Fejezet

 1 1 |    asszonynéném; magam is gondoltam rá, hogy nem vagyok én oda
 2 1 |         esztendeig visszaemlékezett rá, milyen jól mulatott akkor!~
 3 1 |            a többi mind készen volt rá, s találgatták, mit játsszanak.~
 4 1 |             igénytelen ember ismert rá, mint sajátjára, akiről
 5 1 |             hogy mindenki elkezdett rá tapsolni. – Bravó! Helyes!
 6 1 |            s kiissza fenékig; nincs rá semmi hatása annak. Amália
 7 1 |       legalábbis mosolyogni szokott rá.~E percben megzendült odakinn
 8 1 |           keresztül; ennek volt még rá hatása. Szemei villogva
 9 1 |      szemmel is innen?~A mén bókolt rá a fejével, s valóban nem
10 1 |        valószínűleg gondolt magában rá, hogy egyéb szükséges foglalkozást
11 1 |         hogy még az is nagyot szólt rá, pedig nem is érezte. Azután,
12 1 |        mikor az jókedvűen elkezdett rá vihogni, mint valami régi
13 1 |        Dryász.~A ló visszanyerített rá, mintha nevetve mondaná: „
14 1 |          ezt a férfit, azt feleltem rá: „Nem szeretem!”, és eltaszítottam
15 1 |          engedte örülni.~Sietett is rá felelni.~– A méltóságos
16 1 |          legjobbat felelhette ugyan rá, de nem tudhatta, hogy mi
17 1 |         alatt; a gróf úr maga bízta rá; azt mondta neki, hogy egy
18 1 |    mulatságos. Várj, én megtanítlak rá egy perc alatt.~Szeréna
19 1 |           nagyon büszke legyen majd rá, hogy Somlyóháza volt az,
20 1 |         katonás asszony azt találja rá felelni: már megbocsásson,
21 2 |      mennyit számlált; a gazda adja rá, hogy igaz-e, bicsakkal
22 2 |        arisztokratikus gőggel monda rá:~– Semmi Torhányi; – csak
23 2 |           kisasszony durcásan monda rá:~– Minek tettem volna fel,
24 2 |          kezét, s hetykén válaszolt rá:~– Hát tudja meg az úr,
25 2 |         mintha hirtelen nem ismerne rá a helyre; azután nagy renyhén
26 2 |        nagyot ásított, s azt mondta rá:~– Ugyan ugye?~– Te! A leány
27 3 |         tízéves gyermek azt felelte rá: hogy el is megy; s nyomban
28 3 |              hogy atyja, anyja soha rá nem fog nézni többet, ha
29 3 |             és amellett nem gondolt rá, hogy ugyanekkor saját magát
30 3 |          megöli azt a leányt, amint rá fog találni, a jó Bertalan
31 4 |            Apám példája megtanított rá, hogy vesztheti el az ember
32 4 |             apám, hogy készülhessek rá.”~Az öreg Fehér ettől fogva
33 4 |             igen fontos kérdés volt rá nézve. Mert ha dák őrpont
34 4 |            öreg Fehér félrecsavarta rá a fejét, s azt mondta, hogy
35 4 |         pedig Gyula váltig biztatta rá, hogy csak állíttassa cselédeit
36 4 |          Két év múlva alig ismerünk rá a burjányosi lápra. Gazdag
37 4 |           Ugyan kinek is lett volna rá gondja?~Azzal egyenesen
38 4 |             Mások megint azt fogták rá, hogy tudós nőt keres: olyat,
39 4 |          éjszakáig mindig dolgozik, rá sem érne, hogy valami asszonyfélével
40 5 |            szegletbe, s gondja volt rá, hogy a köpönyege amazéhoz
41 5 |     tulipiferát, a gróf megjegyezte rá, hogy ő azt saját maga nevelte –
42 6 |          tréfás komolysággal felelt rá:~– Szegcsináló mesterember.
43 6 |          találok egy levelet, kívül rá van írva: „100 pengővel
44 6 |          léphetek, s azt sem mondom rá, hogy „pardon”.~– Nem kell
45 6 |          ember: miért?, azt felelik rá, hja, mert ez nagy ember;
46 6 |             benne a tagjait, bejött rá az egész provincia; a gúnyolódók,
47 7 |         maga hajította bele – szólt rá Borcz uram neheztelő nevetéssel. –
48 7 |         Párizsban voltam. Emlékezem rá, hogy kegyedet látnom kellett
49 7 |       elevenen.~– Nem emlékezik már rá, hogy egy lovag odaléptetett
50 7 |           lepetve, és elmosolyodott rá.~– Igen, igen, már emlékezem.~–
51 8 |          azért igen jó alkalom volt rá nézve büszke elvetéssel
52 8 |          vagyok megverve. Gondoljon rá, midőn hozzám közelít!~Adorján
53 8 |            szeret?~Adorján fel volt rá buzdulva, hogy most mindjárt
54 8 |        valami kifogása. Azt felelte rá, hogy ez egészen fölösleges
55 8 |             grófék, mert haragudtak rá, mert rongált vagyonú, aztán
56 8 |          akkor csak nevetnek, akkor rá sem ügyelnek a dologra:
57 8 |       játékról.~Adorján készen volt rá.~
58 9 |           angolkertet telepíttetett rá, hogy azt később méltán
59 9 |             forma szerint átruházva rá, csak titkos egyezés tartja
60 9 |             valami belőle! Ki visel rá gondot? Maga? Hogy híják
61 9 |         örömömre szolgál! – sietett rá megfelelni Torhányi úr. –
62 9 |         nyájassággal.~– Nem szükség rá várakozni; akkor jön, amikor
63 9 |            az ebéd, én sem várok ám rá, mert tisztességes ember
64 9 |          akarom, grófleány is, húzd rá cigány azt a nótát: „Amin
65 9 |            a körme hegyére sem ment rá, olyan vastagok az ujjai.
66 9 |             Ne izélj, Csillás! Húzd rá azt a szépasszony nótáját,
67 10|       grófnét? Az persze azt feleli rá, hogy „hogy az ördögbe ne
68 10|       maradhat, s akkor ő hiába vár rá a kertajtóban; tehát azt
69 10|   Adorjánnal?~– Nagyon régen – volt rá a közönyös válasz.~– Mikor
70 10| deranzsírozott ember, szüksége volt rá, hogy egy milliomosnak hitt
71 11|      valamire, annál kevésbé hajlok rá. Ez az út nem kegyednek
72 11|           eszme ez, csakhogy nem ér rá az ember bővebben kidolgozni.~
73 11|       szóltunk egymással. Emlékezem rá, mikor egyszer nagy társaság
74 11|      produkál a közönségnek: legyen rá készen, hogy annak egyszer
75 11|             csavart, hurkot csinált rá, keresett egy nagy szeget
76 12|     Pozsonyba utazik. Emlékszem már rá – felelt a jó öregúr, mintha
77 12|          kezemet, hogy, íme, verjék rá a vasat.~– Amit mi azonnal