 13| azalatt a táblabíró fia és a gróf leánya, mint szerény gazda,
|