Fejezet

 1 1 |            s annak, a fél társaság szemeit körülbelül kikaparva, emberül
 2 1 |         karikára azokat a nagy kék szemeit, mintha azt sem tudná, hogy
 3 1 | összevissza csókolá Cecilie arcát, szemeit, homlokát, hajának minden
 4 1 |           mily szemérmesen süti le szemeit, valóságos kis angyal! –
 5 1 |             ha gyöngeségét érzi, s szemeit lesüti attól a gondolattól,
 6 3 |   selyemtapintatúvá teszi, ezalatt szemeit le nem veszi az óramutatóról,
 7 7 |           szemérmesen nagy ragyogó szemeit, s alattomban ismét félrepillantva
 8 8 |          megdicsérte a grófnő szép szemeit; ez volt a legokosabb tőle,
 9 8 |            magával, s éles, átható szemeit Adorján gondtalan szemeibe
10 8 |         azon.~Adorján rámereszté a szemeit: vajon mit tud az öreg?
11 11|          felelt; hanem lesütötte a szemeit, és kerülni látszott Szeréna