Fejezet

 1 1 |         az nem a kulcsár dolga.~– Micsoda vigasság van ma a tiszttartónál? –
 2 1 |    vigalom közt lehet beszélni; – micsoda új táncokat tud: magyart,
 3 2 |     rózsaligeti birkás~Nem tudom, micsoda szentimentális kisasszony
 4 2 |        minden nyájasság nélkül:~– Micsoda?~– Tekintetes Torhányi András
 5 2 |           híják, nem Torhányinak. Micsoda –i? Az a –i csak nemesembernek
 6 2 |   szüksége, mert nem házasodik?~– Micsoda? Az úr jobban akarja tudni?
 7 2 |     Nemesember; még földesúr! ’Sz micsoda? Egy rőföskereskedő ad annyit
 8 2 |           ugyanannyit váltóban.~– Micsoda? Ugyanannyit? Azt én nem
 9 3 |           a többi mágnások; aztán micsoda férfi! Hogy festi magát,
10 5 |       azáltal, ha megszólítja; és micsoda nyelven beszéljen vele,
11 7 |      Ludvéghy zavarultan monda:~– Micsoda? Én nem tettem oda.~– Ah!
12 8 |   kértelek, azt el ne felejtsd.~– Micsoda?~– Hogy senkinek ne mondd,
13 8 | elvetéssel felelhetni erre:~– Ah, micsoda férfi volna az, aki egy
14 9 |       hozzá egy gróf.~– Egy gróf, micsoda gróf? – kiálta föl Borcz
15 9 |         ugye?~– De kérem alássan, micsoda mulatás? No, iszen, én is
16 10|       mint a széljósló esti ég. – Micsoda?~A tiszttartóné kacagott
17 10|       magasabb rangban, mint ő.~– Micsoda?~– Én egy becsületes nemesember
18 11|    gondolja meg azt, hogy engemet micsoda szégyenbe hozna azáltal
19 11|         mindjárt nyomult utána.~– Micsoda ember lehet az, aki utánunk