Fejezet
1 1 | szórta az élceket; Cecil grófnő pedig csöndes, szelíd, ábrándos
2 1 | egy perc alatt.~Szeréna grófnő azzal a legszeretetreméltóbb
3 1 | barátságos társaság közé.~Szeréna grófnő felsikoltott; elsápadt,
4 1 | húzza el azt a nótát, amit a grófnő dalolt az imént, ami a született
5 3 | Lipót báró, akit Szeréna grófnő a lakodalom napján elhagyott,
6 3 | a háznál, míg egyszer a grófnő első házasságábóli leánya,
7 3 | tartott.~Hanem Bertalan grófnő akkor sem bocsátá szülőihez
8 3 | emberi tudományon. Bertalan grófnő azt állította, hogy ő igen
9 4 | gondolt, hogy az, akit szeret, grófnő, azt is büszkeségéhez számítá.
10 7 | váljék. Akkor aztán – lehet a grófnő után tudakozódni Adorjánnak.~
11 8 | hiába is elleneznék, mert a grófnő akkor csak csupa szeszélyből
12 8 | azután arra gondolt, hogy a grófnő nem is oly szegény, milyennek
13 8 | fogná magát érezni, ha a grófnő semmi vagyonnal nem bírna
14 8 | feltalálták.~– Lássa ön – szólt a grófnő –, énnekem rossz szeszélyeim
15 8 | Ehelyett megdicsérte a grófnő szép szemeit; ez volt a
16 10| tudja gondolni, mit kacag a grófnő olyan jóízűet rajta, mikor
17 10| beszélnivalója Gáborral.~Mint Szeréna grófnő előre tudta, a türelmetlen
18 10| megismertetésére, akit Szeréna grófnő egy ízben az oltár előtt
19 10| Adorjánra nézve semmi Szeréna grófnő sem volna a világon. Az
20 10| menyegzőre is? Ha ezt a grófnő megtudja valaha!~– Megjelent,
21 10| ezen ember lesz Szeréna grófnő férje!~– A grófnő maga keresi
22 10| Szeréna grófnő férje!~– A grófnő maga keresi a fátumot.~–
23 11| Szatmáron lenni, miután a grófnő azt írta, hogy igen komoly
24 11| polypusszal keblemen.~A grófnő arcán a legszilajabb fájdalom
25 11| bárónő”, de kevesebb, mint „grófnő”, míg más véleményárnyalat
26 11| Szeréna hangját hallotta. A grófnő szobalyányát költé fel,
27 12| dolgot, hogy Kalondai Szeréna grófnő Borcz Adorján gróffal itt
28 12| fog tudakozódni Szeréna grófnő felől, ő ugyan egy szóval
|