Fejezet

 1 1 |            éber előőrse? – azt majd mindjárt elmondom.~Az úrilak még
 2 1 |        rajkók; de azért itt lesznek mindjárt.~Ezalatt a konyhába értek;
 3 1 |         látod, még jókor is jövünk: mindjárt megpihenhetsz otthon. Te
 4 1 |           hely a többi istállókban? Mindjárt be is ment maga, hogy azt
 5 1 |           Kívánja a grófkisasszony? Mindjárt idehívom.~– Dehogy hívja!
 6 2 |       kereskedő, semmi egyéb; aztán mindjárt Torhányi akar lenni; mintha
 7 2 |          hogy csak egy polgárleány? Mindjárt nemesasszony lesz belőle,
 8 4 |           képezett, első tekintetre mindjárt felötlött a mi ifjú tudósunknak.
 9 5 |             mely azon végigfolyt.~– Mindjárt segítek rajta, gróf úr –
10 5 |         akarom, hát tudok.~– No, ez mindjárt egy. Nekem van egy leányom,
11 7 |           megjelennek a hívásra, ha mindjárt a lakoma napján kapják is
12 8 |         volt rá buzdulva, hogy most mindjárt úgy feldicséri magát, ahogy
13 9 |           valami kis baja esett, de mindjárt ő is meg fog érkezni.~(Amitől
14 10|            becsületszavát? Azt majd mindjárt megmondom. Apjával együtt
15 11|           körülülni.~A tiszttartóné mindjárt észrevette azt, s szót is
16 11|       grófnéval az úton, akkor akár mindjárt én is világgá menjek.~–
17 11| továbbhajtatott, az ekhós szekér is mindjárt nyomult utána.~– Micsoda
18 11|   grófkisasszonyt követni fogja, ha mindjárt az óperenciákig is.~Mikorra
19 12|          volt az első teremben; kit mindjárt az első üdvözlés után úgy
20 13|          volt szó, hogy a nagy háza mindjárt odahagyja, és más gazdához
21 13|             előbb láthatná.~Az öreg mindjárt kocsira ült; sietett Rózsapallagra.