Fejezet
1 1 | ott semmi megsülve.~– De bizony valami csinos kisleányt
2 1 | táncolnom nekem is.~– Igen bizony! – mordul vissza a tiszttartóné. –
3 1 | asztalon a leves!~Leves bizony, tisztelt barátim. De levesen
4 1 | omlik az ember szájában. Bizony megettük azt, édes barátaim,
5 1 | meghűtené magát végettem.~– Bizony pedig éjszaka utaztak el,
6 1 | bolondulva apraja és nagyja.~De bizony tiszttartóné asszonyom mégsem.~–
7 2 | nemesembernek szabad. Majd bizony! Egy kereskedő, egy kupec,
8 2 | juhászaihoz szónokolva.~– Igen bizony, egy kupec. Egy kereskedő,
9 2 | dicséret miatt pironkodik.~– Bizony nem is hiába jár ám öt tölgyfa
10 2 | nagyon kívánkozott ide.~– Bizony pedig itten semmi szépség
11 2 | százötvenezer forintot az ablakon!~Bizony, édes Borcz úr, azt aligha
12 4 | biztosítsa jószágait, amiket bizony különben örök időkre elver
13 4 | őneki olyasmiről fogalma, ő bizony sohasem rontotta vele magát;
14 4 | olyan szép volt együtt!~Nem bizony, sem ő, sem senki más őutána,
15 4 | belső szerencsétlenség; az bizony nagy kár volna; mert hogy
16 4 | anekdotát mondtak róla. Ez bizony élelmes gondolat volt! A
17 4 | sötét nádlabirintus alatt.~– Bizony az meglehet, hogy van –
18 4 | rágalmazták, hogy ennek bizony semmiféle asszony sem kell,
19 5 | gondolatra téríték; a gróf úr bizony egyre alszik, s kisebb gondja
20 5 | néhány hetet ott tölthessen. Bizony csak az egészsége kedveért
21 6 | menjünk fát vágni és kapálni, bizony mondom, megtenné; pedig
22 6 | ugrott fel újra. – Tudom bizony, hogy egypár ezer forint
23 8 | ha ön lép vissza.~– Azt, bizony mondom, meg is fogja fizetni,
24 8 | Más azt mondta volna: oda bizony nem mehetsz; ez meg olyan
25 9 | tetszett érkezni?~– Meg bizony. Pedig fatális utunk volt.
26 9 | igaz, az igaz. Mai világban bizony úgy fordulhat a dolog, hogy
27 11| megyek vissza Pozsonyba.~– Bizony nagyon jó lesz; legalább
28 11| menyasszonya mellett; ámbár az bizony mindegy, akár ma, akár egy
29 11| az átöltözéshez?~Adorján bizony ráért még a haját is felbodorítani;
30 12| ki lehet, aki úgy siet?~– Bizony, ki lehet?~Arra aztán nekiállt
31 12| valahonnan, valami elől?~– Én bizony nem bánom – szólt sztoikus
|