Fejezet

 1 1 |     akkor felnyújtja a nyakát, nagyot üvölt, mintha toronyőr adna
 2 1 |     hogy nevettünk rajta olyan nagyot, másik percben aztán mirajtunk
 3 1 |       asztalra, hogy még az is nagyot szólt rá, pedig nem is érezte.
 4 2 |  százezer forintot.~Borcz uram nagyot bámult a beszélőre.~– De
 5 2 |        csengett bele.~A birkás nagyot csóvált a fején, s gondolta
 6 2 |         midőn ahelyett Adorján nagyot ásított, s azt mondta rá:~–
 7 4 |       is ott vannak.~Az öregúr nagyot sóhajtott a beszéd végén:
 8 5 | megnyomta a csontját, a kocsis nagyot ordított, a másik lábával
 9 6 |       itt szó. A mi szerepeink nagyot változtak. Vagy veszitek
10 8 |    ahol nekem tetszik, amilyen nagyot tetszik. No, hát nem igaz?~
11 11|     érti ön: – mindenki.~Gyula nagyot sóhajtott, és nem felelt;
12 13|    Torhányi Amáliához.~Adorján nagyot nevetett.~– Ördögös szemed