bold = Main text
     Fejezet                                      grey = Comment text

1001 9   |             magasztos nevű Kis Éden? – az régen el van már adva egy
1002 9   |               többet:~A jótékonyságok, az adakozások játéka is csak
1003 9   |           hiszen éppen most készülődik az egész ház a pompás, nagyszerű
1004 9   |            megerősítendi azt; ha pedig az meghiúsulna, 150 ezer forint
1005 9   |             nem fog végbemenni.~Amália az angolkertben sétál báró
1006 9   |             főnemesi rangba emeltetni; az öreg Borcz arra utasítá
1007 9   |                Majd olyan szilárd alap az értelmes üzérre nézve, mint
1008 9   |           repce kifagy, s a meglevőnek az ára felmegy; az is világos,
1009 9   |             meglevőnek az ára felmegy; az is világos, hogy Borcz Adorján
1010 9   |        közöttük. Világos a kombináció.~Az öreg Borcz az utolsó percig
1011 9   |              kombináció.~Az öreg Borcz az utolsó percig húzza a lemondást,
1012 9   |             csakugyan elveszi Amáliát, az is jó. Hidegvérrel fogja
1013 9   |           rosszaság nem követtetik el. Az rettenetes volna, ha a vőlegény
1014 9   |                s megülné a lakodalmat.~Az inasok nyitják Borcz úr
1015 9   |          inasok nyitják Borcz úr előtt az ajtót; annak azonban még
1016 9   |              mi van benne. Ördög vigye az ilyen módit! Az ember olyan
1017 9   |            Ördög vigye az ilyen módit! Az ember olyan messzire elhagyja
1018 9   |       cserélhetik. Annyi ember között.~Az igaz, hogy sok ember volt
1019 9   |           nagyon, de – Adorjánt sehol.~Az öreg Borcz egyedül jött.~–
1020 9   |             volt. De hát csak megteszi az ember – a hasznáért.~– És
1021 9   |       háromszáz forintjáért. Hanem hát az úr kedveért eljöttem. Azt
1022 9   |              már a városban; hanem biz az egypár pajtására akadt,
1023 9   |           bú-elfelejtésre?~– Ami igaz, az igaz. Mai világban bizony
1024 9   |               sor sírva fakadni, mikor az oltár elé kell menni. Hanem
1025 9   |               titulust. Természetesen; az nekem is büszkeségem lesz.~–
1026 9   |          beszédnek.~– Hiszen ami igaz: az igaz. Adorján úrfi bizonyosan
1027 9   |          csinálhatott volna, hanem már az megvan, ezen nem segíthetünk;
1028 9   |               a grófnak; mert a birkás az apa, a gróf pedig a fia!
1029 9   |              vagyok is; mert én vagyok az úr!~Torhányi úr hagyta őt
1030 9   |                igaz.~– Meg fog érkezni az ebédre Adorján gróf? – kérdezé
1031 9   |          amikor neki tetszik; nem lesz az éhes. Különben ha későn
1032 9   |                 Különben ha későn lesz az ebéd, én sem várok ám rá,
1033 9   |               megszoktam felkönyökölni az asztalra; aztán megpihenni
1034 9   |             közben; azért nem szeretem az ilyen társaságot. Az ember
1035 9   |          szeretem az ilyen társaságot. Az ember a lajbliját sem gombolhatja
1036 9   |           kedvem szerint. No, hát csak az én kedvemért ne várakoztassa
1037 9   |             Biz énrajtam ne figurázzék az a sok incifinci kis városi
1038 9   |             sértődötten Torhányi úr –, az én vendégeim mind igen előkelő
1039 9   |               azzal magyarázá ki, hogy az úton valami kis baja esett,
1040 9   |               szokás respektálni, csak az előszobák felett uralkodik.
1041 9   |       menyasszonyt nem fárasztják most az asztalhoz; a menyegző előtti
1042 9   |              Senki sem; senkinek sincs az érdekében.~A vendégek mulatnak,
1043 9   |                úr vőlegényét.~– Manót? Az enyimet? Nem vagyok én menyasszony!~–
1044 9   |             meg, hogy meg ne szólítsam az úrfit: nagyon tisztelt úr,
1045 9   |                 nagyon tisztelt úr, én az ön leendő ipának igen nagy
1046 9   |      menyegzőjét Amália kisasszonnyal: az ilyen zajos mulatságot legalább
1047 9   |             erre a szóra kivetette önt az ajtón, nemde?~– Jobban esett
1048 9   |                ment rá, olyan vastagok az ujjai. Én, nagyságos uram,
1049 9   |        Torhányi úr tréfásan veregetett az ijedt ember vállára.~– Bohóság
1050 9   |               ember vállára.~– Bohóság az az egész, Háfner barátom:
1051 9   |            ember vállára.~– Bohóság az az egész, Háfner barátom: kár
1052 9   |               csinálni. Olyan ember ez az Adorján: mikor néha iszik,
1053 9   |          mondta neki, akkor ezután fog az lenni öcsém uram. De amelyik
1054 9   |                biz ő már volt korhely, az tetszett neki, mert ez már
1055 9   |                 Éjfél felé kezdett már az idő járni; a vendégek sugdostak
1056 9   |              úr idején valónak találta az aggodalmakat eloszlatni
1057 9   |      felemelvén poharát e szavakkal:~– Az én kedves jövendőbeli vőm
1058 9   |                a lélegző gégéjére ment az a kis pezsgő erre a tudósításra.
1059 9   |        tudósításra. Ezt ő nem várta.~– Az úrfinak valami nagy baja
1060 9   |          valami nagy baja történhetett az úton – sietett a cseléd
1061 9   |                négyen fel a lépcsőn.~– Az istenért! Valami nagy szerencsétlenség! –
1062 9   |             oldalról, s törték magukat az ajtó felé.~– Óh, nem, ne
1063 9   |            veszedelmet megelőzni, mert az öreg Borcz, ki a kocsit
1064 9   |              főorvosa, félretaszigálva az előtte állókat, törte magát
1065 9   |            előtte állókat, törte magát az öntudatlanul cepelt ifjú
1066 9   |               annyira meg volt indulva az igyekezettől, hogy egy fogpiszkálót
1067 9   |              honett emberek irányában, az több az elégnél. Igenis
1068 9   |             emberek irányában, az több az elégnél. Igenis birkásnak
1069 9   |               akikre büszke vagyok. Ha az úr elég spekuláns egy ilyen
1070 9   |             órában így kompromittálja, az az úr dolga, hanem egy ilyen
1071 9   |          órában így kompromittálja, az az úr dolga, hanem egy ilyen
1072 9   |                násznagyja nem lehetek. Az ifjú Borcz, úgy tudom, hogy
1073 9   |              jó éjszakát kívánok.~Ezen az éjszakán pedig nagyon rossz
1074 9   |               sértésnek veendi, s majd az ily botrány után kiád a
1075 9   |           zsebéből. „Aki szégyenkedik, az nem lesz gazdag.” Híres
1076 9   |              tudja, megszökik, s ebben az esetben ő szegte meg a házassági
1077 9   |         meghátráljon Borcz előtt, s ha az csakugyan nem akarja kárba
1078 9   |             fogja nézni, mikor Adorján az oltár előtt megesküszik
1079 9   |               mégsem tanulta ki eléggé az embereket! Nem gyanította
1080 9   |         találta ki a bosszúállásnak és az ártatlanság védelmezésének. –
1081 9   |                tudta ő azt, hogy ennek az utolsó órában be kell következni.
1082 9   |             szolgálni, ha történetesen az a szerencse nem kínálkoznék
1083 10  |               Mulatságos kérdés, mikor az ember azt hiszi magárul,
1084 10  |            egyébiránt nem is ebben áll az, ami a gazdasszonyságot
1085 10  |               teszi, hanem abban, hogy az ember mindennek tudja a
1086 10  |                erősen azt akarom, hogy az legyek:~– Szeszély, kedves
1087 10  |              cselédekre? Nem adok-e ki az éléstárból?~– Mind igaz,
1088 10  |         bizonyos védelmére számítanak, az éléstárban meg mindig benne
1089 10  |             menni Kolozsvárra; ott van az úri palota; ott az előkelő
1090 10  |             ott van az úri palota; ott az előkelő társaságok, ott
1091 10  |              tudja, hogy ami a számon, az a szívemen.~– No, hát nekem
1092 10  |           szívemen.~– No, hát nekem is az a számon, ami a szívemen.
1093 10  |          grófné lenni, meguntam azokat az arisztokrata köröket, amikben
1094 10  |               bajai. Aztán már egyszer az kicsinált dolog, hogy úr
1095 10  |                Azt teheti, hanem akkor az urát minden ember fél mágnásnak
1096 10  |            Miért hiszi azt?~– Mert még az sohasem történt, hogy ha
1097 10  |                  Kedves mama! Majd fog az ellenkezőre példát látni.~–
1098 10  |                 Igen. Én. Látja, nekem az büszkeségem; én büszke vagyok
1099 10  |            nála, meg kell találnom azt az örökös gúnyt, amivel szememre
1100 10  |                nem szól, vagy ha szól, az egészen közönyös. S hát
1101 10  |               mer, mert előtte vasrács az a gát, ami énelőttem csak
1102 10  |           Hiszem és akarom!~– Nono! Ez az „akarom” szó nem való tekintetes
1103 10  |              jobb lett volna, ha kizár az ajtón.~– Bohóság? Édes grófné,
1104 10  |              nem mondok. Nem is tudok. Az nem az én termetemhez való.
1105 10  |           mondok. Nem is tudok. Az nem az én termetemhez való. Én
1106 10  |              kellene! Én csapnám agyon az akasztófáravalót. – Engedelmet
1107 10  |             hát?~– Meg fognak esküdni, az már bizonyos. Hanem kérem,
1108 10  |           őérte nem sokat törődném, ha az én szeretett grófnémnak
1109 10  |              fog tudni mindaddig, amíg az oltár elé nem állanak. A
1110 10  |            Somlyóházi Szeréna grófnét? Az persze azt feleli rá, hogy „
1111 10  |              azt feleli rá, hogy „hogy az ördögbe ne szeretné”. Ekkor
1112 10  |              nap óta itt van már nálam az úrfi levele, melyben tudósít,
1113 10  |         megértheti, miért kérdeztem én az előbb, hogy meddig tetszik
1114 10  |                mágnás úrfi veszi nőül, az a szokott ünnepies pompával
1115 10  |     kitámolygott a kertbe, ott megállt az ugrókút medencéje előtt,
1116 10  |                könnyen tudja nézni!~Ha az igaz volna!~Ha bűn volna
1117 10  |           társaságokat jellemzi persze az ő képzeletében; ha sok időn
1118 10  |               azt a meggyőződést, hogy az arisztokraták nem is lehetnek
1119 10  |            lehet azzá lenni; – megadta az árát.~Óh, mily kikacagni
1120 10  |            maradt, hogy kár kicsúfolni az öreg embert; pedig dehogy
1121 10  |             arc; Szeréna gondolá, hogy az mégis boldogabb, mint ő;
1122 10  |          véleménnyel van felőle Gábor; az ő szavára én olyan sokat
1123 10  |                Adorjánt.~Azzal Szeréna az út ellenkező irányában elvált
1124 10  |              hátulsó ajtaján besuhant; az első ajtót is bezárta, úgyhogy
1125 10  |             akit becsülök! Ha tehette, az az ő dolga.~– Azt hittem,
1126 10  |               becsülök! Ha tehette, az az ő dolga.~– Azt hittem, ezért
1127 10  |                alacsony lelkű csaló.~– Az istenért, ne beszélj olyan
1128 10  |               játékban: a becsülettel, az adott szóval, a szerelemmel
1129 10  |              grófnénak, amidőn kártyán az egész társaság pénzét elnyerve,
1130 10  |                vagy kevesebb, mit tesz az.~– Ah!~– Hogyan tartotta
1131 10  |               Szeréna grófnő egy ízben az oltár előtt hagyott. A báró
1132 10  |            grófnő sem volna a világon. Az utolsó nap, a menyegző előtti
1133 10  |             azzal a nővel, akit holnap az oltár elé kellene vezetnie,
1134 10  |            boldog is lehet vele..~– De az irtóztató gondolat, hogy
1135 10  |       legállandóbban szokták szeretni. Az asszonyszív titkai ezek:
1136 10  |                 Félóra múlva megjelent az ebédnél Szeréna. Újra öltözködött,
1137 10  |             mint most. Csak úgy szórta az élceket mindenfelé.~A tiszttartóné
1138 10  |           tiszttartóné kockáztatta azt az észrevételt, hogy a grófné
1139 11  |               pipere miatt késleltette az ebédet; lovával, zongorájával
1140 11  |          menjen haza Kolozsvárra. Hisz az lehetetlen, hogy egy grófi
1141 11  |           éppen a tiszttartótól vigyen az oltárhoz.~– Oda nem megyek –
1142 11  |              semmi esetre sem. Ismerem az ottani köröket, egy újdonsült
1143 11  |         teríttetne. Nem állanám ki azt az iróniát, amivel ott találkoznom
1144 11  |               szereti.~Így is jól van. Az is isten áldása, ha egy
1145 11  |           zsebkendőkkel legyen ellátva az esküvő napjáig.~– Azért
1146 11  |               szolgálatai”.~(Védelmezi az úrfit, gondolá a tiszttartóné,
1147 11  |             megengedném, hogy egyedül, az én kíséretem nélkül induljon
1148 11  |           valami történnék a grófnéval az úton, akkor akár mindjárt
1149 11  |            Szeréna gúnyosan nevetve. – Az engem nem sebesít.~A tiszttartóné
1150 11  |            annál kevésbé hajlok rá. Ez az út nem kegyednek való, egyedül
1151 11  |               utazni.~Ez végét szakítá az értekezletnek. Tiszttartóné
1152 11  |              makranccal van dolga: bár az isten soha ide ne hozta
1153 11  |                Szeréna pedig még abban az órában leült levelet írni.
1154 11  |            lopózni emberi tekintetnek.~Az egyik levél szólt Borcz
1155 11  |           hosszú útra készülni, aminek az nagyon örült. A háziakat
1156 11  |                menyasszonyi ajándokul. Az ugyan jobban örült volna
1157 11  |            kezdődik és végződik a nap; az ébren alszik, s éjfélben
1158 11  |            éjfélben is sorra látogatja az aklokat. Nincs annak semmi
1159 11  |          csendesen befogat, s elhagyja az udvart, anélkül, hogy valaki
1160 11  |           észrevenné. Szép holdvilágos az éj, az utak jó karban vannak,
1161 11  |                Szép holdvilágos az éj, az utak jó karban vannak, könnyű
1162 11  |               jó karban vannak, könnyű az utazás.~A kifőzött terv
1163 11  |        kifőzött terv egészen sikerült; az első kakasszó után készen
1164 11  |             találkozott egyébbel, mint az éjiőrrel, ki találomra éppen
1165 11  |               holdvilágos útra kiértek az árnyas utcák fasorai közül,
1166 11  |                már akkor közelebb járt az ekhós szekér. Csak három
1167 11  |              hintóval.~Ezentúl kezdett az ekhós szekér Szeréna figyelmének
1168 11  |          néhány száz lépésnyire beérte az a hintót, s azután mintha
1169 11  |           hajtson, azután visszanézett az ekhós szekérre, mit csinál.
1170 11  |             mit csinál. Ha elmaradt is az egy időre, de félóra múlva
1171 11  |               hogy álljanak meg, akkor az utána jövő is megállt; a
1172 11  |               pedig ő továbbhajtatott, az ekhós szekér is mindjárt
1173 11  |           utána.~– Micsoda ember lehet az, aki utánunk jön, s sem
1174 11  |            jámbor kupec lehet – felelt az –, aki örül, hogy ily későn
1175 11  |                 hanem ébren van.~Abban az ekhós szekérben pedig, amely
1176 11  |             követni fogja, ha mindjárt az óperenciákig is.~Mikorra
1177 11  |               óperenciákig is.~Mikorra az utazókocsi az ilondai magas
1178 11  |              is.~Mikorra az utazókocsi az ilondai magas hegyi útra
1179 11  |            rózsaszínt kezdett játszani az ég, s a székely havasok
1180 11  |               jön fel szemközt, s csak az rezzenté eszméit oda a földre,
1181 11  |       mulatságos volt azt látni, amint az álmából ekképpen felriasztott
1182 11  |               egyszerre életre tért, s az első pillanatban azt sem
1183 11  |            egészséges kedvvel Szeréna, az üres pisztolyt nekiszegezve: – „
1184 11  |               mindig szokott haragudni az ember, ha jól aluszik és
1185 11  |               Csak egy szavamba került az alispánnál. És nagysád?~–
1186 11  |              alispánnál. És nagysád?~– Az enyim is velem van. Gondoskodott
1187 11  |                oly előkelő násznagyot. Az enyim Fehér Gyula lesz.~
1188 11  |             segíté a hágcsón föllépni. Az úrfi példátlan önfeláldozással
1189 11  |            menyasszonya mellett; ámbár az bizony mindegy, akár ma,
1190 11  |           eszme ez, csakhogy nem ér rá az ember bővebben kidolgozni.~
1191 11  |             ember bővebben kidolgozni.~Az ekhós szekér megint állt
1192 11  |                uram látta és szemlélte az egész rövid, de sokatmondó
1193 11  |               mezőre, s látja Rebekát, az ő menyasszonyát jönni a
1194 11  |            Rebeka is meglátja Izsákot, az ő vőlegényét, s leszáll
1195 11  |          tanítottak!~Akik tudják, hogy az ég kékje nem terjed a mennyországig,
1196 11  |     mennyországig, csak a földi gőzkör az, mely egy geometriai mérföldre
1197 11  |             mérföldre terjed, azon túl az ég csillagos és fekete.~
1198 11  |          hajnalcsillag nem valami lyuk az égen, melyen keresztül annak
1199 11  |           fordulva, akkor fekete. Hogy az a felhő ott a nap előtt
1200 11  |              felhő ott a nap előtt nem az istenek arany hajója, hanem
1201 11  |        csoportosult tömegesülése; hogy az a tűzgolyó ott a láthatáron
1202 11  |            csalképe.~Akik tudják, hogy az az ezüstpor a rét bársonyán
1203 11  |         csalképe.~Akik tudják, hogy az az ezüstpor a rét bársonyán
1204 11  |              csillaghamu, hanem dér, s az a bársony maga nem egyéb,
1205 11  |              innen, mintha fájna nekik az itteni politikai viszonyok
1206 11  |                És akik tudják, hogy mi az, mikor vőlegény és menyasszony
1207 11  |                a bátorító kézszorítás, az elföjtott sóhaj, a szívdobogtató
1208 11  |                a boldog sugárú mosoly, az enyelgő tréfa, a delejes
1209 11  |       összeérzés! Akik tudják, hogy mi az a szerelem!~Akik tudják,
1210 11  |            szerelem!~Akik tudják, hogy az sem egyéb, mint köd és pára;
1211 11  |           annyi ideig tartott, ameddig az új fogatokat felszerszámozták,
1212 11  |             türelmetlen. Hogy sietteté az előfogatosokat! Erősen biztatta
1213 11  |          nyílnak – parancsolá a grófné az eléje siető vendéglősnek.~
1214 11  |         gondolá magában Adorján, kinek az egymásba nyíló szobák eszméjénél
1215 11  |            kisebb.~– Ez itt jobb felől az ön szobája, a balfelőlit
1216 11  |      szobaleány foglalja el, a középső az enyim – szólt Szeréna Adorjánhoz,
1217 11  |           szólt Szeréna Adorjánhoz, ki az elrendezést egészen szeretetreméltónak
1218 11  |                maga is át fog öltözni: az út összegyűri az embert,
1219 11  |              öltözni: az út összegyűri az embert, sokat levon a tournure-ből,
1220 11  |                kitűzött feladata pedig az volt, hogy az áruló kulcslyukon
1221 11  |           feladata pedig az volt, hogy az áruló kulcslyukon keresztül
1222 11  |               legelébb is a kulcslyuk.~Az áruló nyíláson át éppen
1223 11  |          nyíláson át éppen ráláthatott az asztalra, melynél Szeréna
1224 11  |          Írószereket vett elő, s leült az asztalhoz – írni.~Ah, ez
1225 11  |         unalmasan kezdődik: addig ráér az ember megmosdani.~Adorján
1226 11  |             Adorján is előkeresé tehát az útitáskájából mindenféle
1227 11  |      segédeszközeit a férfiszépségnek. Az ezervirág-vizet, a szájmosót,
1228 11  |          ezervirág-vizet, a szájmosót, az illatos szappant, a hajtépőt,
1229 11  |              női szíveket; hanem mikor az ember rangja megszaporodik,
1230 11  |             sokáig tartott, éppen csak az álla közepét kellett journal
1231 11  |         részéről odakinn csengetett, s az elősiető háziszolgának egy
1232 11  |             Tehát végre! De mikor kezd az átöltözéshez?~Adorján bizony
1233 11  |       keresztajtók kulcslyukait híják, az nem mutatott neki egyebet
1234 11  |             szomorúan tenyerébe hajtva az asztalra könyököl, s a lobogó
1235 11  |              végig; valaki kocogtatott az ajtón, Szeréna felkelt,
1236 11  |                lát ennek a nőnek.~– Ez az elveszett gyermek?…~– Ön
1237 11  |                 Nem megy férjhez? Hisz az egész környék beszél róla.~–
1238 11  |                éppen csak ma hallottam az alispántól, hogy Adorjánnak
1239 11  |               beavatva akarok lenni.~– Az meg fog történni. Nekem
1240 11  |             akinek legkisebbik hiúsága az, hogy vőlegényeit az oltár
1241 11  |           hiúsága az, hogy vőlegényeit az oltár küszöbénél hagyhassa
1242 11  |           nagyon, nagyon szerettem ezt az embert.~Szeréna mély csüggedéssel
1243 11  |               ez emberben találtam föl az ideált, akit keresek. Ön
1244 11  |             akit keresek. Ön emlékszik az ünnepélyes percre, midőn
1245 11  |            csalódás. – Különben is nem az ön feladata volt engemet
1246 11  |               atyám, anyám; hallhattam az ő ellenségeitől elég rosszat
1247 11  |                  Valóban szerettem ezt az embert. Azt hittem, ideálomat
1248 11  |            látta Szeréna szemeiben azt az elfojtott villámot, amiből
1249 11  |  tiszttartóságánál, hogy ellesse attól az előtte mindeddig ismeretlennek
1250 11  |               ember, kinek kedveért én az őseimtől rám maradt szeplőtelen
1251 11  |               akartam letördelni, hogy az övével egyenlővé tegyem:
1252 11  |               övével egyenlővé tegyem: az ugyanez alatt szerzett egypár
1253 11  |                magáéhoz – pénzen, hogy az legyen egyenlő az enyimmel!~
1254 11  |                 hogy az legyen egyenlő az enyimmel!~Szeréna úgy szégyenlette
1255 11  | belebonyolódott, bárha utána szakad is az. Gyógyíthatlan marad a seb;
1256 11  |       felkacagott, felállt helyéről, s az őt követő Gyulának naivul
1257 11  |                vagyok gyógyulva. Amint az imént beszéltem, csak eleven
1258 11  |        visszalép. Én tudtam azt, midőn az ifjú Borcz legelőször nyilatkozott
1259 11  |               előttem, hogy semmi köze az egész üzéri kérdéshez, ezt
1260 11  |          szegte meg.~– De hogyan? Ezek az emberek, hogy élére vert
1261 11  |          címmel csaltak a lépre; s míg az öreg Borcz piszkos kerítővé
1262 11  |               kerítővé aljasítá magát, az ifjú más szerepet játszott
1263 11  |               teljesen sikerült: egész az utolsó jelenetéig. A menyegzőre
1264 11  |               kitűzött napon megjelent az ifjú Borcz a menyasszonyi
1265 11  |           megszökött a menyasszonnyal. Az egyik kupec erre kridát
1266 11  |           minden sújtását; nézni magát az eléje tartott tükörben,
1267 11  |                 s megtudja, hogy éppen az, akiről beszélnek.~Egyszer
1268 11  |            szégyen annyira vitte, hogy az ajtóhoz lépett, az villant
1269 11  |                hogy az ajtóhoz lépett, az villant át agyán, hogy felszakítja
1270 11  |              gyermek, s ahelyett, hogy az ajtót felszakította volna,
1271 11  |            bele, minden izmát elhagyta az erő; nem volt férfi többé;
1272 11  |            utoljára leroskadt térdére, az áruló kulcslyukon át csak
1273 11  |       valakinek, aki elmondja felőlem: az elveszett leány visszakerül,
1274 11  |              ismerőim közül egyedül ön az.~– Azt az egyet leszámítva,
1275 11  |             közül egyedül ön az.~– Azt az egyet leszámítva, hogy önt
1276 11  |              vizsga figyelemmel nézett az ifjú arcára, mintha olvasni
1277 11  |        gondolja magában: imhol van egy az újtestamentomi hét bolond
1278 11  |              Én ipar embere vagyok, ki az élettel küzd, ki sárral
1279 11  |            pedig túlvilági lény, kinek az élet prózájáról semmi sejtelme
1280 11  |             mint a tied? Mert, grófné, az én életem alázatos élet.
1281 11  |              alázatos élet. Nem vagyok az a büszke megyei szónok,
1282 11  |                ez követte őt a partra: az egyiknek halála volt.~–
1283 11  |          boldog nő”. Mindenki nevetett az ötleten, s magában mindenki
1284 11  |              is fog többet megtörténni az életben, hogy férfit kérjenek
1285 11  |          megyek.~– És „ott maradok”.~– Az nem tőlem függ.~– Az bizonyos.
1286 11  |                   Az nem tőlem függ.~– Az bizonyos. Önnek legelső
1287 11  |          bizonyos. Önnek legelső szava az leend szülőimhez: „Én e
1288 11  |                karjait, és megcsókolta az ifjú arcát, azután maga
1289 11  |              újra találkozni fogunk.~– Az isten áldja meg önt!~– Mondja
1290 11  |              meg önt!~– Mondja inkább: az isten bocsásson meg!~Gyula
1291 11  |           kalapját, és indult.~Szeréna az ajtóig kísérte; Gyula már
1292 11  |               húgom!~Szeréna várt, míg az ajtók bezárultak Gyula után;
1293 11  |           kellett imádkoznia, hogy azt az átkot mind ellensúlyozza,
1294 11  |               férfi ellen! Akinek csak az öt ujját kell összeszorítani,
1295 11  |             úgyis vége lesz mindennek: az emberek aztán találgassák,
1296 11  |           volna a zajütés, minek volna az öngyilkosság? Alkalom van
1297 11  |          bosszú büntetlen kitöltésére: az ajtót sarkából hirtelen
1298 11  |            fullad; – és azután rázárni az ajtót és menekülni a világba.~
1299 11  |                önkényt feltárul előtte az ajtó: a hölgy ott áll vele
1300 11  |             Azok után, amiket a grófné az imént – itt e szobában beszélt –
1301 11  |              ismét a kendőt a szegről.~Az ember nemesember, és pisztolyai
1302 11  |        elrántva, bizonyosan öl. Csupán az a kérdés: a szívbe-e vagy
1303 11  |                szívbe lőni érdekesebb; az arc épen marad; de nem eléggé
1304 11  |               csakhogy ez elékteleníti az arcot; könnyen széthordja
1305 11  |               széthordja a koponyát, s az rút látvány lesz.~És azután
1306 11  |        elgondolta, hogy milyen különös az, most csak egy nyomás a
1307 12  |             Mert hogy mielőtt a grófot az esetről tudósítaná, elébb
1308 12  |             elébb okvetlenül szükséges az eljárás módszerei fölött
1309 12  |           engedni, akiben egy szikrája az alkotmányos érzületnek s
1310 12  |              világít.~Mit hágy helyben az asszony?~Evégre tehát elébb
1311 12  |         levélben foglalva kell előadni az eseményeket egész odáig,
1312 12  |                s nem törődött vele, ha az utána jövők akárhányszor
1313 12  |              már, mintha otthon volna.~Az örmény csapláros nem is
1314 12  |               nézve nagyon megnyugtató az, ha látja, hogy a vendéglős
1315 12  |                 Mo nogy járás van ezen az úton – szólt a komoly örmény
1316 12  |            lágyságot kölcsönöz. – Csak az imént jöve egy ári hintó,
1317 12  |                követ megy Bukaresztbe, az siet olyan nagyon?~– Vagy
1318 12  |          vendéglős –, csak fizesse meg az árát a hajtásnak.~– Én nem
1319 12  |         kifogják, s újakat fognak elé.~Az érkezett hintó csupa, sár
1320 12  |             volt, mert egész nap esett az eső, s evvel összefüggésben
1321 12  |                 s evvel összefüggésben az oldalait védő oldalbőrök
1322 12  |              neutralitási fogadalomnak az ablakhoz sietének, hátha
1323 12  |            miért ne adnál neki. Milyen az az úr?~– Nem láttam én.~–
1324 12  |               ne adnál neki. Milyen az az úr?~– Nem láttam én.~– Milyen
1325 12  |             hát itasd meg!~Azzal ismét az ablakhoz álltak; most már
1326 12  |               megjelent a pohár vízzel az egyik kezében, meg egy fekete
1327 12  |               muszka herceg keze, mert az a legfinomabb fehérebb hölgykéz
1328 12  |                hölgykéz volt.~– Hiszen az az ór kisasszony – dörmögé
1329 12  |             hölgykéz volt.~– Hiszen az az ór kisasszony – dörmögé
1330 12  |              mind a ketten visszaültek az asztalhoz, ahol azután sokáig
1331 12  |             patkórobogás hirdeté, hogy az utazás tovább foly, s többet
1332 12  |     szolgáltatva elébb a széna, azután az abrak, utoljára a víz, azután
1333 12  |              neki ételt és italt abban az árban, amibe annak magának
1334 12  |              magának került, mert hisz az örmény kocsmáros nem a vendégei
1335 12  |              szekerébe, s úgy engedvén az égiek, egész Kolozsvárig
1336 12  |            szunnyadozott.~Kolozsvárott az urasági majorba volt megszállása,
1337 12  |               szívdobogással ballagott az úri lak felé, mely a főpiacon
1338 12  |               jutott eszébe Máté úrnak az Ó- és Újtestamentomból.~
1339 12  |        Újtestamentomból.~Mert ha veszi az ember Éli esetét, a hírnök
1340 12  |            mert a tevéidet agyoncsapta az akol; szent Dávidot sem
1341 12  |          szereti a te néped; egyedül ő az a szerencsétlen, aki mint
1342 12  |                nincs egyéb hátra, mint az esetet örvendetes tudomásul
1343 12  |                 De csak mégis felment.~Az előszobában felkérte a szolgálattevő
1344 12  |        szólítsa ki egy szóra a grófot. Az visszajött azzal az izenettel,
1345 12  |            grófot. Az visszajött azzal az izenettel, hogy csak tessék
1346 12  |      Rajcsovics, a bánáti ismerős volt az első teremben; kit mindjárt
1347 12  |            első teremben; kit mindjárt az első üdvözlés után úgy mutatott
1348 12  |                tárcájába nyúl, s onnan az említett levelet vonja elő.~–
1349 12  |                Igazság, hogy én írtam. Az valóban igaz.~– Azt írta
1350 12  |          méltóztatott állni a hintóval az erdőben. – Az nem rendkívüli
1351 12  |               a hintóval az erdőben. – Az nem rendkívüli eset.~– És
1352 12  |                Akit maga előtt látott, az nem volt más, mint Szeréna,
1353 12  |       megvallottam mindent. Ha ön volt az, ki az ekhós szekéren mindig
1354 12  |             mindent. Ha ön volt az, ki az ekhós szekéren mindig nyomomban
1355 12  |                maga alá kapva.~– Akkor az megismert, leszállt; a kocsis
1356 12  |              Szatmárig jött velem. Ott az éjszaka utolért; én szállást
1357 12  |                s meghajtá magát.~– Nem az! – szólt Szeréna. – Hanem
1358 12  |              szülőimhöz vissza. Én azt az embert, akit fölvettem a
1359 12  |          ragadt volna a szennye. És ez az ember hallgatta azt mind
1360 12  |               ember hallgatta azt mind az ajtón keresztül. És hazajöttem,
1361 12  |               lesz. Ezt nem hagyod ott az oltárnál.~– Csak „az ásó,
1362 12  |               ott az oltárnál.~– Csak „az ásó, kapa választ el” –
1363 12  |                ünnepélynek nevezni ezt az estét?~– Valóban.~Szeréna
1364 13  |            magának rezerválta. Adorján az uradalomból rangjához illően
1365 13  |            azon a környéken.~Legyen is az. Legyenek neki is agaras
1366 13  |              paripái, amik futtatáskor az újságban kijönnek, cifra
1367 13  |                egy rakáson? Senki! Még az adószedő sem.~Ez annyi pénz,
1368 13  |     szükségeire kiadott. Mind fel volt az jegyezve a kalendáriumba.
1369 13  |              jegyezve a kalendáriumba. Az sem telt meg vele. S mikor
1370 13  |           kisült, hogy sohasem haladta az meg a száz rénes forintokat.~
1371 13  |           afféle tribulációkra, legyen az ember generózus!, számítson
1372 13  |                  kocsit, lovat tartson az ember, kerüljön az hatszáz
1373 13  |             tartson az ember, kerüljön az hatszáz forintba! Marad
1374 13  |            tízezer forint.~Mit kezdjen az ember ennyi fölösleggel,
1375 13  |                Borcz uram, s nézegette az éppen érkező gőzhajót, mely
1376 13  |               hanem készíteni.~Mert ha az jutott volna Borcz uramnak
1377 13  |               vállalatba úgy ölte bele az ezreket, mintha csak az
1378 13  |                az ezreket, mintha csak az ablakán hullottak volna
1379 13  |             tudta, hogy mire való lesz az, amit csinál. A szörnyű
1380 13  |                A szörnyű hajó ott állt az öbölben, belemenni senkinek
1381 13  |        kifogyott a költőpénzébül, hogy az ácsoknak nem fizethetett:
1382 13  |            hogy pénzt könnyű kapni, ha az ember váltót ír alá. Azt
1383 13  |             levelet a fiától, amelyben az tudósítja, hogy ma tartotta
1384 13  |            apját minél előbb láthatná.~Az öreg mindjárt kocsira ült;
1385 13  |     fenntartása végett rávesztegetett.~Az öreget elegáns inasok emelték
1386 13  |        külföldön utazott. Azután, hogy az öreg kimosdózott az úti
1387 13  |               hogy az öreg kimosdózott az úti porbul, bevezette a
1388 13  |                nagyon meg volt lepetve az öregúr. A baronesse nemigen
1389 13  |                Te Adi! – súgá a fiának az öreg – nekem úgy tetszik,
1390 13  |               atyus. Hát hiszen ő maga az. Mindig egymásnak szántál
1391 13  |            gazdaságok elpusztításához.~Az öreg Borczot is látták a