Fejezet

 1 1 |      nem is mert többet a világ elé jőni, hanem hazament Gödényházára,
 2 1 |         szól a mesemondó öregúr elé érve. – Borcz Adorján öcsém
 3 1 |       háta mögött.~Most Adorján elé léptek; a fiatalember itt
 4 1 |      diadalmasan nyújtá Adorján elé azt a szép fehér kezecskét.~
 5 1 |        mind a ketten a cigányok elé.~Ah, a cigány! A szegény
 6 1 |      föl; kijő a várakozó hölgy elé, kinek jelenléte egy cseppet
 7 1 |  végigjárva, hirtelen egy tükör elé ért, s amint abba véletlen
 8 1 |        lehet ez?~Lámpást hoztak elé; a tiszttartó bámulva ismert
 9 1 |  reszketeg védelemre tartá maga elé, s a léleklátás borzongó
10 2 |         középen álló hosszú ház elé, s annak az ajtaja előtt
11 3 |        szépen és meghatóan adta elé azokat Szeréna, s ha néha
12 5 |       segíteni.~Mikor a templom elé ért, ott látta a legnagyobb
13 5 | megláttam az égést, a fecskendő elé fogattam, s siettem ide.
14 5 |        figyelmessé tett, a gróf elé jött sietve.~Abban a percben
15 5 |        nyújtá egyik kezét Gyula elé, másikat atyjának, s mind
16 8 |         te korhely – kiálta fia elé Borcz uram enyelgő hangon,
17 9 |      közt nézett leendő nászura elé; őt magát már látta nagyon,
18 9 |         fakadni, mikor az oltár elé kell menni. Hanem azért
19 10|        mindaddig, amíg az oltár elé nem állanak. A tisztelendő
20 10|     nővel, akit holnap az oltár elé kellene vezetnie, megutáltassa
21 11|     útra; nem mernék soha szeme elé kerülni. S ha valami történnék
22 11|         most anyám megvető arca elé kell állnom: – attul tartok,
23 12|      valaki érkezett a vendéglő elé. A kocsi azonban kívül maradt
24 12|       kifogják, s újakat fognak elé.~Az érkezett hintó csupa,
25 12|         múlva be voltak a hintó elé fogva a pihent lovak, trombitaszó,
26 12|   Szeréna odatérdelt anyja lába elé, arcát annak kezére nyugtatva.