Fejezet

 1 1 |            fiatal koldus szemérmetes hangon hebegé el rövid mondókáját
 2 1 |        amellett a legvidámabb csengő hangon dalolta hozzá maga a tánc
 3 2 |             gyógyíthatatlanul rekedt hangon:~– Nemzetes uram, vendégünk
 4 2 |           kezdé Torhányi úr alantabb hangon a szót. – Hát minek veszünk
 5 2 |        megjöttél? – szólt kényeztető hangon az odasiető birkás. – Ej,
 6 2 |               kezdé az öreg siralmas hangon, kérlelőre fogva a beszédet. –
 7 7 | keresztülmenniök.~Borcz uram édeskés hangon kérdezé Amáliától, hogyan
 8 7 |            szeretitek megtudni, minő hangon beszél a keletkező szerelem,
 9 8 |           fia elé Borcz uram enyelgő hangon, amint az lováról leugrott
10 9 |          azok. Borcz úr mindig olyan hangon beszél, mint egy varjú;
11 9 |          azon a sajátságos ábrándozó hangon, mely bizonyos betegséget
12 11|        karjába öltve kezét, közönyös hangon mondá:~– Ne ijedjen meg,
13 11|              is összerezzent, s mély hangon suttogá:~– Ön tudni fogja,
14 11|             Szeréna nyugodt, csendes hangon. – Nem utazunk-e tovább?