Fejezet

 1 1 |          lehetett hinni, hogy az igaz legyen.~Pedig a ló azt intette,
 2 2 |       oldalról a télvihar ellen.~Igaz, hogy így a völgybe szorított
 3 2 |   udvarában vagy most, s amilyen igaz, hogy ez a puszta inkább
 4 2 |      Kapitális egy leány, már az igaz. Most már nem csudálom,
 5 4 |      legyen kenyere, az már van.~Igaz biz az, hogy nem is sokkal
 6 4 |   amikből többnyire szó sem volt igaz. Az öregúr ilyenformán azáltal,
 7 5 |          emberek zsebeiből.~– Az igaz. De hol vesszük a versenyhez
 8 7 |        izgágáskodom; az bizonyos igaz, hogy a leány nagyon szép
 9 7 |      sincs többé joga benne, ami igaz is volt.)~– Persze hogy
10 7 |    nyerni. Hogy ez historice nem igaz, az nem tesz semmit. Ki
11 8 |       Torhányi vinkulum?!~– Úgy? Igaz. No, hiszen addig szó sincs
12 8 |      nagyot tetszik. No, hát nem igaz?~Adorján elgondolkozott;
13 9 |           Annyi ember között.~Az igaz, hogy sok ember volt már
14 9 |     Tehát bú-elfelejtésre?~– Ami igaz, az igaz. Mai világban bizony
15 9 |  bú-elfelejtésre?~– Ami igaz, az igaz. Mai világban bizony úgy
16 9 |          büszkeségem lesz.~– No, igaz, ez igaz – szólt Borcz úr,
17 9 | büszkeségem lesz.~– No, igaz, ez igaz – szólt Borcz úr, ki jónak
18 9 |          beszédnek.~– Hiszen ami igaz: az igaz. Adorján úrfi bizonyosan
19 9 | beszédnek.~– Hiszen ami igaz: az igaz. Adorján úrfi bizonyosan
20 9 |     kiabálni, tudta, hogy ez nem igaz.~– Meg fog érkezni az ebédre
21 10|         ki az éléstárból?~– Mind igaz, de mind nagyobb baj, mintha
22 10|       könnyen tudja nézni!~Ha az igaz volna!~Ha bűn volna ábrándozni;
23 10|       Adorján grófsága csakugyan igaz, hanem hogy Gábor ezért
24 11| prózájáról semmi sejtelme sincs. Igaz, hogy a szív nem kérdezi,
25 12|        hogy én írtam. Az valóban igaz.~– Azt írta ön benne, hogy
26 12|        Szeréna leányom utazik.~– Igaz, igaz, ezt írtam, hogy Pozsonyba
27 12|          leányom utazik.~– Igaz, igaz, ezt írtam, hogy Pozsonyba
28 12|        Ugye, így volt?~– Valóban igaz – szólt Máté úr lábait maga