Fejezet
1 1 | is folytatni a dáridót, azzal megint egy faluval odább,
2 1 | mintha drótra volna húzva; azzal leugrik oszlopállványáról,
3 1 | Itt vannak a falu alatt! Azzal megint vágtat vissza klasszikus
4 1 | be lassan tudnak mászni! Azzal, mintha ő volna a diadalmenet
5 1 | semmirekellő gazemberek!~Azzal fülön fogta az országos
6 1 | ugye? Lélek gázolta kópéi!~Azzal jót ütött széles tenyerével
7 1 | színpadra? Saját magát, azzal a hosszú kabáttal, azzal
8 1 | azzal a hosszú kabáttal, azzal a fehér bajusszal, azzal
9 1 | azzal a fehér bajusszal, azzal az ernyős sipkával és hosszú
10 1 | mosolyodik, de azt is csak félig, azzal csuszamlik odább, úgy kerülgetve
11 1 | pedig egy csókot – a kezére.~Azzal diadalmasan nyújtá Adorján
12 1 | Amália egyszerre véget vetett azzal a válasszal, hogy sohasem
13 1 | paripa hozzáfújt haraggal, azzal átugrott rajta, és ügetett
14 1 | Eredj szállásodra.~A mén azzal egyenesen megindul az istállók
15 1 | fejét, s visszafenyegetett. Azzal hátat fordítottak egymásnak.~
16 1 | nélkül omlatag fürteit, azzal beleakasztá kezét a kis
17 1 | biztatta Cecilt, hogy menjen el azzal a szőke fiatalemberrel,
18 1 | most Cecilhez fordult, s azzal kezdett el beszélgetni.
19 1 | perc alatt.~Szeréna grófnő azzal a legszeretetreméltóbb naivsággal
20 1 | felszakítá az ablakszárnyat, s azzal zúgva rohant be a terembe,
21 1 | Trallá-lallá-lillalallá…~Vajon mit akart azzal mondani: „Talán e pillanatban?”
22 1 | fejtörésébe sem került; azzal odasietett Szerénához, s
23 1 | végigsúroltatá a padlózatot, s azzal kézen fogva elővezetvén
24 1 | szent Dávid tánca, eljárván azzal nagy ünnepélyesen ugyanazt
25 2 | látszik azonban, hogy aki azzal a sárga hintóval jött, tudja
26 2 | másikban a billogozó vas, azzal nyomta egyenkint saját nevének
27 2 | s mintha jobban hallana azzal, ha a sipkáját feltolja
28 2 | kupec, aztán még Torhányi!~S azzal, mintha mindent a legjobban
29 2 | jól, hogy mit akart leánya azzal a vállvonítással mondani.~–
30 2 | Erre való itten az ész – és azzal homlokára kopogtatott négy
31 2 | Amália okos leány.~A két úr azzal átment a köménymagfüstös
32 2 | darab krétát vett a kezébe, azzal jegyzett az asztalra.~Az
33 2 | igazsággal egyezzünk meg.~És azzal nyájasan megszorítá Borcz
34 2 | összeszidták ők egymást. Azzal Borcz uram duzzogva húzta
35 2 | egymással okosan, világosan!~Azzal most ő kapta kezébe a krétát,
36 2 | húszezer forint árú smukkot. S azzal kvittek vagyunk. – Azzal
37 2 | azzal kvittek vagyunk. – Azzal leírta szépen az asztalra
38 2 | Üsse patvar!~Torhányi úr azzal megszorítá Borcz uram kezét,
39 2 | gondolá magában. Adorján úgyis azzal fenyegetölőzött, hogyha
40 2 | engem kérdezett volna meg. – Azzal felállt Adorján, és menni
41 2 | szeretem – mert mást szeretek.~Azzal otthagyta az öreget Adorján,
42 3 | soirée-kra, kényszeríti őt azzal a parányi kis elmésséggel,
43 3 | házasságábóli leánya, Szeréna, azzal a hírrel nem lepé meg rokonait,
44 3 | engesztelni, s mikor egyszer azzal akarta megijeszteni, hogy
45 3 | És íme egy napon Szeréna azzal lepé meg a jó öreg Bertalan
46 3 | logikai valódiságuk felől, azzal vágta őket ketté, hogy de
47 3 | felügyelet alatt.~Egyébiránt azzal, ami Ludvéghy bárón történt,
48 4 | mert az a fiatalember, azzal a pezsdülő szőke szakállal
49 4 | girbegurbákat húz; mit akar meglőni azzal a rézcsővel. Adtak neki
50 4 | is lett volna rá gondja?~Azzal egyenesen felment Pestre,
51 4 | volt az első befizetés, azzal rögtön előkészületeket tettek
52 4 | leggonoszabb nyelvek pedig éppen azzal rágalmazták, hogy ennek
53 5 | hogy az ismeretlen gróf azzal a kék szemüveggel a nyakába
54 5 | szemüveggel a nyakába borul, s azzal mind a ketten leesnek egy
55 5 | iparkodjunk ki innen.~A gróf azzal kiütötte a kocsi ablakát,
56 5 | hisz ön mindenhez ért.~Azzal nem is üdvözölték egymást (
57 5 | ügyetlenebbnek tűnt fel azzal szakítani meg a társalgást,
58 6 | halljam, hogy más dicsekszik azzal, amit adott.~– De hát baj
59 6 | Máté uram mint dicsekszik azzal, hogy ő száz forintot adott
60 6 | fel inkább a cigánybandát, azzal is egyre megyünk. Hát még
61 6 | többet, szegcsináló barátom. Azzal leültek a komoly férfiak
62 7 | szemüvegét kereste, mintha azzal akarná megnézni, hogy milyenek
63 7 | életre-halálra udvarolni.~Azzal nagy nevetgélve és hunyorgatva
64 7 | Én nem tettem oda.~– Ah! Azzal azt akarja mondani báró
65 7 | porceláncsészéit rongálja azzal, hogy cukros rumot éget
66 7 | Bécsben; Borcz uram pedig azzal kérkedik, hogy az ő fiának
67 7 | aztán megint kibékülnek, s azzal végzik, hogy elkezdik egymás
68 7 | bele: megengedtem neki; de azzal is rászedett, mert az utakat
69 8 | elmentek, senki sincs itt. – Azzal leporolgatta fia kabátját,
70 8 | kisasszonyok kegyes kezébe.” Azzal kitettem az asztalra a bankot,
71 8 | innen. N. N.”~Így, ni. – Azzal borítékba tette a levelet,
72 8 | persze minden ember rögtön azzal válaszolt neki, hogy elmondta,
73 8 | szobámban tartottam, ápoltam azzal a tudattal, hogy a legiszonyúbb
74 8 | Adorján, nem ön az első, aki azzal a szóval jön hozzám: „Adja
75 8 | beleegyezését bírom”, s akit én azzal a félelettel nyugtattam
76 8 | olyan szépen kiostábláz azzal a szóval, hogy a feleségének
77 8 | Igen derék, okos ember. Azzal én már értekeztem, hogy
78 8 | szép volna, ha az ember azzal az öntudattal dughatná a
79 9 | szenvedne, hanem hogy magát azzal is kellemetlenebbé tegye.~
80 9 | tálaltak; mit Torhányi úr azzal mentett ki összegyűlt vendégei
81 9 | vőlegény meg nem érkeztét pedig azzal magyarázá ki, hogy az úton
82 9 | Amin megszerettük egymást!” Azzal lehúzta a jegygyűrűjét,
83 10| úgy, mint szegény ember, s azzal vége van.~– De nincs vége!~–
84 10| hát mivel a grófné engem azzal vádol, hogy bolondoskodom,
85 10| eszményképe, – s akkor egyszerre azzal a hírrel lepik meg, hogy
86 10| hozzád. Mamád egy óra előtt azzal a hírrel ijesztett meg,
87 10| hozd elő csak Adorjánt.~Azzal Szeréna az út ellenkező
88 10| értem.~– Nem érted? Hogy azzal a nővel, akit holnap az
89 11| Szeréna azonban azt hivé, hogy azzal rászedheti a tiszttartóékat,
90 11| legvalószínűbbnek tartotta, s azzal fejét a kocsi oldalvánkosára
91 11| a kettő nagysádé régen.~Azzal volt kézcsókolás, többet
92 11| elvesztenénk? – szól Szeréna azzal a mélyen néző mosollyal,
93 11| amint meglátta a belépőt, azzal a villanyozott kedéllyel
94 11| nem éreztem belőle semmit.~Azzal elkezde Gyulával karöltve
95 11| álmát félbeszakítani.~És azzal Szeréna egyedül maradt a
96 11| sarkából hirtelen kiemelni; azzal a nőre rohanni, száját egy
97 11| Még azt is? – Fi donc!~Azzal végignézte kevélyen, méltóságosan,
98 11| szomorú ember, mint ő; s azzal selyemkendőből kötelet csavart,
99 12| szólt a komoly örmény úr azzal a sajátságos kiejtéssel,
100 12| Jól van, hát itasd meg!~Azzal ismét az ablakhoz álltak;
101 12| vendéglős lehangoltan. S azzal mind a ketten visszaültek
102 12| közé; de rossz hírt vinni azzal a szándékkal, hogy azt úgy
103 12| a grófot. Az visszajött azzal az izenettel, hogy csak
|