Fejezet

 1 1 |          mén bókolt rá a fejével, s valóban nem kellett őt kormányozni
 2 1 |            Talán éppen énmiattam?~– Valóban, csupán nagyságod miatt.~–
 3 1 |         kell lenni, ahol én vagyok. Valóban kitelt tőle. Azért nem is
 4 4 |    beszéljek velük.~A burjánosi láp valóban gyönyörű látvány – költőnek,
 5 5 |           juttatá e nevet eszébe.~– Valóban sokszor beszéltünk önről –
 6 7 |       kastélyról beszélnek, mert az valóban hallatlan tünemény lehet.
 7 7 |        szépek között is szép Amália valóban úgy ragyogott, mint egy
 8 7 |            ragyogott, mint egy nap. Valóban nap volt; Borcz úr gondoskodott
 9 7 |            váltottak szót; Ludvéghy valóban elrejté keblébe Amália fél
10 11|       ügyben kíván beavatkozást, én valóban egészen beavatva akarok
11 11|        ellen védem, hogy szeretem?… Valóban szerettem ezt az embert.
12 12|          Igazság, hogy én írtam. Az valóban igaz.~– Azt írta ön benne,
13 12| pisztolylövéssel. Ugye, így volt?~– Valóban igaz – szólt Máté úr lábait
14 12|             nevezni ezt az estét?~– Valóban.~Szeréna odatérdelt anyja