Fejezet
1 1 | ház éber előőrse? – azt majd mindjárt elmondom.~Az úrilak
2 1 | a vendégek közeledését; majd egyik, majd másik fülét
3 1 | közeledését; majd egyik, majd másik fülét emelve fel magasra,
4 1 | szemközt jövő tiszttartónét majd hanyatt dönti, az jót húzna
5 1 | csizmaszárára a farkával, hogy az majd leesik a lábáról; végre
6 1 | társaság van együtt, akik majd megnézik az embert.~– Visszanézzük
7 1 | szálába, ő tud németül is, majd én csak kinn maradok a konyhában.~–
8 1 | hogy ennél is az az eset; – majd meglátjuk.~A vidám, zengő-bongó
9 1 | hogy a fejét aláhúzza; majd borospalackokat hord egyik
10 1 | egyik szobából a másikba, majd a cselédekkel suttog: ha
11 1 | pirítottját az ő kedvéért, mert majd megharagszik! Egyszer-másszor
12 1 | közelebb jőni. S ha jő, majd kárát vallja. Lásd, mind
13 1 | egyéb szükséges foglalkozást majd teljesít a tiszttartó szobaleánya;
14 1 | még azután is vonaglott át majd a gúny, majd a jókedv mosolygása.
15 1 | vonaglott át majd a gúny, majd a jókedv mosolygása. Míg
16 1 | valamennyi nénjeért sem adna. Majd odamegyek én.~A tiszttartó,
17 1 | csak bízza ön rám; annak majd mondok én olyan válogatott
18 1 | valami nagyon büszke legyen majd rá, hogy Somlyóháza volt
19 2 | csak nemesembernek szabad. Majd bizony! Egy kereskedő, egy
20 2 | mondatja ki. Azt gondolja, hogy majd ezáltal egyszer csak – se
21 2 | gazdasszony szíves ajánlatát, hogy majd kifüstöli ő azt a szobát,
22 2 | a másik szobába. Amália majd elmulatja addig magát; Amália
23 2 | egymás hajának fog esni, s majd elválik, hogy ki tud jobban
24 2 | Talán Amália is tudta? Majd rájövünk még a válaszra.~
25 3 | remélhető, miként Lipót báró, ha majd megházasodik, derék, szeretetre
26 3 | hóbortja van néha, amiről majd elszokik az anyai felügyelet
27 4 | mint akar a fiú mindezekből majd megélni, hacsak valami gőzhajóhoz
28 4 | gőzhajóhoz be nem szegődik majd masinisztának, vagy talán
29 4 | valamit, dolgozni is tudok, majd csak megélünk valahogy.”~
30 4 | tudom, hogy élsz meg.~– Majd kitaláljuk annak a módját –
31 4 | ember; a vadkutyáknak pedig majd felmondjuk a haszonbért,
32 4 | annyit mondott neki, hogy majd maga megnézi azt a birtokot,
33 4 | lyukat a mocsár közepén, majd azon keresztül lecsorog
34 4 | történetünk hőse, akit a végén majd mindenki úgy meg fog szeretni,
35 4 | nevetve –, hanem hiszen majd itt lesz Szentgyörgy napja,
36 4 | magasra hulló tűzgyümölccsel; majd mire lassankint izzóvá melegült
37 4 | őket Gyula – egy hét múlva majd helyünkbe jönnek.~Az öregúr
38 4 | lesbe a malom gátja mellé, majd lesz itt nemsokára valami.~
39 4 | kifárad. Néha a farkasok majd kihúzzák onnan, egész éjjel
40 4 | hogy meg ne legyen őrülve.~Majd meg napszámosokat fogad,
41 4 | meg angolul, hogy tudjon majd vele beszélni, ha lesz;
42 5 | akik egy Etnát oltottak el. Majd holnap hallgassa ön el,
43 5 | azt gondolta ismét, hogy majd talál holnap a fürdőn olyan
44 5 | Gyula úgy gondolá, hogy majd a gróf házánál bemutatja
45 6 | büszke képpel fizet érte majd ez a pénz embere: hát akkor
46 6 | előtt! Egy szigorú mama majd leforrázott, mikor azt mondtam,
47 6 | akiről tudom, hogy furulyáz, majd megduellált, mikor arra
48 6 | az ki volt, azt megmondom majd a jövő pillanatban; ellenkezőleg
49 7 | körülményeskedő derék emberek. Azok majd megjelennek a hívásra, ha
50 8 | adózik vele.~– Nono, hátha majd megtudja.~– Nem tudhatja
51 8 | engem; hanem – az én eszem majd kisegít abból, csak bízd
52 8 | adósságait kifizesse. Ha ráunt, majd le tudja rázni a nyakáról.
53 8 | került volna a háta mögé. – Majd segítek én azon.~Adorján
54 9 | Akkor, igen, mit fognak majd mondani azok a szépen patrocinált
55 9 | bátran lehet spekulálni. Majd olyan szilárd alap az értelmes
56 9 | kötelességek is járnak. No, ezt majd meglátjuk. Én még ez órában
57 9 | ezt sértésnek veendi, s majd az ily botrány után kiád
58 10| nagyságos úr.~– Kedves mama! Majd fog az ellenkezőre példát
59 10| hogy így Gábor is utána fog majd jönni.~Esztike sietett ki
60 10| meg becsületszavát? Azt majd mindjárt megmondom. Apjával
61 11| Azt még magam sem tudom. Majd ha rágondolom magamat.~–
62 11| tiszttartónak, hogy mit mondjon majd atyjának, ha Kolozsvárra
63 11| volt, nem bírták elhagyni.~Majd meg azt parancsolá Szeréna,
64 11| mert egész éjjel jöttünk.~– Majd felköltöm.~Szeréna azt a
65 11| róla.~– Hadd beszéljenek, majd belefáradnak. Én hazavágyom.
66 11| amiből a könny támad.~– Majd évek múlva, mikor a tegnapi „
67 12| a poharat elvegye; arról majd megláthatni, van-e rajta
|