Fejezet

1 1|          Ah, még várnak ránk, Dryász; látod, még jókor is jövünk:
2 1|  éppen úgy tesz velem, mint a Dryász szokott, egyszerre a zsebemnek
3 1|       ismert a paripára: ez a Dryász.~A ló visszanyerített rá,
4 1|      mondaná: „persze, hogy a Dryász vagyok, hát nem ismert rám
5 1|  álmodta-e ezt.~– Kit hoztál, Dryász? – kérdé a tiszttartó a
6 1| nyakát. – A gróf jött rajtad?~Dryász megrázta a fejét e kérdésre.
7 1|    kétség sem lehetett többé. Dryász nem szokott sem hazudni,
8 1|     itt vagyok?~– Instálom: a Dryász…~– A Dryász mondta? – szólt
9 1|       Instálom: a Dryász…~– A Dryász mondta? – szólt csengő kacagással