Fejezet
1 1 | életedben? Az én Eszterem az, te málé!~– Igen az egyik; de
2 1 | ily könnyen. Azért, hogy te grófkisasszony vagy, érted
3 1 | koldulni, legalább megtudod te is, hogy milyen szomorú
4 1 | az, nem jön több. Voltál te velem már nagyobb veszélyben
5 1 | mindjárt megpihenhetsz otthon. Te is jobb szeretsz itt, mint
6 1 | harmadszor kérdi tőle.~– Hát te nyitott szemmel alszol-e,
7 2 | tudom, hogy mit csinálok, de te nem tudod. Adorján egy nagy
8 2 | mondta rá:~– Ugyan ugye?~– Te! A leány is itt volt. Kapitális
9 2 | akarod elvenni? Meg vagy te bolondulva, Adorján? Hát
10 2 | forintot, amit elvesztek, ha te lépsz vissza.~– Hát én arról
11 2 | forintot vesztek el, ha te el nem veszed a leányt.~–
12 2 | felé.~– No – nem – nem: te bizonyosan csak meg akarsz
13 2 | akarsz engemet ijeszteni; te csak tréfálsz, te bolondozol
14 2 | ijeszteni; te csak tréfálsz, te bolondozol most velem. Hiszen
15 6 | indítvány határozatba ment, te pedig igen szépen tudsz
16 6 | szerepet viselni?~– Kicsoda? Te? Te magad, Somlyóházi gróf,
17 6 | viselni?~– Kicsoda? Te? Te magad, Somlyóházi gróf,
18 6 | gróf, saját személyedben? Te fogsz regens chori lenni?
19 6 | hangversenyünkre ezek a te expektorációid? – szakítá
20 8 | A jenki trikk~– Na, te korhely – kiálta fia elé
21 8 | kucséber rám disputálta.~– Te bolond, te!~– Dehogy vagyok
22 8 | disputálta.~– Te bolond, te!~– Dehogy vagyok én bolond.
23 8 | azt én írom alá.~– Ej, te bolond, azt mégis nem kellett
24 8 | sóhajtással mondá:~– Ott a te bolondságod szép galibába
25 8 | tréfában, hogy Adorjánnak éppen te vagy a násznagya, ki menyasszonyát
26 8 | amit kívüled bírhatok, te magad többet érsz nekem
27 8 | közelebb húzá magához –, hogy te nem vagy gróf, mint ők.~
28 8 | nevethetnék, ne nevessen.~– Te is gróf fogsz lenni! – kiálta
29 9 | ez, kedves leányom. – Ha te elszöktél –, hát én is megszököm!…”~ ~
30 10| vőlegénynek: Szereted-e te ezt a derék hajadont, kinek
31 10| Akkor azt kérdi a pap: Hát te, jámbor hajadon, szereted-e
32 12| fogáshoz folyamodott.~– Te Jutka! – szólt tányérválogató
33 12| a fiadat ugyan szereti a te néped; egyedül ő az a szerencsétlen,
34 12| Rajcsovicséba téve. – Itt van a te láncod; s ez, mondhatom,
35 13| pedig így nem értett.~– Te Adi! – súgá a fiának az
36 13| nekem úgy tetszik, hogy a te baronesse-ed szörnyű módon
37 13| csak úgy.~– Hát most meg te vetted el?~– Én is – csak
|