Fejezet

 1 1 |            ház éber előőrse, Dráva, oda felugorjék, és onnan vigyázza
 2 1 |    gondoltam rá, hogy nem vagyok én oda a kisasszonyok közé illő.
 3 1 |           már nektek való – veti ez oda hevenyén. Vajon hogy érthette?~
 4 1 |   dugóhúzóval, tehát nem nyújthatja oda.~Mikor Torhányi urat és
 5 1 |             nonchalance-szal nyújtá oda arcát, mintha azt mutatná,
 6 1 |           ki? Benéz, és látja, hogy oda is van egy ló bekötve. Ejnye,
 7 1 |             teremből, s nem is jött oda többet vissza; míg Borcz
 8 2 |   kedvetlenül.~– Szokás ide, szokás oda. Tudják is azt itt, hogy
 9 2 |             Amália úgy tesz, mintha oda sem hallgatna. Mit szólna
10 4 |            a másik pedig nem messze oda, Beregben a Tisza mellett:
11 4 |            mintha úgy hordták volna oda; mi Pogány-szigetnek neveztük
12 4 |       tanácsaik nyomán jutott volna oda a fiatalember, ahol most
13 4 |           hogy honnan kerültek ezek oda; persze az a jámbor nem
14 4 |          hogy neki a vízomlás hozta oda. De honnan? Ezért a kérdésért
15 5 |            csak maradj veszteg; ülj oda a partra, míg a kocsit felállítjuk;
16 5 |             vész, nyargalva sietnek oda, s iszonyatosan fognak lármázni,
17 6 |     vetkőzzünk le mezítlábra, adjuk oda csizmáinkat azoknak, akiknek
18 7 |             lakott, s be is szokott oda rándulni, amikor azután
19 7 |              Micsoda? Én nem tettem oda.~– Ah! Azzal azt akarja
20 7 |          hogy tökéletesen elkábulva oda essék, ahova Borcz uram
21 8 |   eligazodni! Más azt mondta volna: oda bizony nem mehetsz; ez meg
22 9 |           kezénél, lábánál fogva.~– Oda a fiam! Meghalt a fiam! –
23 11| tiszttartótól vigyen az oltárhoz.~– Oda nem megyek – monda a grófné –,
24 11|            Minthogy közelebb vannak oda.~– Aztán végtére is, minden
25 11|            csak az rezzenté eszméit oda a földre, midőn a három
26 11|              S miért nem siet akkor oda, ahol önt viszontszeretik?~–
27 12|           sárból, ismét visszadobom oda, anélkül, hogy kezemhez