Fejezet

 1 1 |        a fiatalság szeme-szája tőle; hanem a másodiknál kávéédesítésre
 2 1 |      Hanem ez elmés ötlet volt tőle.~Most csak elmésséget láttak
 3 1 |    hogy most igazán megrezzent tőle.~Lehetetlen az, hogy ő legyen!~
 4 1 |        hogy éppen az kérdi ezt tőle.~– Mikor én azt mondtam,
 5 1 |        de istenem, lehet-e azt tőle rossz néven venni?~– Hát
 6 1 |      én vagyok. Valóban kitelt tőle. Azért nem is kockáztatta
 7 1 |     Endre már harmadszor kérdi tőle.~– Hát te nyitott szemmel
 8 2 |         talán a gyapjú-alkuban tőle is megvenne egy csomó rongyos
 9 2 |    esztendő, isten mentsen meg tőle, s a kapitális a bőrével
10 3 |        furcsa dolgot követelte tőle, hogy egyik gyermekét hadd
11 3 |  indult. Mikor aztán kérdezték tőle, hogy hová akart menni,
12 4 |     mit csinál; s kérdezgették tőle nyirkos naivsággal, hogy
13 4 |         s akként maradoztak el tőle, amint az mindig magasabb
14 4 |        ők olyan alant maradtak tőle, s azt hihették, hogy ennek
15 5 |      kis áldozat.~– Nem fognak tőle irtózni a grófnők?~– Óh,
16 7 |     különben nincs mit félteni tőle Amáliát, mert hisz Adorján
17 7 |       bámulatában azt kérdezte tőle:~– Van talán a báró úr angolkertjében
18 7 |        olcsó nagylelkűség volt tőle, miután saját úri háza a
19 8 |      mert egy cseppet sem félt tőle; enni kért valamit, mert
20 8 | legalább én meg nem szabadítom tőle.~Adorján oly forró szenvedéllyel
21 8 |      mívelt.~– Nem tagadok meg tőle semmit; szép, jó, mívelt; –
22 8 |   komédiát, amíg az szökik meg tőle, ha máshonnan nem -– az
23 8 |  szemeit; ez volt a legokosabb tőle, amit kigondolhatott.~Szeréna
24 8 | vigyázzon, hogy el ne maradjon tőle!” Mármost megszoktam az
25 9 | elolvassa, egészen felelevenül tőle, most már nem erőszakból
26 11|        kérte, hogy fogadjon el tőle egy karperecet menyasszonyi
27 11|   megőrzi mármost a vőlegénye, tőle magától pedig őriztetni