1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3430
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
501 1 | a tiszttartónál? – kérdé a delnő az eltávozót.~– Ezüstlakadalmát
502 1 | egy nagy ásítást nyomva el a markában.~– No, hát nem
503 1 | egyébre nincsen szükségem.~A kulcsár szót is fogadott,
504 1 | szót is fogadott, behozta a vizet, ellátta a lovat,
505 1 | behozta a vizet, ellátta a lovat, azután szobájába
506 1 | ment, és aludt tovább; – a másik lakosztályban semmit
507 1 | az apró szőke fürtök, mik a félredobott kalap alól kiszabadultak,
508 1 | Csakhogy az egy percig tartott; a fiatal hölgy a szobában
509 1 | tartott; a fiatal hölgy a szobában végigjárva, hirtelen
510 1 | elnevette magát, összecsapta a kezeit, szemébe kacagott
511 1 | mintha kacagnának azon mind a ketten, hogy most éppen
512 1 | ahol éppen nem gondolták a találkozást. Azután megcsóválta
513 1 | s megfenyegeté ujjával a tükörbeli alakot, az is
514 1 | hátat fordítottak egymásnak.~A hölgy ajkain még azután
515 1 | azután is vonaglott át majd a gúny, majd a jókedv mosolygása.
516 1 | vonaglott át majd a gúny, majd a jókedv mosolygása. Míg a
517 1 | a jókedv mosolygása. Míg a tűz pattogva éledt a kandallóban,
518 1 | Míg a tűz pattogva éledt a kandallóban, odatartá piciny
519 1 | melegedni, azután elkezdett a teremben fel s alá járkálni,
520 1 | mintha valami ideális alaknak a hátára húzgálna vele jó
521 1 | hajtá, s csendesen elbámult a kandalló tüzébe, olyan mozdulatlanul,
522 1 | ezüstsarkantyús csizma volt a lábán, azért ő mégsem sajnálta
523 1 | azért ő mégsem sajnálta a legnagyobb vigasság közepéből
524 1 | vizsgálni az istállókat: az a sok idegen kocsis nem aludt-e
525 1 | nem rugdalják-e egymást a lovak; helyeiken vannak-e
526 1 | lovak; helyeiken vannak-e a cselédek; mert ha azután
527 1 | baj történik, megütheti a patvar az ezüstlakadalmat!~
528 1 | bekötve. Ejnye, hogy mernek a grófi lovak osztályába is
529 1 | már ezt? Nincsen elég hely a többi istállókban? Mindjárt
530 1 | mint valami régi ismerős, s a szájával egyenesen a zsebébe
531 1 | s a szájával egyenesen a zsebébe nyúlt, onnan kihúzta
532 1 | zsebébe nyúlt, onnan kihúzta a zsebkendőt, feltartotta,
533 1 | Nézd, nézd – dörmögé a tiszttartó. – Ez éppen úgy
534 1 | éppen úgy tesz velem, mint a Dryász szokott, egyszerre
535 1 | Dryász szokott, egyszerre a zsebemnek megy, ha lát,
536 1 | kenyeret, megzálogol: elveszi a zsebkendőmet vagy a dohányzacskómat;
537 1 | elveszi a zsebkendőmet vagy a dohányzacskómat; ugyan ki
538 1 | ez?~Lámpást hoztak elé; a tiszttartó bámulva ismert
539 1 | tiszttartó bámulva ismert a paripára: ez a Dryász.~A
540 1 | bámulva ismert a paripára: ez a Dryász.~A ló visszanyerített
541 1 | a paripára: ez a Dryász.~A ló visszanyerített rá, mintha
542 1 | nevetve mondaná: „persze, hogy a Dryász vagyok, hát nem ismert
543 1 | Senki sem tudott semmit.~A kapu nyitva volt, hogy ha
544 1 | vendég jő, betaláljon rajta; a cselédek pedig mással voltak
545 1 | hogy kit, aki megjártatta a paripát, és abrakot adott
546 1 | hoztál, Dryász? – kérdé a tiszttartó a paripától,
547 1 | Dryász? – kérdé a tiszttartó a paripától, mely hízelegve
548 1 | hízelegve dörzsölé hozzá a nyakát. – A gróf jött rajtad?~
549 1 | dörzsölé hozzá a nyakát. – A gróf jött rajtad?~Dryász
550 1 | rajtad?~Dryász megrázta a fejét e kérdésre. Nem az
551 1 | kérdésre. Nem az jött.~– Tán a grófné? – kérdé tovább a
552 1 | a grófné? – kérdé tovább a tiszttartó, egyre jobban
553 1 | kérdései vakmerőségétől.~A paripa helyeslést intett.
554 1 | paripa helyeslést intett. A grófné jött.~– Az öreg grófné?~
555 1 | jött.~– Az öreg grófné?~A paripa tagadta azt.~– Hát –
556 1 | paripa tagadta azt.~– Hát – a fiatal? – Alig lehetett
557 1 | hogy az igaz legyen.~Pedig a ló azt intette, hogy úgy
558 1 | jött? Kivel beszélt?~Erre a kérdésre legtöbb bizonyosságot
559 1 | lehete szerezni azáltal, hogy a grófi lakosztályhoz menjen
560 1 | ember, s ott tudakozódjék.~A bejárat alatt már meglepte
561 1 | bejárat alatt már meglepte a tiszttartót az, hogy a tornácra
562 1 | meglepte a tiszttartót az, hogy a tornácra vezető ajtó nyitva
563 1 | étterem mind sötét volt, hanem a következő szoba kulcslyukán
564 1 | már világosság látszott.~A tiszttartó még most sem
565 1 | találni, s úgy dobogott a szíve, midőn a kilincsre
566 1 | dobogott a szíve, midőn a kilincsre tevé a kezét.~
567 1 | midőn a kilincsre tevé a kezét.~Elébb mégis kocogtatott.
568 1 | halkan felnyitá az ajtót, s a kandalló fénye mellett látta
569 1 | fénye mellett látta ülni a méla hölgyalakot, tenyerébe
570 1 | az, hogy ő legyen!~Amint a neszre felpillantott a hölgy,
571 1 | Amint a neszre felpillantott a hölgy, a közeledő arc láttára
572 1 | neszre felpillantott a hölgy, a közeledő arc láttára megelevenültek
573 1 | ide, jó tiszttartó bácsi?~A tiszttartó szájában megakadt
574 1 | tiszttartó szájában megakadt a szó. Éppen ő akart ilyesmit
575 1 | akart ilyesmit kérdezni a hölgytől, s szörnyen meg
576 1 | ne háborítsák ma kegyedet a mulatságban; ki mondta meg,
577 1 | itt vagyok?~– Instálom: a Dryász…~– A Dryász mondta? –
578 1 | Instálom: a Dryász…~– A Dryász mondta? – szólt csengő
579 1 | szólt csengő kacagással a hölgy. – Nézze az ember
580 1 | grófkisasszony… vagy báróné… – hebegé a tiszttartó zavarodva.~–
581 1 | zavarodva.~– Csak maradjunk a kisasszonynál, jó bácsi –
582 1 | kisasszonynál, jó bácsi – szólt a hölgy, kellemesen rázva
583 1 | kellemesen rázva vállacskáit a kitörő nevetéstől. – Nem
584 1 | kérem alássan?… – kérdé a jó ember, ki egyre nagyobb
585 1 | zavarba kezde jőni. – Hát a kitűzött menyegző?~A szép
586 1 | Hát a kitűzött menyegző?~A szép hölgy jókedve egyre
587 1 | kimondani:~– Megszöktem előle.~A tiszttartó arcán el nem
588 1 | hogy együtt nem kacagott a kisasszonnyal; ami különben
589 1 | különben is ritkaság nála.~A kisasszony nem állhatá meg,
590 1 | öregnek, ki egyik zavarából a másikba kezde esni.~– De
591 1 | másikba kezde esni.~– De a báró! – A nagyságos báró
592 1 | kezde esni.~– De a báró! – A nagyságos báró úr.~– A báró?
593 1 | A nagyságos báró úr.~– A báró? Azt otthagytam a faképnél.~–
594 1 | A báró? Azt otthagytam a faképnél.~– A faképnél?
595 1 | otthagytam a faképnél.~– A faképnél? Hehehe. Instálom…~–
596 1 | Azt tettem vele – szólt a hölgy, és most már nem nevetett;
597 1 | már nem nevetett; most már a szemei szikráztak; felkapta
598 1 | lovagvesszejét, s annak a gombos felével kezdte szavait
599 1 | cifrán, össze hagytam jőni a násznépet; engedtem neki
600 1 | elmondani az egész vallomást a pap után: ah, hogy tudott
601 1 | mondását úgy szavalta, ahogy a rossz színészek, mikor aztán
602 1 | kérdezték, hogy szereted-e ezt a férfit, azt feleltem rá: „
603 1 | szeretem!”, és eltaszítottam a kezét magamtól, és lenéztem
604 1 | előtt! – Ah, ez jólesett!~A delnő úgy csapott e szónál
605 1 | delnő úgy csapott e szónál a kandalló márványára a korbács
606 1 | szónál a kandalló márványára a korbács nyelével, hogy annak
607 1 | Ez jólesett itt! – szólt a szívére ütve kis kezével,
608 1 | valami oka megint nem volna a szomorkodásra.~– Többek
609 1 | találtam otthon – kérdezé a grófhölgy.~Hiszen éppen
610 1 | Hiszen éppen ez járt most a tiszttartó fejében, ami
611 1 | Sietett is rá felelni.~– A méltóságos úr éppen Pozsonyba
612 1 | Pozsonyba ment.~– Az anyám is?~– A nagyságos asszony is.~–
613 1 | utat teszi miattam ebben a hidegben. De csak nem eresztette
614 1 | mint – mint…~– Mint ez a házasság végbemegy? Szegény
615 1 | Haragudott nagyon?~– Ő nem, hanem a nagyságos asszony igen. –
616 1 | szólt egyszerre elszomorodva a delnő, s búsan lehajtá szép
617 1 | megtalál, ott lő agyon?~A delnő hevesen ragadá meg
618 1 | kezét, s leste ajkairól a szót, mintha egyaránt félne
619 1 | egyaránt félne az igentől és a nemtől.~– A nagyságos asszony,
620 1 | az igentől és a nemtől.~– A nagyságos asszony, a grófné,
621 1 | A nagyságos asszony, a grófné, igenis beszélt így;
622 1 | mentett?… Ő megvetett engem…~A csüggeteg szép fő, szomorúlombos
623 1 | olyan igazán fejezé ki a bánatot, mit a hölgy érze
624 1 | fejezé ki a bánatot, mit a hölgy érze e percben.~Még
625 1 | keresztülesni.~– Hát testvérem, a szegény kis ártatlan gyermek,
626 1 | ne tévedjen, miként én?~A tiszttartó örömest is, meg
627 1 | felelt mind e kérdésre; mert a legjobbat felelhette ugyan
628 1 | tudhatta, hogy mi lesz azután a felelet következése.~– A
629 1 | a felelet következése.~– A nagyságos kisasszony – a
630 1 | A nagyságos kisasszony – a grófkisasszony – Cecilie
631 1 | van.~– Hol? Itt? – kérdezé a delnő, felnyitva karikára
632 1 | felnyitva karikára azokat a nagy kék szemeit, mintha
633 1 | az én lakásomon – felelt a jámbor férfiú egy kicsinyt
634 1 | feleségem ügyelete alatt; a gróf úr maga bízta rá; azt
635 1 | és tanuljon háztartást a jó asszonytól: már meg is
636 1 | már meg is szokott nálunk a comtesse.~– Cecilie itt
637 1 | sikolta kitörő örömmel a grófhölgy, s tenyeribe tapsolva
638 1 | fel helyéről, mint akivel a legváratlanabbul történt
639 1 | kis bubuskám itt, ebben a házban? Mit csinál ő most?~–
640 1 | kérdezé visszahökkenve a delnő; mintha azt hinné,
641 1 | mintha azt hinné, hogy a tiszttartó először életében
642 1 | jutott, hogy mi van ma itt a háznál, s ismét kiderült
643 1 | nyoszolyóleány; és most viszik a táncba. No, ez derék! Tehát
644 1 | fogom őt látni.~– Kívánja a grófkisasszony? Mindjárt
645 1 | létére? Egy leánykát elhívni a táncból, mikor az ember
646 1 | adna. Majd odamegyek én.~A tiszttartó, úgy látszik,
647 1 | magát?…~– Hahaha! – nevetett a delnő. – Ön ezüstvőlegény,
648 1 | szalmamenyasszony, ki az oltárnál hagyta a vőlegényét. – Itt egyszerre
649 1 | semmit! Én nem fogom senkinek a kedvét elrontani. Víg leszek,
650 1 | elrontani. Víg leszek, mint a többi, ha visznek, táncolok
651 1 | egyszerű falusi kört – ebben a félig úti, félig lovagló
652 1 | hogy lesz neki min bámulni.~A jámbor úr nem tudott mi
653 1 | kapacitálni nem próbálta.~A delnő kissé félresimítá
654 1 | azzal beleakasztá kezét a kis öregúr karjába, s inkább
655 1 | ahonnan egyenesen abba a terembe lehetett belépni
656 1 | ahol éppen javában járta a tánc.~A teremben éppen lengyelt
657 1 | éppen javában járta a tánc.~A teremben éppen lengyelt
658 1 | éppen lengyelt jártak, midőn a tiszttartó feltárta az ajtót,
659 1 | fél fejel hátramaradt, míg a delnő otthonias vidámsággal
660 1 | otthonias vidámsággal lépett be a barátságos körbe, első tekintetével
661 1 | mézes cukros aprószentem”; a társaság rájuk bámult; tiszttartó
662 1 | tiszttartó úr vállai közé húzta a fejét, mint aki nem oka
663 1 | pedig, amint éppen jött be a mellékszobából, egy tál
664 1 | egy tál frissen sült fánk a kezében, s meglátta azt
665 1 | kezében, s meglátta azt a jelenetet ott maga előtt,
666 1 | maga előtt, úgy ejté el a tálat a kezéből, hogy valahány
667 1 | előtt, úgy ejté el a tálat a kezéből, hogy valahány fánk,
668 1 | lába alá gurult. Akkor sem a fánkjait sajnálta pedig,
669 1 | pedig, hanem összecsapta a kezeit:~– Szentséges Jehova!
670 1 | fánkjainak esetére háríthatta azt a savanyú ábrázatot, amit
671 1 | nem illik szegény embernek a nagy urak magaviseletét
672 1 | annyi bizonyos, hogy maga a gróf sem igen fog örülni,
673 1 | megijedt, ki elbámult rajta; a jobb kedvűeket nyugtalanítá
674 1 | kik fülheggyel érinték a magasabb mendemondák szelét,
675 1 | higgyen az ember semmit a rossz nyelvű pletykabeszédből,
676 1 | pletykabeszédből, annyi bizonyos, hogy a grófkisasszony, a szülői
677 1 | hogy a grófkisasszony, a szülői hatalom alól emancipálva
678 1 | s nagyon keveset törődik a világ véleményével, ellenkezőleg,
679 1 | társaságban, mint amilyen a tiszttartó vendégeié volt.~
680 1 | tiszttartó vendégeié volt.~És ez a különös teremtés mégis egyszerre
681 1 | otthon találta magát köztük. A tiszttartónét olyan szépen
682 1 | Cecilt, hogy menjen el azzal a szőke fiatalemberrel, aki
683 1 | hátravan egypár forduló a lengyelből. Ő meg azalatt
684 1 | ígérkezett táncolni azokkal a mankókkal, annak kezdé el
685 1 | nagyon megnyerte magának.~A néhány fordulónak hamar
686 1 | Cecil után következett a szép Amália a fiatal Adonisszal,
687 1 | következett a szép Amália a fiatal Adonisszal, Borcz
688 1 | Adonisszal, Borcz Adorjánnal a táncba.~– Festeni való szép
689 1 | Igazán eszményi alak mind a kettő.~Az öregasszony gondolta
690 1 | csak egyszer botlott meg a sarkantyújában.~– Gyönyörűen
691 1 | Gyönyörűen lejt mind a kettő – súgá Szeréna szomszédnéjának,
692 1 | arckifejezéssel szemlélve a táncolókat.~A második fordulónál
693 1 | szemlélve a táncolókat.~A második fordulónál Adorján,
694 1 | pillantani, úgy elveszté a lépést, hogy táncosnéjával
695 1 | összecsapódott; azután meg elfeledé a figurát, amit kellett volna
696 1 | volna csinálnia, belesült a részletekbe; utoljára, pro
697 1 | egész fodra leszakadt, mire a delnő sírva futott ki a
698 1 | a delnő sírva futott ki a teremből, s nem is jött
699 1 | vissza; míg Borcz Adorján, a világhírű táncos, zavarodottan
700 1 | táncos, zavarodottan maradt a terem közepén, mint valami
701 1 | aki könyvből tanulta meg a táncot.~Szeréna pedig úgy
702 1 | magyart, mazurt, écossaise-t? A valcert nem szabad neki
703 1 | szempontok miatt. – Hát a polkát ismeri-e már?~Fiatal
704 1 | híre sincsen.~– Ez most a divattánc, amit Párizsban,
705 1 | éppolyan kedélyes, mint a keringő, anélkül, hogy olyan
706 1 | alatt.~Szeréna grófnő azzal a legszeretetreméltóbb naivsággal
707 1 | karjával mostohatestvérét, s a tánctérre lejtve, elkezdé
708 1 | fordulni el és ismét vissza a táncos felé, így hajolni
709 1 | ártatlan piruló testvérkéjét a táncok legkacérabb nemére;
710 1 | s szemeit lesüti attól a gondolattól, hogy mások
711 1 | hegyét oly kacérul érinti a földdel, azt a földet irigylik
712 1 | kacérul érinti a földdel, azt a földet irigylik ott alatta;
713 1 | irigylik ott alatta; amellett a legvidámabb csengő hangon
714 1 | hangon dalolta hozzá maga a tánc dallamát: Trallá-lallá-lillalallá!,
715 1 | Valamelyik külső ablakát a táncteremnek rosszul kapcsolták
716 1 | táncteremnek rosszul kapcsolták be, a belső pedig a hőség enyhítése
717 1 | kapcsolták be, a belső pedig a hőség enyhítése végett ki
718 1 | s azzal zúgva rohant be a terembe, amint túlnan egy
719 1 | ellenséges szellem rohant volna a barátságos társaság közé.~
720 1 | elsápadt, olyan lett, mint a halál. Megállt mereven a
721 1 | a halál. Megállt mereven a táncterem közepén, ijedős
722 1 | ijedős szemekkel tekintve a nyitott ablak felé, s míg
723 1 | kapaszkodék Cecil karjába, a másikat reszketeg védelemre
724 1 | védelemre tartá maga elé, s a léleklátás borzongó rettenésével
725 1 | ablakot hirtelen bezárták; a csúnya, rosszkedvű, zúgolódó
726 1 | zúgolódó szél ott künn szorult, a gyertyák ismét megelevenedtek,
727 1 | gyertyák ismét megelevenedtek, a szobák világosak lettek,
728 1 | szobák világosak lettek, a vidám beszéd ismét kerékvágásba
729 1 | jutott atyjáról eszébe attól a szélfúvástól, itt a víg
730 1 | attól a szélfúvástól, itt a víg tánc közepett?~Pár perc
731 1 | bőgőbetöréssel fenyegette a zenész nemzetet, ha más
732 1 | lengyelt, most maga parancsolta a cigánynak, hogy húzza el
733 1 | cigánynak, hogy húzza el azt a nótát, amit a grófnő dalolt
734 1 | húzza el azt a nótát, amit a grófnő dalolt az imént,
735 1 | grófnő dalolt az imént, ami a született zenésznek legkisebb
736 1 | felhívta őt az új divattáncra. A virtuóz táncosnak csak látnia
737 1 | csábító pár ragadta maga után a többit. Nemsokára minden
738 1 | és hölgy lejtett utánuk a sorban, tipegve, szökdelve
739 1 | Nem szép tánc biz ez a pulykatánc, comtesse, akárhonnan
740 1 | hozták – szólt kifakadva a derék asszonyság, mikor
741 1 | asszonyság, mikor vége volt a nótának –, nem is igen hiszem,
742 1 | nem is igen hiszem, hogy a méltóságos gróf úr valami
743 1 | nélkül jó éjszakát kívánt a tiszttartónénak, megcsókolta
744 1 | voltak elfoglalva, ő elhagyta a teremet, és lakosztályába
745 1 | és lakosztályába sietett. A tiszttartóné utána ment
746 1 | szobája ajtajában elvette a gyertyát.~– Nem parancsol
747 1 | gyertyát.~– Nem parancsol a grófné semmit? Nem kívánja,
748 1 | kértem.~Azt akarta kérni a tiszttartónétól, hogy engedje
749 1 | de tartott attól, hogy az a katonás asszony azt találja
750 1 | kockáztatta Szeréna ezt a kérdést; hanem szépen magára
751 1 | asszony pedig ismét visszament a táncterembe, s hogy még
752 1 | táncterembe, s hogy még a nyomát is feltörültesse
753 1 | pokrócokkal végigsúroltatá a padlózatot, s azzal kézen
754 1 | nagy ünnepélyesen ugyanazt a lassú magyart, ugyanazon
755 1 | lassú magyart, ugyanazon a búskedélyes melódián, amin
756 1 | és vőlegény megnyitották a menyegzőt. Most is minden
757 1 | minden ember gyönyörködött a két jó öreg táncában.~Csak
758 1 | alszol-e, cimbora, mint a nyúl?~
759 2 | A rózsaligeti birkás~Nem tudom,
760 2 | kisasszony adhatta ennek a pusztának a Rózsaliget nevet;
761 2 | adhatta ennek a pusztának a Rózsaliget nevet; vagy igen
762 2 | régen lehetett az idő, mikor a parlagrózsa széltiben-hosszában
763 2 | széltiben-hosszában ellepte a mezőt; most ugyan nem látszik
764 2 | egy-egy tüskés kökénybokor, a többit simára lelegeli az
765 2 | többit simára lelegeli az a tízezeren felül menő birka,
766 2 | menő birka, ami naponkint a határt járja.~Nincs itt
767 2 | vetésszalag nem szakítja félbe a hepehupás róna egykedvű
768 2 | borotválják simára naponkint a szép természet szakállát,
769 2 | gémeskút, hosszú váluival, ahol a birkákat estenkint itatják.~
770 2 | elrejtve bujdoklik maga a lakótanya, lehetett volna
771 2 | lehetett volna biz azt a dombra is építeni, s onnan
772 2 | onnan érdekesebb lett volna a kilátás, de a bölcs telepítő
773 2 | lett volna a kilátás, de a bölcs telepítő úgy találta,
774 2 | több szüksége lesz neki a szelektől való védelemre,
775 2 | szelektől való védelemre, mint a szép kilátásra, s míg a
776 2 | a szép kilátásra, s míg a domb alját kivájva, abban
777 2 | csűrt felépíthetett, addig a kivájt domboldal másfelől
778 2 | sáncot képezett két oldalról a télvihar ellen.~Igaz, hogy
779 2 | télvihar ellen.~Igaz, hogy így a völgybe szorított vályogépületek
780 2 | esztendő három szakaszán át túl a rendén is nedvesek, a negyedikben
781 2 | túl a rendén is nedvesek, a negyedikben pedig kiállhatatlan
782 2 | vályogfalával, mely fél ölnyire zöld a téli nyiroktól, parányi
783 2 | tudja közüle találni, melyik a lakóház, melyik a béreslak
784 2 | melyik a lakóház, melyik a béreslak és a birkaakol.~
785 2 | lakóház, melyik a béreslak és a birkaakol.~Udvarnak híre
786 2 | szalmakazal minden ház előtt; a fagyba száradt birkanyom
787 2 | hulladék nád, szalma lepi a környéket; s ellenőrzetlen
788 2 | ajtóban; jó szerencse, ha a látogatót százszor meg nem
789 2 | megkérdezze, hogy hol van a gazda.~Úgy látszik azonban,
790 2 | azonban, hogy aki azzal a sárga hintóval jött, tudja
791 2 | hintóval jött, tudja már a járást, mert egyenesen odahajtat
792 2 | mert egyenesen odahajtat a középen álló hosszú ház
793 2 | látható oka nincsen azt a többi birkateleltetőnél
794 2 | birkateleltetőnél egyébnek tartani.~A hintóból elébb egy farkasbundás
795 2 | topánkái meglátszanak, amint a hágcsókon leszáll; utánuk
796 2 | hágcsókon leszáll; utánuk a bakon hozott libériás inas
797 2 | skatulyákat emelget le, míg a konyhából előkerülő csajhos
798 2 | szárait fenve egymáshoz, üget a harmadik vagy negyedik hosszú
799 2 | hosszú épület felé, hogy a házigazdát vendégek érkeztéről
800 2 | értesítse.~Borcz Mihály uram, a dúsgazdag birkás, most éppen
801 2 | országos vásár közelget. A tömérdek sajtot szekerekre
802 2 | télen által készíttetett a bális. Sok száz forintra
803 2 | forintra megy annak az ára. A birkák is elkezdték az ellést;
804 2 | is elkezdték az ellést; a zsenge báránynak most legjobb
805 2 | Ilyenkor nagy szükség van a gazda jelenlétére, mert
806 2 | mert ez sok babonával jár, a billogozásnál minden birkának
807 2 | birkának egyet kell tekerinteni a fülén, hogy ne fogjon rajta
808 2 | fülén, hogy ne fogjon rajta a métely; aztán a billog nyelén
809 2 | fogjon rajta a métely; aztán a billog nyelén keresztül
810 2 | ügyelni, hogy e műtét alatt a gyapjából semmi ki ne tépődjék,
811 2 | az olyan bárányt széttépi a farkas. Aztán a magnak való
812 2 | széttépi a farkas. Aztán a magnak való bárányokat nem
813 2 | mert akkor beléjük esik a dög, hanem csak ki-ki magának;
814 2 | hogy mennyit számlált; a gazda adja rá, hogy igaz-e,
815 2 | metszve egyenest és görbét a rovásfára.~Innen láthatjuk,
816 2 | uramnak abban az órában, hogy a béresné érte jött, több
817 2 | érte jött, több dolga volt a szokottnál; egyik kezében
818 2 | szokottnál; egyik kezében a kulimászos fazék, másikban
819 2 | kulimászos fazék, másikban a billogozó vas, azzal nyomta
820 2 | azután megint előrántotta a dolmány zsebéből a rovásfát –,
821 2 | előrántotta a dolmány zsebéből a rovásfát –, a csizmaszár
822 2 | dolmány zsebéből a rovásfát –, a csizmaszár mellől a bicskát,
823 2 | rovásfát –, a csizmaszár mellől a bicskát, s rótta a sorbajövő
824 2 | mellől a bicskát, s rótta a sorbajövő vonást; s törülte
825 2 | hogy egyik sem vethetett a másik ellen semmit.~Nehéz
826 2 | semmit.~Nehéz is lett volna a jó urat kiismerni a többi
827 2 | volna a jó urat kiismerni a többi juhász, béres közől
828 2 | fekete birkaprémmel, mint a többi bojtár, még a szironyvarrás
829 2 | mint a többi bojtár, még a szironyvarrás piszkosabb
830 2 | saruja faggyúval bekenve, s a fejébe nyomott báránybőrsüveg
831 2 | arcával is elmehetne olvasva a béresnép közt; semmi úri
832 2 | rajta, durcás, duzzogó, mint a bántott cseléd, bajusza
833 2 | krajcár ára oltott meszet a bélyegzés végett, midőn
834 2 | bélyegzés végett, midőn a béresné az akol ajtajában
835 2 | tekintetes Torhányi András úr és a kisassszonya.~A birkás odafordult
836 2 | András úr és a kisassszonya.~A birkás odafordult felé,
837 2 | jobban hallana azzal, ha a sipkáját feltolja a szeméről,
838 2 | ha a sipkáját feltolja a szeméről, kérdezé minden
839 2 | Torhányi András úr! – iparkodék a rekedt némber jobban kiáltani.~
840 2 | Torhányinak. Micsoda –i? Az a –i csak nemesembernek szabad.
841 2 | S azzal, mintha mindent a legjobban rendbe hozott
842 2 | homlokára, s haragjában a szeme alatt is festett magának
843 2 | magának szemöldököt, amint a kulimászos ujjával le akart
844 2 | sokáig dörmögött rajta, a juhászaihoz szónokolva.~–
845 2 | fogva; eleinte csak úgy írta a nevét, most már úgy is mondatja
846 2 | egészen fel volt lázadva ettől a gondolattól. Hogyne! Tudhatta
847 2 | s amilyen igaz, hogy ez a puszta inkább nemes Borcz
848 2 | nemes Borcz Mihály uram még a báró címert is megszerezheti
849 2 | forint árendát fizet utána.~A vendégeknek azalatt módjukban
850 2 | magukat mulatni odabenn a lakházban, melynek belseje
851 2 | megfelelt gazdája külsejének.~A nedves falakon régi meszelés
852 2 | vakolatja volt omladozófélben; a rövid ablakok közei jól
853 2 | támaszkodtak avatag oldalaikkal a falnak, s egy szögletben
854 2 | juhászbundával leterítve, a két ablak között egy alacsony
855 2 | alacsony bőrpamlag ijeszgette a ráülni akarót nyíladozó
856 2 | almáriom és még egynéhány polc a gerendákig volt megrakva
857 2 | volt megrakva sajttal, míg a boglyakemence szurdékában
858 2 | szurdékában világosan érett a korpaciberének készített
859 2 | orrtekerő illat uralkodott a kegyetlenül befűtött szobában,
860 2 | attól rögtön megnémult, aki a szabad levegőről belelépett.~
861 2 | szabad levegőről belelépett.~A gazdasszonynak ugyan volt
862 2 | vendégeket átvezesse onnan a benyílóba; de amely egész
863 2 | lehetett kiállani benne a mulatságot.~Ott már mégis
864 2 | míg édesatyja elfogadta a nagycsizmás gazdasszony
865 2 | hogy majd kifüstöli ő azt a szobát, aztán jó lesz; amit
866 2 | amit meg is cselekedett a jó lélek, hozván be egy
867 2 | főfájásról kúrálják; s míg a birkás váratott magára,
868 2 | váratott magára, azalatt azt a kínos válogatást követte,
869 2 | egyre az illatos szobából a hidegbe, a hidegből az illatosba,
870 2 | illatos szobából a hidegbe, a hidegből az illatosba, aszerint,
871 2 | aszerint, amint az egyik vagy a másik maleficiumot tűrhetlenebbnek
872 2 | lassankint bemelegedett a benyílószoba, s Amália kezdte
873 2 | felhúzogatta karmantyúit, hogy a gyémántos karperecek kitűnhessenek
874 2 | inggallérát, kívül húzva rajta a drágagyöngysort; úgy csinosítgatta –
875 2 | mint egy bagdadi kalmár a vásárra vitt eladó rabnőjét.~–
876 2 | Miért nem tetted fel a gyémántos brosst a melledre? –
877 2 | tetted fel a gyémántos brosst a melledre? – évődék vele. –
878 2 | Tudják is azt itt, hogy mi a szokás. Ha én azt mondtam
879 2 | hogy én azért vettem neked a sok igazgyöngyöt, brilliántot,
880 2 | igazgyöngyöt, brilliántot, hogy azt a fiókban tartsd?~(Úgy gondolom,
881 2 | nyereséggel eladhassa megint: – a leányt is ráadásban.)~Amália
882 2 | hiszen… – itt elhagyta a szót, és vállat vonított.~
883 2 | hogy mit akart leánya azzal a vállvonítással mondani.~–
884 2 | Adorján most, ugye? Nem az a kérdés a dologban. Hanem
885 2 | most, ugye? Nem az a kérdés a dologban. Hanem azt kell
886 2 | volna; hanem az apja, ez a nagy fejű szamár…~Éppen
887 2 | igenis, munkámban – felelt a birkás szemeivel Amáliát
888 2 | kezeit egyre kente-fente a dolmánya oldalához, hogy
889 2 | egy kicsit lemenjen róluk a szekérkenő, mielőtt valamelyiket
890 2 | Nálam mindig szorgos a munka; nem úgy, mint a kereskedőnél,
891 2 | szorgos a munka; nem úgy, mint a kereskedőnél, aki télen
892 2 | kereskedőnél, aki télen lógatja a lábát. Engedelmet kérek,
893 2 | járhat olyan cifrán, mint a városban, itt mindenhez
894 2 | mindenhez hozzá kell nyúlni; a sárból élünk, az adja a
895 2 | a sárból élünk, az adja a kenyerünket; ilyen a szegény
896 2 | adja a kenyerünket; ilyen a szegény ember dolga.~– Nocsak,
897 2 | szólt bele hízelkedve a vendég úr.~Hiszen Borcz
898 2 | Nem is mentegette magát a magasztalás ellen.~– Már
899 2 | mikor jöttünk.~– Hát még ha a vetésem látnák!~– Már az
900 2 | tartogatjuk azt itthon; a pénz legjobb marha, mert
901 2 | hiszen ért Torhányi uram is a pénzfiaztatáshoz.~– Mi tagadás
902 2 | jár ám öt tölgyfa hajója a Bánátba.~– Az idén már hét –
903 2 | jegyzé meg tisztelettel a szerény férfiú.~– Biz a
904 2 | a szerény férfiú.~– Biz a gyapjút sem azért vásárolja
905 2 | igazi nagykereskedő országa a börze, s valódi nagy kereskedés
906 2 | van, s rongyot szed; talán a gyapjú-alkuban tőle is megvenne
907 2 | státuspapírosokat – sietett a kételkedőt hamar felrázni
908 2 | Vagy úgy? Meg tetszik venni a feketebankót fele áron,
909 2 | hogy mit tud. Mikor leszáll a papiros értéke, összevesz
910 2 | Borcz uram nagyot bámult a beszélőre.~– De hogy tudhatja
911 2 | száll le, mikor hág fel a papiros?~– ’Sz éppen az
912 2 | papiros?~– ’Sz éppen az a fortély titka – szólt ravasz
913 2 | minden gyűrűje csengett bele.~A birkás nagyot csóvált a
914 2 | A birkás nagyot csóvált a fején, s gondolta magában,
915 2 | mennyivel könnyebb mestersége ez a pénzcsinálásnak, mint reggeltől
916 2 | hogy ami egy ajtón bejött, a másikon ki ne menjen. Kezdette
917 2 | legális egzisztenciával a neve farkán.~– Hanem hát
918 2 | Hanem hát beszéljünk a magunk ügyéről, édes kedves
919 2 | Torhányi úr –, menjünk talán át a másik szobába. Amália majd
920 2 | magát; Amália okos leány.~A két úr azzal átment a köménymagfüstös
921 2 | leány.~A két úr azzal átment a köménymagfüstös szobába,
922 2 | most iparkodott még emelni a behozott báránybélyegző
923 2 | foglaltak egymás mellett a bőrpamlagon, a birkás egy
924 2 | egymás mellett a bőrpamlagon, a birkás egy darab krétát
925 2 | birkás egy darab krétát vett a kezébe, azzal jegyzett az
926 2 | kevés alkudozással átestek: a tavalyi gyapjú, az idei
927 2 | hamar megegyeztek; mind a kettő ismerte a vásárt,
928 2 | megegyeztek; mind a kettő ismerte a vásárt, és ma szokatlanul
929 2 | már Torhányi úr fenn ült a hintóban; sőt gyakran el
930 2 | Torhányi úr tért vissza a legközelebbi csárdából egy
931 2 | csárdából egy végső szóra, vagy a birkás lovagolt utána fél
932 2 | átestek az alkun, mintha a gyapjú és a pénz csak olyan
933 2 | alkun, mintha a gyapjú és a pénz csak olyan limlom volna,
934 2 | limlom volna, mit az ember a szérűn összegereblyél.~Nyilván
935 2 | tárgyra tartogatja mind a kettő az alkudozásra való
936 2 | Torhányi úr le is fizette a felpénzt, iszonyú mennyiségű
937 2 | könnyűszerrel; óhajtom, hogy a legfőbb tárgyon is, amiért
938 2 | szerényen mosolygott.~– A tekintetes úr kívánatára
939 2 | semmit sem tudni.)~– Még a nagyváradi kaszinóbál óta,
940 2 | akadt már; én nem szólok a vagyon miatt. Mi az nekem;
941 2 | fel Borcz uram, kinél az a gondolat ragadt meg, hogy
942 2 | gondolat ragadt meg, hogy a pénzt kevesellték –, nem
943 2 | tetszik tudni, úgy hínak, hogy a milliomos birkás! Egymillió
944 2 | becsülnek ki engem ebből a házból.~– Pengőben tetszett
945 2 | meggondolni, hogy ebből a tőkéből nagy rész lábasmarhákban
946 2 | isten mentsen meg tőle, s a kapitális a bőrével fizet.~–
947 2 | meg tőle, s a kapitális a bőrével fizet.~– Hát az
948 2 | Hát az úrnak miben van a pénze? Elsüllyedhet a hajója,
949 2 | van a pénze? Elsüllyedhet a hajója, odafagyhat, tönkremehet,
950 2 | egyet nem veszthetek el, a kreditemet; kereskedő, kinek
951 2 | minden vagyonát elveszté is, a kredit megér egy milliót.~
952 2 | nem értette, hogy mi az a kredit, olyasvalami tündérmesebeli
953 2 | egy X-et pingált krétával a képére. – Hátha már annyiban
954 2 | megveszem az egész pusztát, mert a Ludvéghy bárónak most éppen
955 2 | aztán azt is tudom, hogy a comtesse otthagyta a bárót
956 2 | hogy a comtesse otthagyta a bárót az oltár előtt.~Borcz
957 2 | úr pedig csak burger, és a kisasszonya csak burgerkisasszony.~
958 2 | volt, ötven birkával kezdte a gazdaságot; mostan pedig
959 2 | gondolta volna, hogy most ez a két dühös férfi rögtön egymás
960 2 | akkor elhallgatott mind a kettő, s úgy látszott a
961 2 | a kettő, s úgy látszott a képükön, hogy mennyire örülnek
962 2 | uram duzzogva húzta magát a bőrpamlag egyik szögletébe,
963 2 | szögletébe, és csinált mármost a másik kezével fekete rovásokat
964 2 | kezével fekete rovásokat a képére, mert az meg pipahamuba
965 2 | mártva.~– De hát mire való ez a beszéd? – kezdé Torhányi
966 2 | Torhányi úr alantabb hangon a szót. – Hát minek veszünk
967 2 | minek veszünk ezen össze? A gyapjún nem vesztünk össze,
968 2 | Azzal most ő kapta kezébe a krétát, s mutatta, hogy
969 2 | kalkulusokba is elegyedni a fölvett téma felett.~– No,
970 2 | Tehát: legyen az úrfiának a nemesi levele húszezer forint.
971 2 | szépen az asztalra krétával a húszezer forintot kétszer,
972 2 | alá; mintha az egyik volna a Soll, a másik meg a Haben.~–
973 2 | mintha az egyik volna a Soll, a másik meg a Haben.~– Hát
974 2 | volna a Soll, a másik meg a Haben.~– Hát azonfölül mit
975 2 | Hát azonfölül mit ad az úr a fiával?~– Én? Hogy mit adok?
976 2 | adni! Vagy azt akarja, hogy a felesége tartsa? Szép kis
977 2 | piszkoskodom; adja ide azt a krétát; adok – adok, adok
978 2 | számot az asztalon, amit a másik markával azalatt eltakarva
979 2 | rőföskereskedő ad annyit a fiának, mikor kiházasítja,
980 2 | Borcz uram, ki most már a krétát és a kormot igen
981 2 | ki most már a krétát és a kormot igen szépen iparkodott
982 2 | iparkodott egy színné kenni el a képén. – Hát mi nincs jól?~
983 2 | Torhányi úr zsebébe dugta mind a két kezét, s hetykén válaszolt
984 2 | akármekkora summát ad az úr a fiával, én mindenesetre
985 2 | mindenesetre kétszer annyit adok a leányommal, de a legeslegkisebb
986 2 | annyit adok a leányommal, de a legeslegkisebb összeg, amit
987 2 | kiálta, hirtelen kapva a szón Borcz uram.~– Ihol
988 2 | kimondanunk, hogy ki mit móringol a maga részéről, azt bánatpénzül
989 2 | köti le arra az esetre, ha a házasság őrajta múlnék el.~–
990 2 | példának okáért megbánnám, hogy a leányomat az úrfiának ígértem,
991 2 | ígértem, kénytelen volnék a kétszázezer pengőt az úrnak
992 2 | Az úr kifizetné nekem a kétszázezer pengőt?~– Ha
993 2 | kétszázezer pengőt?~– Ha pedig a tekintetes úr másítaná meg
994 2 | elébb egy ideig szoktatta a száját ahhoz, amit ki akart
995 2 | Borcz uram kezét, s mind a két úr igen elégülten mosolygott,
996 2 | papirost keresni elő, megírni a kölcsönös szerződést, elolvastatni
997 2 | megpecsételtetni, s aztán kinek-kinek a maga példányát eltenni jó
998 2 | hadnak, s délben megterítette a rozzant tölgyfa asztalt
999 2 | az első falatnál kilelte a hideg; de csak hogy a tányér
1000 2 | kilelte a hideg; de csak hogy a tányér ezüst volt.~Ebéd
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3430 |