Fejezet

 1 1 |             Azután megint megölelte őket. – No, az ugyan szép volt
 2 1 |           másik hátára, úgy terelte őket befelé, folyvást szidva
 3 1 |         rendes ember formában lehet őket látni. Ez a két híres, hat
 4 1 |           az embert.~– Visszanézzük őket – tréfálkozék Gábor –, mert
 5 1 |       tiszttartóné galléron ragadta őket, s ellenállást nem tűrve,
 6 1 |            s a harmadik régóta őrzi őket, hogy ez a szerelem az egyenes
 7 1 |             azontúl nem is lehetett őket tovább tartani, rohantak
 8 1 |       vacsora alatt ez nyugtalanítá őket, nem lett-e valami bajuk?
 9 1 |    Megérdemlik, hogy összecsókolják őket, s úgy vigyék be diadallal
10 1 |           Most voltak azok, akiknek őket a hír festé. Gábor Endre
11 1 |        markában.~– No, hát nem kell őket háborítani. Ne szóljon felőle
12 2 |          óhajtanám boldogokká tenni őket.~– Óh, kérem alássan – pattant
13 2 |              eddig is nagy baj volt őket megőrzeni, hogy a vetésre
14 3 |     Somlyóháziéknak; nem rágalmazta őket becsületükben, nem háborgatta
15 3 |     szülőinek írjon; felvilágosítva őket afelől, hogy mennyire szükséges
16 3 |      valódiságuk felől, azzal vágta őket ketté, hogy de hát mit tehet
17 4 |            De ki az ördög hajtja ki őket innen?~– Hát rájuk gyújtjuk
18 4 |           vesz el.~– Csak várjuk el őket! – vigasztalá őket Gyula –
19 4 |        várjuk el őket! – vigasztalá őket Gyula – egy hét múlva majd
20 4 |        egyre szűkebb körbe szorítja őket, nem találták biztosnak
21 4 |             malom ablakai alá vitte őket, ahonnan biztos lövésű vadászkéz
22 4 |      keresztül az előítéletnek, ami őket elválasztja, egymásnak kezeiket
23 4 | szeszélyesek az úrhölgyek, minőknek őket a regényírók rajzolják?
24 5 |           bizonyos, hogy megszólják őket, hanem ez már egy kis áldozat.~–
25 5 |         megteszi hiúságból. Ismerem őket. Aztán nekem mind a kettő
26 6 |          előtt; hogy kinek nézem én őket. Egy ember, akiről tudom,
27 6 |       vonták vissza hirdetményüket; őket nem hatotta meg a pánik;
28 7 |           örömében, amint úgy látta őket együtt suttogni.~A táncterem
29 7 |         tesznek, mintha e kimaradás őket legkevésbé sem érdekelné.~
30 7 |       rengeteg évpénzt? Hová fogják őket utaztatni a lakodalom után?
31 7 |           uram igen szívesen fogadá őket, s a báró urat félrevonván,
32 7 |   Rózsaliget felé. Mikor megismerte őket, sarkantyúba kapta paripáját,
33 7 |             nyargaló paripák vitték őket keletnek, nyugatnak.~
34 8 |           különben kinevették volna őket. Szeréna el volt érzékenyülve,
35 8 |            kisegít abból, csak bízd őket rám, és amire kértelek,
36 8 |           vallomásaikat; buzdította őket merész reményekre, s mikor
37 8 |        ostoba veresbegyet, felfűzte őket egymás után nyakuknál fogva
38 9 |            eljönnek, szívesen látja őket; ha Adorján csakugyan elveszi
39 9 |           Igenis birkásnak neveztem őket, és nem sokat fogom magamat
40 10|           felnőttem. Nem szólom meg őket, de kerülni akarom. Én csak
41 10|         Borcz szépen összeboronálta őket. Eközben a házassági előkészületek
42 11|     előfogatosokat! Erősen biztatta őket borravalókkal, ha jól fognak
43 11|          egy percig sem várakoztatá őket, mikor már készen voltak.~
44 11|      szeretnek engemet úgy, mint én őket.~– Tisztelt grófné! Én nem