Fejezet

 1 1 |            vagyok báróné.~– Hogyan, kérem alássan?… – kérdé a jó ember,
 2 2 |           mind csak mellékes üzlet, kérem alássan; gabona, gyapjú,
 3 2 |        boldogokká tenni őket.~– Óh, kérem alássan – pattant fel Borcz
 4 5 |        hanem csak ki van ficamodva. Kérem, méltóságos úr, legyen olyan
 5 6 |            mert kitelik az ettől.~– Kérem, kérem – szólalt fel Hálomi
 6 6 |          kitelik az ettől.~– Kérem, kérem – szólalt fel Hálomi gróf –,
 7 6 |          iránt, akiktől nem függ.~– Kérem, nagyon sajnálnám, ha ön
 8 7 |            az én Adorjánomra nézve; kérem alássan, az apjának kétmilliója
 9 8 |      Gyalázatos dolog ez. Csak arra kérem a drága kisasszonyt, hogy
10 8 |           semmit. Az nekem mindegy. Kérem, félre ne értsen! Nem azért
11 9 |            híják? Hát aztán magától kérem ám elő a katufrékomat. Aztán
12 9 |    incifinci kis városi kupcihér!~– Kérem alássan – szólt sértődötten
13 9 |           Borz! Borcz Adorján.~– De kérem alássan, ne tessék olyan
14 9 |          uram jól mulat, ugye?~– De kérem alássan, micsoda mulatás?
15 10|              az már bizonyos. Hanem kérem, el ne árulja, amit most
16 10|        férje nem lenne a kópé.~– De kérem, ne mondjon hát akkor grófnénak –
17 11| szeretetreméltónak találta. – Most, kérem, egy kis időre távozzék
18 11|        férfit kérjenek így, mint én kérem most önt: „Jer, ne maradj
19 11|       indulok Kolozsvárra.~– Nagyon kérem; tudja, hogy a rágalomnak
20 12|            ezen a helyen?~– Igenis, kérem alássan. Egy levelet? Mi