Fejezet
1 1 | egy párkányzatos kőoszlop, annak a tetején pedig sorban rokokó
2 1 | pedig veszedelmére vagy annak, aki valaha elvesz, akármilyen
3 1 | minden mozdulatán, ami annak szépségéből levon; az, hogy
4 1 | feladatát teljesítni, s annak, a fél társaság szemeit
5 1 | olyasmivel kínálja, ami annak nem kell; Adorján pedig
6 1 | fenékig; nincs rá semmi hatása annak. Amália annyira rosszkedvű
7 1 | nincs más kottája, mint annak az arca, aki zenéjét hallgatja,
8 1 | felkapta lovagvesszejét, s annak a gombos felével kezdte
9 1 | a korbács nyelével, hogy annak achátgombja százfelé szakadva
10 1 | azt csak bízza ön rám; annak majd mondok én olyan válogatott
11 1 | táncolni azokkal a mankókkal, annak kezdé el magasztalni kis
12 1 | szerény bevallani, hogy annak társnője is szép.”~Adorján
13 1 | rátaposott Amália köntösére, hogy annak egy egész fodra leszakadt,
14 1 | tánctérre lejtve, elkezdé annak utánozhatlan csábbal magyarázni
15 1 | elvette Szeréna minden kedvét, annak mindenki előtt fel kellett
16 1 | Cecil most az én leányom, s annak ott kell lenni, ahol én
17 1 | nyomát is feltörültesse annak az elébbi táncnak, vizes
18 2 | képzelőtehetséggel kellett annak bírni, vagy nagyon régen
19 2 | középen álló hosszú ház elé, s annak az ajtaja előtt állapodik
20 2 | Sok száz forintra megy annak az ára. A birkák is elkezdték
21 2 | uramat respektálni, dacára annak, hogy az az ipszilon nem
22 2 | kinek egy milliója van, annak mindig van annyi kreditje
23 2 | toklyót a színajtóra akasztva, annak megragadta a gallérját,
24 3 | elfoglalni magát, hogy csupáncsak annak éljen, és senkivel mással
25 3 | bocsátá szülőihez Szerénát; annak mindig mellette kell lenni;
26 4 | élsz meg.~– Majd kitaláljuk annak a módját – vigasztalá őt
27 4 | megfoghatatlan volt. Mi az oka hát annak, hogy a mocsár vize le nem
28 4 | számítani a körsánc terét, annak távolságát a központtól
29 4 | víz lefolyásának medrét, annak valószínű erejét, s maga
30 4 | választottjának hozományát annak fényűzési képességével egybe
31 4 | szólnak; s tanúi voltunk annak a találkozásnak, ami közte
32 4 | világnézlet ad a kedélynek, s mely annak mint egy szemrehányás villog
33 5 | elkezdve a derék családfőn, annak legifjabb virágáig; hanem
34 6 | nem szabad és nem lehet annak többé egyesek áldozatai
35 6 | No, és hadd nevezzék annak – vágott közbe Gyula, ki
36 7 | Rózsaliget haszonbérlőjéből annak tulajdonosává váljék. Akkor
37 7 | Amáliával, s mélyebben nézett annak szemeibe a legközelebbi
38 7 | amint ő melegebben nézett annak arcára, az is annyival elevenebb
39 7 | eltakarította a báró kezéről, hogy annak egy bokorhoz sincs többé
40 7 | nászura ellenében, elnézi annak úrhatnámos ferdeségeit,
41 7 | magában, jó lesz elfogadni annak a delnőnek képét a báró
42 8 | mellettem; no iszen belecsaptam annak a kalapot a fejébe úgy,
43 8 | vagy gróf? Nem tudok én annak utánajárni? Ha éppen az
44 8 | megtudhatod, mi oka volt annak, hogy Szeréna grófné a faképnél
45 8 | tiszta, sötét szemeivel annak szemeibe nézett.~– Feleljen
46 8 | lát egyebet, mint egyikét annak a sok lóvá tett bolondnak,
47 9 | Borcz úr előtt az ajtót; annak azonban még egy kis veszekedése
48 9 | Ejh, mit! Egynek sincs annak gróf fia!~Ezzel ketté volt
49 9 | akarta dugni. Szerencsére annak a körme hegyére sem ment
50 9 | keresni, egy levelet talált annak asztalán, mely atyjához
51 10| sietett a pavilonhoz, s annak a hátulsó ajtaján besuhant;
52 10| úgy! Csak tettette magát annak!~– Hogyan? Nem értem.~–
53 10| ábrándos; akit megszeret, annak nem látja hibáit.~– Akkor
54 11| ő, hogy hamar vége lesz annak a bohóskodásnak. Annyival
55 11| nagyon rosszul fogadnának: annak Adorjánra nézve rossz vége
56 11| látogatja az aklokat. Nincs annak semmi korán.~Szeréna azonban
57 11| intézkedéseiben.~De jaj annak, akit a természettudományok
58 11| az égen, melyen keresztül annak dicsőségébe belátni, hanem
59 11| is a nap maga, hanem csak annak a gőzkör által sugártörési
60 11| arcára, mintha olvasni akarná annak vonásaiból, hogy miről gondolkozik
61 11| annál is magasabb rangút, annak a címe „boldog nő”. Mindenki
62 11| legyen rá készen, hogy annak egyszer eszébe juthat a
63 11| hallhatja-e még egyszer hangját annak a bűbájos nőnek, akit már
64 12| találkozhassék a gróffal, s annak szép óvatosan mondja el,
65 12| nemsokára egy másik hintó, annak meg kell.~– Vajon ki lehet,
66 12| italt abban az árban, amibe annak magának került, mert hisz
67 12| ember Éli esetét, a hírnök annak sem mondá: uram, örülj,
68 12| úgy kezdé érezni, mintha annak a karszéknek, melyen ül,
69 12| odatérdelt anyja lába elé, arcát annak kezére nyugtatva. A grófné
|