Fejezet

 1 2 |        igen jó leány; nem azért mondom, mert apja vagyok.~– Láttam,
 2 6 |        vágni és kapálni, bizony mondom, megtenné; pedig azért arisztokratább
 3 6 |      gomb a ruhán; én pedig azt mondom, hogy ez egy egész új öltözet.
 4 6 |    nálunk az urat jellemzé. Nem mondom, hogy ez után a gróf is
 5 6 |      pirítós kenyérrel; azt sem mondom, hogy asszonyainkat szoktassuk
 6 6 |    guzsalyhoz; hanem azt igenis mondom, hogy a ragyogásról le kell
 7 6 |         ezer forintot adok, azt mondom neki: itt van, dugd el;
 8 6 |  billétszedőnek.~– És ha én azt mondom, hogy magam fogom a karmesteri
 9 6 | tyúkszemére léphetek, s azt sem mondom rá, hogy „pardon”.~– Nem
10 7 |    jöhetne valami közbe; én nem mondom, isten mentsen; hanem az
11 8 |         úton ment végbe. Akkor, mondom, még csak feltűnt előtte
12 8 |       lép vissza.~– Azt, bizony mondom, meg is fogja fizetni, legalább
13 9 |     hibázzék belőle valami, azt mondom! Mert én mindent tudok,
14 10|    Tudom. Hanem azért mégis azt mondom, hogy a grófné nem lesz