Fejezet

 1 1 |    nagyon jó a kedve; mely abból áll, hogy a kiivott üvegpoharat
 2 1 |        gyümölcsös- és fenyvesből áll, s melynek örökzöld fenyői
 3 1 |       neszez; bal füle egyenesen áll az ég felé, mintha drótra
 4 1 |       ember; így, ahogy most itt áll, senki sem venné azt rajta
 5 1 | homlokára; alakja csaknem ferdén áll a lankadtságtól, vállai
 6 1 |         egyszer csak megdöbbenve áll meg: hát ezt ki nyitotta
 7 4 |       volna, akinek sorsa előtte áll. Tehát Gyula határozzon.
 8 4 |        másfél lábnyival alantabb áll, mint a mocsár vize maga.~
 9 4 |          volt! A malom télen sem áll be; kikeresi a költséget,
10 4 |         a fiatalember, ahol most áll.~Mint mondják: igen jó gazda.
11 10|          egyébiránt nem is ebben áll az, ami a gazdasszonyságot
12 11|     írtam: „szamaritánus segély” áll levelemben. Jól emlékezem
13 11|        Cecil lelke egészen tárva áll előttem. Óh, mi erről nagyon
14 11|         hogy sőt egyenlő rangban áll a „hercegnővel”. Midőn végre
15 11|          Ez a szegény leány kinn áll kaputok előtt a bűnbánó
16 11|      előtte az ajtó: a hölgy ott áll vele szemközt egyedül.~A