Fejezet

 1 1 |       prédikálni? Egyik a dikciót mondja, másik gesztikulál hozzá;
 2 1 |    gyöngéden ráüt kezével, és azt mondja neki:~– Eredj szállásodra.~
 3 1 |          nem fog az rosszul esni. Mondja meg, nem készült-e engemet
 4 2 |    magának; minden ember utoljára mondja meg, hogy mennyit számlált;
 5 2 |         Annyit ígértem.~– No! Hát mondja meg egy szóval, mennyit
 6 3 |          akikről azt a dicséretet mondja a világ, hogy jól konzerválták
 7 4 |        Gyula határozzon. Ha ő azt mondja, hogy nem retten meg a tönkrejutástól,
 8 4 | kitűzködött csóvás póznáival; azt mondja, hogy le akarja azt csapolni
 9 4 |       hegy oldalába, s azután azt mondja, hogy mármost jól van. Némelyik
10 4 |          fejet csóvál erre, s azt mondja: boldogtalan szerelem.~Mi
11 5 |   magunkforma jámbor embernek azt mondja a kalauz: „Csak tessék beülni
12 8 |         adjatok tintát és tollat; mondja meg őszintén mindenki, mennyit
13 8 |           elvenni; várd be, míg ő mondja, hogy nem megy hozzád. Hogy
14 8 |         is oly szegény, milyennek mondja magát, és utoljára – hogy
15 8 |            egy gróffá, akinek azt mondja minden ember, hogy „méltóságos
16 9 |         kedveért eljöttem. Azt ne mondja, hogy elmaradtam. Itt van
17 10|       Ugyan, édes Szeréna grófné, mondja meg, mikor megy már haza?~
18 11|           nem?~– Óh, grófné!~– Ne mondja: óh, grófné! Mondja: óh,
19 11|            Ne mondja: óh, grófné! Mondja: óh, testvér! Lássa, ez
20 11|         Az isten áldja meg önt!~– Mondja inkább: az isten bocsásson
21 11|        visszatartá:~– Egyszer sem mondja ön: „rossz húgom”?~Gyula
22 12|    gróffal, s annak szép óvatosan mondja el, amiket élő szemeivel