Fejezet

1 1 |        de a helmeciek elátkoztak bennünket, hogy a cigányaink szánja
2 1 | magyarban; – láttatok volna csak bennünket a magunk fiatalságában,
3 1 |     rakásra; akkor aztán elővett bennünket egy öreg asszonynénénk,
4 4 |        leszorítani, tönkrejuttat bennünket minden tekintetben. Apám
5 6 |         miatt nem siratnának meg bennünket az unokáink, de nem arról
6 6 | pénztőzsérek formaliter lenéznek bennünket. Egymás között éppen olyan
7 11|         s sem el nem akar hagyni bennünket, sem elmaradni tőlünk? –
8 13|         Mindig egymásnak szántál bennünket, végtére is összekerültünk.~–