000-asvan | aszer-borze | bogac-dobja | dobog-elsul | elsut-fecse | fedez-fonod | font-hallg | hallh-ideil | ideje-karja | karma-kinyi | kinyo-lakba | lakha-marki | marma-menye | mered-nyarg | nyark-paran | paras-rette | revan-szazn | szazo-tamad | tamas-trigo | trikk-vegev | vegez-zuzma
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
2004 11 | között, egyik pisztolyát elsütötte a feje fölött.~Igen mulatságos
2005 4 | azokból nem tudom, hogy élsz meg.~– Majd kitaláljuk annak
2006 6 | Pletykabeszéd, mendemonda elszabadult, rágalmakat költöttek a
2007 11 | feleségénél; hogy iparkodott elszakítani múltjának minden fonalát,
2008 6 | ne próbáld köszönni, mert elszaladok; ha pedig ezek közől valamelyik
2009 10 | akasztófáravalót. – Engedelmet kérek; elszaladt a nyelvem. No, de csak gondolatnak
2010 11 | másodikra azután is ráér, de itt elszalaszthat valamit. Tehát legelébb
2011 1 | hogy „szabad”; már erre elszánta magát, s halkan felnyitá
2012 4 | tömérdek rókától pedig, ami ott elszaporodik, baromfit nem tarthatni
2013 6 | misemondó ruhához, vagy elszaval egy verset valami jótékony
2014 6 | várta tőlem, hogy azoknak az elszavalására szólítsam fel. – Egy gazembert
2015 8 | hozzámenne, s ha tiltanák neki, elszöknék utána.~Akkor feltűnt előtte
2016 8 | belém. Az kész volna ma elszökni velem.~– No hisz, az kellene
2017 9 | kedves leányom. – Ha te elszöktél –, hát én is megszököm!…”~ ~
2018 2 | hogy szerelmes vagy bele, s elszökteted mind a kettőnk akarata ellenére
2019 2 | ő szerelemnek nevez, hát elszökteti azt a leányt, s amilyen
2020 9 | ártatlanság védelmezésének. – Elszöktette azon éjjel a menyasszonyt.~
2021 3 | nőül menni.~Az öregasszony elszörnyedt, magánkívül lett, komolyan
2022 9 | a bőgőd!~Doktor Paffmann elszörnyedve ugrott fel mellőle.~Hisz
2023 3 | hóbortja van néha, amiről majd elszokik az anyai felügyelet alatt.~
2024 10 | erős lemondással törekedett elszokni mindarról, amiben nevelték,
2025 8 | Kedves Adorján, én már régóta elszoktattam magamat attól, hogy Szeréna
2026 1 | Sírt? – szólt egyszerre elszomorodva a delnő, s búsan lehajtá
2027 1 | aki huszonöt esztendőt élt nejével örömben, én pedig
2028 1 | történetesen nem a kamarakulcs, még eltagadja, hogy nem az övé, így azonban
2029 1 | s a hóesés mindig jobban eltakargat, megy két utas egymás után.
2030 7 | azt már Borcz uram rég úgy eltakarította a báró kezéről, hogy annak
2031 4 | melyet itt-amott félig eltakart a keresztülomlott szálfák
2032 11 | szégyenlette ezt, hogy két kezével eltakarta égő arcát.~– Óh, mennyire
2033 2 | a másik markával azalatt eltakarva tartott.~– Adok neki kerek
2034 12 | asztalhoz, ahol azután sokáig eltanakodtak még azon a rendkívüliségen,
2035 1 | látnia kellett azt, hogy eltanulja. És az első csábító pár
2036 1 | rá: „Nem szeretem!”, és eltaszítottam a kezét magamtól, és lenéztem
2037 11 | legyen nehéz szíve utána, ha eltávozik.~Elutazása előtti estén
2038 1 | tiszttartónál? – kérdé a delnő az eltávozót.~– Ezüstlakadalmát üli –
2039 2 | elégedve e napjával; ahogy eltávoztak, ismét elővette ládájából
2040 2 | kinek-kinek a maga példányát eltenni jó biztos helyre.~Ennél
2041 4 | vörösbarna tér látszott messze elterülve, melyen semmi fű és nádszál
2042 1 | tyúkoknak zsírjától; illatos, éltető, még a párája is, csak éppen
2043 1 | Eszébe jut, hogy talán eltévedhettek valamerre, nem találnak
2044 7 | báró.~Semmi okunk sincs eltitkolni afeletti csodálkozásunkat,
2045 1 | mint másutt, vígan szokták eltölteni minden háznál; ilyenkor
2046 1 | huszonöt békében és szeretetben eltöltött év emlékünnepe. Estig sok
2047 11 | könnyeden, mintha legkisebb úti eltörődést sem érezne, szökött le onnan
2048 5 | jajveszékelt, hogy neki eltörött a lába.~– Nem történt önnek
2049 5 | folyvást ordított, hogy eltörte a lábát, vegyék ki az árokból!
2050 5 | le a csizmát.~– Nincs ez eltörve, atyafi, hanem csak ki van
2051 10 | levén megbukni, szintén eltűnt, vagyonát dobra verték;
2052 4 | másikig lejtettek, s ott eltűntek a pusztában, amint a kopár
2053 2 | hozzá kell nyúlni; a sárból élünk, az adja a kenyerünket;
2054 8 | utasított el?~– Gonoszabb ez az elutasításnál. Azt értette meg velem,
2055 11 | szíve utána, ha eltávozik.~Elutazása előtti estén sietett röviden
2056 11 | adott, s Adorján rögtön elutazott Somlyóházára. Felbomlott-e
2057 3 | hogy ha szót nem fogad, elűzi őt a háztól, mehet aztán
2058 3 | szempillák lázas vörösségét elűzni való, s a cerat au beurre
2059 4 | az előítéletnek, ami őket elválasztja, egymásnak kezeiket nyújthassák?~
2060 2 | hajának fog esni, s majd elválik, hogy ki tud jobban birkózni;
2061 7 | méltóságos báró úr kegyeskednék elvállalni a násznagyi hivatalt a vőlegény
2062 6 | Somlyóházinak –, nem megmondtam? Én elvállalom a kedvedért a kolportőrséget;
2063 10 | az út ellenkező irányában elvált Esztikétől, a legelső útfordulónál
2064 4 | megcsóválta a fejét, mikor e rútul elváltozott mocsár képét meglátta; amíg
2065 10 | világi félszeg előítéleteknek élve.~– Hagyja el, grófné, azoknak
2066 12 | nyújtani, hogy a poharat elvegye; arról majd megláthatni,
2067 2 | is tette volna; így pedig elveheti rendén; s kap vele rögtön
2068 3 | jellemerejének számolta be, politikai elveibe nem tartá helyesnek a női
2069 4 | amit választanod kell; de elveidből egyet se tagadj meg értem!
2070 4 | bizony különben örök időkre elver a jég.~Hét nap múlva e levél
2071 11 | Szeréna ajkáról, s e kacaj elveré minden bátorságát: reszketett,
2072 8 | hogy a repce elfagy, a jég elveri, az ára szállhat lejjebb
2073 1 | veszedelmére vagy annak, aki valaha elvesz, akármilyen gazdag ember
2074 2 | így szoktak alkudni, hanem elveszekedtek reggeltől estig; legazemberezték,
2075 11 | hogy szíve hölgyeért is elveszítsen annyit, amennyit a „coeur
2076 2 | ötvenezer forintot, amit elvesztek, ha te lépsz vissza.~– Hát
2077 11 | azt a napot, melyet így elvesztenénk? – szól Szeréna azzal a
2078 11 | hittem volna? Egy férfi elvesztett kártyán százezreket, miért
2079 2 | meglophatják, papirosait elvesztheti.~– Könyörgöm alássan, egyet
2080 1 | poroszkálva, mert különben elvesztjük az utat. – Ellenségünk nem
2081 8 | volna; azt mondta volna: elvetek magamtól mindent, amit kívüled
2082 8 | alkalom volt rá nézve büszke elvetéssel felelhetni erre:~– Ah, micsoda
2083 8 | abban a gondolatban, hogy ez elvetett gyöngyszemnek ő adhatja
2084 8 | azt hiszem. Képes-e ön úgy elvetni magától mindent, amit szerethetne,
2085 11 | kényszerítse visszaadni azt, amit elvett: ő pedig túlvilági lény,
2086 12 | őrizned a frigyládát, mert elvették a filiszteusok; hasonlóképpen
2087 7 | kisasszonyt azon szobáig elvezetni, ahol a nőcselédség szolgálatára
2088 11 | feláldozza nekem.~– A legnagyobb élvezettel.~– Foglaljon hát helyt mellettem!~
2089 1 | asszonyok, mégis reggelig elvigadott rajta minden ember, ifja
2090 9 | dísztermeiben hallani.~No! Ezt elvihetné a manó, ha a vőlegény csakugyan
2091 8 | tudnám azt a gondolatot elviselni, hogy habozhatott valaha,
2092 7 | rávárt, míg a füzértáncban elviszi valaki Amáliát a báró mellől,
2093 1 | illúziót pedig ki akarná elvitatni fiatal lyánkáktól, mely
2094 7 | vásárol. Tavaly is hogy elvitt, egyszer csak felültetett
2095 2 | Adorjánt ezelőtt hat héttel elvitte dáridózni. Éppen hamvazószerda
2096 7 | Hölgy-keringő volt, a bárót elvitték Borcz uram elől, visszatért
2097 1 | mint egy elveszett felől? Elvitték-e őtet is magukkal, vagy bezárták
2098 10 | közrendű családok világtól elvonult, csendes, elégedett magányukban,
2099 1 | egyszerre valami rángatag élvsugár rezgette keresztül; ennek
2100 1 | grófkisasszony, a szülői hatalom alól emancipálva magát, saját kezére él,
2101 11 | asszony.~– Azt hittem, hogy ez emberben találtam föl az ideált,
2102 5 | ott látta a legnagyobb embercsoportot, mely a szent épület megmentésén
2103 6 | esett, ki-ki segített a maga emberein, s nem folyamodott a szomszédjaihoz.
2104 4 | méregetett, s másnap megmondta embereinek, hogy menjenek ki ide és
2105 3 | dolog az. – Nem azoknak az embereknek vannak csupán gyűlölőik,
2106 2 | kelméit akarja a vásáron emberére hagyni?~Őrá nem is apelláltak.
2107 9 | csak sejteni lehet szegény emberfiának.~Torhányi úr hitelét az
2108 7 | Nem is csalatkozott jó emberismeretében; délután négy órára, amikorra
2109 4 | Gyulának első gondja volt ez emberlaktalan vidéken védett tanyát állítani
2110 4 | lehet tömör gát rejtve az embermagasságnyi rőt sás alatt, semmi tapasztalás
2111 11 | mint egy teljesen idegen emberről; úgy mondhatom el mindazt,
2112 5 | mutatnak ma szerencsétlen embertársaik iránt, s segélyt gyűjtök
2113 1 | szemeit körülbelül kikaparva, emberül meg is felelt.~Most a törvénybíró –
2114 1 | színházba, leül a második emeleti zártszékbe, felhúzzák a
2115 2 | mindenféle ládákat, skatulyákat emelget le, míg a konyhából előkerülő
2116 12 | volna, mely azt felfelé emelgetné. Hogy felelhessen e kérdésre
2117 9 | rakva; amott társzekerekről emelgették le a roppant árukötegeket,
2118 1 | csak amidőn tósztot isznak, emeli fel ő is poharát, s kiissza
2119 5 | ismerőseit is biztatja, hogy emeljék a hazai mulatóhelyek hitelét.
2120 4 | távolságát a központtól s emelkedettségét.~Az ifjú tudós elkezdett
2121 1 | fenyői mögül regényesen emelkedik ki a domboldalba épített
2122 8 | rangot, hogy kedveséhez emelkedjék. Hanem azután az a kellemes
2123 6 | többé egyesek áldozatai után emelkednie. A protektori szerepet letettük,
2124 4 | élőfák, lombos füstoszlopok emelkedvén magasra hulló tűzgyümölccsel;
2125 11 | húgom”, szabad érte szót emelnem; szabad kérnem, hogy megnyíljék
2126 5 | azután nekifeszítették az emelőcsavart, talpra állították a bárkát,
2127 5 | kocsit felállítjuk; hol az emelőgép?~A gróf és Gyula kifogták
2128 1 | pattogni hallá, büszkén emelte föl fejét, most már nem
2129 9 | tett magát főnemesi rangba emeltetni; az öreg Borcz arra utasítá
2130 10 | itt a comtesse de Berny, emez a lord Evendale… (Csupa
2131 1 | beszélt a háziasszonnyal.~Emezen nem látszik meg semmi viszontagság;
2132 2 | cselédsége között; hadd emlegessék meg azok is azt a napot,
2133 11 | hallottam önt családunknál emlegetni, mindig a legnagyobb szeretettel,
2134 5 | Gyulára, akit annyiszor emlegettünk.~A két férfi most egymás
2135 7 | kebléből feldagadni – az édes emlék nevében.~Most már mind a
2136 11 | De meg fogja érteni, ha emlékezetébe hozom, hogy mielőtt Somlyóházáról
2137 7 | S az egész kölcsönösen emlékezetes eset sohasem történt meg;
2138 9 | kereskedő világban. Akik emlékeznek még azokra a tágas raktárakra
2139 7 | találkozásunkkor; és nagysád nem emlékeznék énreám és azon jelenetre
2140 7 | Most már mind a ketten jól emlékeztek egymásra. Legszebb volt
2141 12 | hogy Pozsonyba utazik. Emlékszem már rá – felelt a jó öregúr,
2142 11 | ideált, akit keresek. Ön emlékszik az ünnepélyes percre, midőn
2143 1 | szeretetben eltöltött év emlékünnepe. Estig sok vendég jött össze
2144 8 | kisasszonynak, poste restante Sz*en.~Tapasztalatból tette-e,
2145 1 | jutott versenytársának, Gábor Endrének, akiről mindössze annyit
2146 6 | zongora mellett játékban és énekben tanúsítható képességének;
2147 6 | hangjegyek között, hogy mit énekeljen; hát amint hazaérkezem a
2148 6(1)| sem kifejező, ha pusztán énekelnek és muzsikálnak benne; ha
2149 6 | akár egy maestro, Cecil úgy énekelt, mint egy angyal, a bánáti
2150 5 | grófkisasszony, s aztán akárhogy énekeltek és zongoráztak, annyi bizonyos,
2151 10 | előtte vasrács az a gát, ami énelőttem csak nádkorlát. Óh, ha másért
2152 3 | tönkre; óh, azok a lanyha, energiátlan jellemek, akik nem tudnak
2153 11 | kereskedem. Mármost mit enged meg inkább a sors: azt-e,
2154 7 | Amália, s reszketeg sóhajtást engede szép hullámos kebléből feldagadni –
2155 8 | ügyekben még sejteni sem engedek semmit. Az nekem mindegy.
2156 2 | vásárt, és ma szokatlanul engedékeny kedvében volt. Máskor nem
2157 7 | gyermekeiket házasítani. Nem engedékenység, valóságos szeleburdiság,
2158 1 | melyet a parancsolás és engedelmeskedés elve helyett valami nyugalmas
2159 3 | előidézett, s végül oly gyermeteg engedelmességgel fogadja, hogy ezentúl mindenben
2160 8 | kegyetlenkedem, csak sejteni engedem, hogy mit szeretek vagy
2161 1 | kisasszony és Borcz Adorján engedik magukat egymásnak bemutatni
2162 11 | atyámmal és anyámmal békülni.~– Engedjen meg a grófné egy magamforma
2163 12 | elhelyezé magát szekerébe, s úgy engedvén az égiek, egész Kolozsvárig
2164 3 | helyét, míg meg tudta őt engesztelni, s mikor egyszer azzal akarta
2165 11 | beszélgetést.~– Ha csak ennyit tudok: ez megöl; de miután
2166 7 | és nagysád nem emlékeznék énreám és azon jelenetre ott a
2167 10 | amit most mondok, hogy éntőlem tudta meg. Adorján örökre
2168 7 | vendégét mulattassa, úgy enyelgett, úgy pajkoskodott velük.
2169 1 | be, a belső pedig a hőség enyhítése végett ki volt nyitva; ott
2170 9 | vőlegényét.~– Manót? Az enyimet? Nem vagyok én menyasszony!~–
2171 6 | Kívül a borítékra. Ha ő az enyimre kívül ráírta, hogy száz
2172 3 | megtörtént bosszú utáni epedését, oly töredelmes bánattal
2173 3 | azután csak búsult, csak epedt; egyik tavaszról a másikra
2174 1 | egymással, vagy civakodnunk kell epegerjesztő tárgyak felett, vagy elővesszük
2175 11 | lőni érdekesebb; az arc épen marad; de nem eléggé bizonyos.
2176 1 | együtt oly parányi, mint egy eperszem; termete, mint egy antik
2177 4 | molnármester lesz, malmot épít a tóra, s széllel fogja
2178 7 | mondván: „Uram, ugyancsak építenek ám a jószágodon; mire a
2179 13 | hajói mint használhatatlan építési anyag jutottak kótyavetyére.
2180 2 | egymásnak forgatva, csekély építészi tervvel; valamennyi oly
2181 4 | különböző pontjain kalyibákat építetett magának, amikbe éjszakázni
2182 8 | veszedelmes alapra üzérkedést építettek: gyermekeik hajlamára. Gyerekkorunkban
2183 7 | szerencsétlen írásba adta, hogy építhet Borcz uram Rózsaligeten,
2184 12 | grófkisasszonyban.~A szelíd epithetonnál mindenki mosolygott: Málai
2185 6 | számára begyűlt annyi, hogy építhettek belőle iskolát és paplakot.~
2186 7 | Őneki palota, költséges építkezés! Aki az épületet csupáncsak
2187 7 | hogy holmi szükséges építkezéseket tehessen a bérlett jószágon.
2188 4 | ülésnél.~Az ő fecsegéseire építkezve lehetett Gyula szándékai
2189 5 | útitársát.~– Semmi sem.~– Én is épkézláb maradtam. Nézzük hát, ezeknek
2190 1 | minden szalon elfogadott; éppolyan kedélyes, mint a keringő,
2191 5 | egészség kapitális, azt tehát épségben kell tartani.~Árpás falu
2192 3 | körmeinek tisztaságára, fogainak épségére, gyomrára és tyúkszemeire;
2193 7 | távol; ölték a pénzt a sok épületbe, a téglavetőnek éjjel-nappal
2194 7 | költséges építkezés! Aki az épületet csupáncsak arra valónak
2195 7 | jószágot minden rajta levő épülettel együtt vissza kell a báró
2196 1 | régi francia modor szerint épült, mely Mária Terézia ideje
2197 4 | hegyek gyomrába rejtett ércek, hogy ő azoknak értékét
2198 3 | tisztaságát és kellemes ércét; arra hat szem cachout kell
2199 8 | közeledésemből azt sejtse, hogy érdekből térek meg hozzá. Lássa,
2200 9 | Senki sem; senkinek sincs az érdekében.~A vendégek mulatnak, a
2201 7 | kimaradás őket legkevésbé sem érdekelné.~Az öreg birkás és a kalmár
2202 1 | meg néha; nem látszik őt érdekelni semmi; csak amidőn tósztot
2203 7 | mély titok volt még, s az érdekelteken kívül senki sem tudott még
2204 1 | különcök iránti szokásos érdekeltségnek, együgyűbb emberek azonban
2205 12 | indokairól beszélni; sokkal érdekesebbnek vélte azt tudakolni, hogy
2206 3 | nagyon jó lesz egy ideig Erdélyben maradnia, szülői felügyelete
2207 3 | múlva megint visszahozta őt Erdélyből.~– Kedves néném, ezt a leányt
2208 8 | az országot, s hazafiúi érdemeiért kineveztessék mágnásnak?
2209 1 | törvényszéket tartva fölöttünk; mit érdemel az a bűnös, kinek záloga
2210 1 | még nagyon is meg akarja érdemeltetni barátságát; a tiszttartó
2211 6 | gorombaság.~– Legyen az. Meg van érdemelve. Ezek az emberek, ezek a
2212 1 | vagyok? Nem mondta, hogy nem érdemlette azt tőlem, hogy éppen olyan
2213 1 | most már nem fél.~Most erdőbe ért az út, ahol nem lehetett
2214 12 | méltóztatott állni a hintóval az erdőben. – Az nem rendkívüli eset.~–
2215 1 | Néhány perc múlva kiértek az erdőből, s a kibontakozó táj sarkában
2216 1 | mindenki vigadni; Béltek, Erdőd, Majtény, Királydaróc mind
2217 7 | abból a pástétomból, amit az erdődi urasági szakács készített
2218 7 | esztendő alatt a birkás erdőket tudna elővarázsolni a földből),
2219 1 | szántóföldei, kaszálói két erdős hegy közötti völgyben feküsznek;
2220 1 | uradalmi kert közeléből ered, mely gyümölcsös- és fenyvesből
2221 8 | gyöngyszemnek ő adhatja meg eredeti ragyogását. S annyi önérzet,
2222 4 | gazdag, hatalmas családból eredett grófhölgy s egy köznemes
2223 5 | lehetett megvitatni, honnan eredhet e különbség ugyanazon földben;
2224 1 | s aztán hallgatózik: mi eredménye lett figyelmeztető szavának.
2225 2 | Ettől egy kissé felüdült az erejéből kimerült ifjú, s kezdett
2226 4 | medrét, annak valószínű erejét, s maga is osztozott a munka
2227 1 | hova legyen szíve-lelke erejétől, táncolt vitézi büszkeségből
2228 2 | alkudozásra való talentumát és erélyét.~Torhányi úr le is fizette
2229 2 | megőrzeni, hogy a vetésre ne eresszék a birkát, így pedig szépen
2230 1 | letévedni többé, itt galoppban ereszté paripáját a lovagnő, olyan
2231 7 | vissza kell a báró kezébe eresztenem.~– Hát ez a jószág a báróé? –
2232 1 | a hidegben. De csak nem eresztette ön el bunda nélkül? Sajnálnám,
2233 1 | folyjon; panaszát szélnek ereszti, hadd fogyjon; úgyis rövid
2234 1 | áttörni a kerítésen, nem eresztik; ha átrontott, a báránykát
2235 8 | apáink „rizikót” csináltak éretlen hajlandóságainkból, s megkötötték
2236 12 | segíté ki.~– Ne mondjon ön érettem több históriai falsumot,
2237 10 | grófné aligha, „valamit nem érez”.~Ebéd után Eszti megsúgta
2238 11 | legkisebb úti eltörődést sem érezne, szökött le onnan mindenkinél
2239 7 | s rendén túl boldognak éreznék magukat, ha a méltóságos
2240 4 | szenvedélyén, minden lépten éreztetve a tolakodóval azt a kínzó
2241 12 | éjszaka valami veszedelem érhesse.~– És azután?~– Azután?~–
2242 7 | csodahatású rokonszenv mennyit érhetne egy férfira nézve!~Amália
2243 7 | uram komoly arccal karját érinté, s azt mondá neki, hogy
2244 1 | avatottabbak, kik fülheggyel érinték a magasabb mendemondák szelét,
2245 1 | merte azt ujjai hegyével érinteni, attul tartott talán, ha
2246 1 | lába hegyét oly kacérul érinti a földdel, azt a földet
2247 6 | szakácsot ne tartson, hanem érje be pirítós kenyérrel; azt
2248 5 | a köpönyege amazéhoz ne érjen: az övé egy kicsinyt sáros
2249 7 | egyemeletes, vaskerítéses, erkélyes kastélyról, amiben negyvenkét
2250 1 | pitvarból mégsem siet senki az érkezők elfogadására. Talán nem
2251 1 | nézegette összevissza az érkezőket, de rájuk nem ismert addig,
2252 9 | kik egy nappal hamarább érkeztek, hogy el ne maradjanak –
2253 2 | hogy a házigazdát vendégek érkeztéről értesítse.~Borcz Mihály
2254 9 | pihenni; a vőlegény meg nem érkeztét pedig azzal magyarázá ki,
2255 1 | becsületes kor szeméremtudó erkölcse fertelmes bő zubbonyokba
2256 1 | akin senki túl nem tesz az Érmelléken. Mikor kitavaszodik, ismét
2257 11 | Somlyóházáról szülőim lakába érnék, által kell menni a Szamoson;
2258 1 | Az ifjaknak be kellett érni a magyarázattal, vagy hitték,
2259 1 | fehér bajusszal, azzal az ernyős sipkával és hosszú nádpálcával
2260 9 | hitelbe megvesz kevesebbet érő árukat; azokat eladja készpénzen
2261 1 | s vonásaiból kitűnik az erőködés mindenkinek valami szépet
2262 7 | vendég kedveért meg nem erőltette magát, olyan természetesnek
2263 11 | volt, mint egy férfi; nem! erősebb: – mint egy asszony.~– Azt
2264 9 | felelevenül tőle, most már nem erőszakból mosolyog, hanem igazán jó
2265 1 | férjem – szólt mosolyogva, s erőteljes arcához olyan jól illő ellágyulással
2266 8 | hosszú képpel lézengett erre-arra; akkor azt mondtam: „Adjatok
2267 8 | bírhatok, te magad többet érsz nekem az egész világnál.
2268 9 | idején annyit ér, mint a tele erszény, legalább az üzletvilágban.~
2269 4 | helyünkbe jönnek.~Az öregúr nem érté ezt a jövendölést; pedig
2270 11 | grófnénak nem lennie, s azok értékes tárgyakat szoktak ajándékozni.~
2271 4 | rejtett ércek, hogy ő azoknak értékét diametraliter ki ne vesse,
2272 11 | rangok elsőbbségéről kezdett értekezést. A vita úgy támadt, hogy
2273 11 | utazni.~Ez végét szakítá az értekezletnek. Tiszttartóné asszony megállapodott
2274 7 | zugban üzletről és számokról értekeznek.~– Ez a park itt nagyon
2275 8 | okos ember. Azzal én már értekeztem, hogy mi úton-módon lehetne
2276 4 | semmiből állítá elő egy ifjú értelem és kitartó erő.~Ez az átváltozott
2277 4 | Ő gyakran a szó szoros értelmében napról napra nem evett egyebet
2278 9 | Majd olyan szilárd alap az értelmes üzérre nézve, mint egy kéthetes
2279 8 | szavaiban kereste a mély értelmet, rendetlenségeiben zseniálist
2280 3 | beavatkozást, ahhoz csak a férfiak értenek, és végre úgy elhitette
2281 2 | házigazdát vendégek érkeztéről értesítse.~Borcz Mihály uram, a dúsgazdag
2282 12 | hogy Máté úr jöveteléről értesülve van már, rendeletbe is adta,
2283 1 | mégsem tudsz semmit, mert nem értesz a gazdasághoz; azt sem tudod,
2284 1 | elfogadására. Talán nem értették, amit bejelentett, talán
2285 11 | kedves barátom; nem úgy értettem azt. Én szeretem önt mint
2286 1 | oda hevenyén. Vajon hogy érthette?~Amália kisasszony rögtön
2287 2 | meg egy egész; az ördög értse! Én csak okos pénzben beszélek,
2288 8 | mindegy. Kérem, félre ne értsen! Nem azért mindegy, mintha
2289 4 | vesztek – és nem nagy kár értük.~Az elhamvadás műtéte egész
2290 10 | ezek: csodák, amiket nem értünk.~– De hiszen elébb-utóbb
2291 9 | futtában keresgélni kezdte érvágóját oldalzsebeiben, s annyira
2292 5 | Igenis; most vettem egy érvágót birkák számára. Jó lesz
2293 1 | szól a mesemondó öregúr elé érve. – Borcz Adorján öcsém meg
2294 3 | üvegcsében felkevert syrop d’erysimum itala biztosítja hangjának
2295 1 | ki a bánatot, mit a hölgy érze e percben.~Még egy kínos
2296 1 | művészet, hogy ne lásd, mit érzek most. Pedig valamit kell
2297 11 | A második percben már öt érzéke használatában volt Adorján,
2298 5 | vannak-e tyúkszemei, és érzékenyek-e; azután szépen félrehúzta
2299 8 | volna őket. Szeréna el volt érzékenyülve, ő is odajött, és megszorította
2300 11 | nagyon patriarkális, egyszerű érzelmekkel bírt még, s megnyugodott
2301 3 | ember ismeri azt a kellemes érzést vagy tapasztalásból, vagy
2302 12 | választ el” – szólt Szeréna érzéstől ragyogó szemekkel.~Most
2303 11 | kitörhetnék.~Remélte, hogy finom érzésű hölgynek lesz annyi helyes
2304 11 | hölgynek lesz annyi helyes érzete, hogy átlátandja, miszerint
2305 7 | nem nagy lelkifurdalást érzett magában, arról a régi hűségről
2306 12 | szikrája az alkotmányos érzületnek s a parlamentáris kormányzat
2307 10 | Szeréna egy makrancos gyerek esdeklő hangján.~A tiszttartómé
2308 4 | akármi nagy és rettenetes esemény, ők meg sem tudták azt.~
2309 12 | foglalva kell előadni az eseményeket egész odáig, ahol Szeréna
2310 1 | segítségére lenni; hasonló eseményeknek is igen gyorsan kellvén
2311 12 | aki mint valami kedves eseményt kénytelen előadni azt a
2312 1 | elmésen kivágta magát, kútba esésre levén ítélve, az öreg anekdotás
2313 7 | menyasszony elől.~Az ilyen eseteket az életben fatalitásoknak
2314 1 | hogy szétgurult fánkjainak esetére háríthatta azt a savanyú
2315 12 | Mert ha veszi az ember Éli esetét, a hírnök annak sem mondá:
2316 3 | azonban éppen ezen szomorú esetnek köszönheti, hogy mostani
2317 12 | hogy mielőtt a grófot az esetről tudósítaná, elébb okvetlenül
2318 1 | ingerkedjék még a foglyul esettel.~A teremben alá s fel sétálgat
2319 8 | melyben önöknek meg kell esküdniök egymással.~Adorján elnevette
2320 11 | is jobb lesz Pozsonyban esküdnünk, mert ott már több előszeretettel
2321 8 | önt többé hozzá?~Adorján esküdött, mint bármely rend szerinti
2322 4 | látogatták, mikor az még csak esküdt volt a vármegyében, s akként
2323 1 | bűnös, aki azt otthagyta.~Az esküdtszék arra szavazott, hogy menjenek
2324 10 | marad.~– Visszalépne tán esküjétől?~– Óh, nem! No, iszen a
2325 9 | Hidegvérrel fogja elnézni, hogy esküszik meg leánya egy olyan emberrel,
2326 11 | lelket kioltsa. Arra iszonyú esküt tett magában, hogy ezt a
2327 7 | egypár hét múlva meglesz az esküvője, tehát ne tessék neki életre-halálra
2328 9 | szokták ezt a fiatalemberek esküvőjök előtt, hogy hát búcsút vegyenek
2329 8 | hogy inkább fizetésre, mint esküvőre. Kereskedők dolga az, nagysád;
2330 12 | mert egész nap esett az eső, s evvel összefüggésben
2331 7 | tökéletesen elkábulva oda essék, ahova Borcz uram akarja.
2332 8 | vett feleségül. Hisz ez az esszenciája az egész viszonynak.~– Mikor
2333 5 | is hordott, mint azelőtt. Estefelé sikerült a tüzet elfojtani.
2334 8 | jelen voltak, mind áldozatul estek, s van eszük, hogy el nem
2335 10 | vörös lett, mint a széljósló esti ég. – Micsoda?~A tiszttartóné
2336 8 | kevert engem; hanem – az én eszem majd kisegít abból, csak
2337 5 | szerencsésnek, elébbjárni az eszével, mint szívével.~Akármilyen
2338 1 | elfogják; a farkaska nem eszi meg, nem, inkább megcsókolja
2339 8 | s a fiúnak tetszett az eszköz: nem mondani le Amáliáról,
2340 5 | S mivel vágna eret, van eszköze hozzá?~– Igenis; most vettem
2341 9 | délgyümölcsöket ad és vesz; váltókat eszkomptál, hitelpapírokkal nyerészkedik,
2342 11 | kocsiülést foglalja el.~Szép eszme ez, csakhogy nem ér rá az
2343 11 | az egymásba nyíló szobák eszméjénél kezdett a vér a fejébe menni.~
2344 3 | gerjeszteni jelleme felől.~Ezek az eszmék csak a megtörtént tény után
2345 10 | tekervényes utain, boldogabb eszmékről susogva, továbbhaladt.~A
2346 5 | Annál nekem sokkal jobb eszmém van. Adunk műversenyt az
2347 11 | felébresztésnek, hogy amint Adorján eszményietlenül nyitott szájjal feküdt a
2348 10 | középosztály képviselőinek eszményképe, – s akkor egyszerre azzal
2349 4 | nagyon felötlő és bizarr eszmére vetemedett, hogy ő elhagyja
2350 3 | éppen ez adta neki azt az eszmét, hogy báró Ludvéghy ellen
2351 9 | érkezik, arcán nagyon is észrevehető nyomaival a megrezzenésnek,
2352 11 | udvart, anélkül, hogy valaki észrevenné. Szép holdvilágos az éj,
2353 11 | semmi malícia sem volt ez észrevételben. A jó asszonyság csupán
2354 10 | tiszttartóné kockáztatta azt az észrevételt, hogy a grófné aligha, „
2355 11 | A tiszttartóné mindjárt észrevette azt, s szót is tett felőle
2356 7 | táncba vitte.~Borcz uram észrevevé, hogy Amália egyik kesztyűjét
2357 7 | mennyi; Rózsaligetet tán tíz esztendeje, hogy nem látta.~A szobalyány
2358 4 | medvét pedig így is minden esztendőben lőnek kettőt-hármat, csak
2359 4 | búzával, repcével, s a másik esztendőn olyan termése volt az őserejű
2360 2 | rézkrajcárért harminckét esztendőre, olyan valószínű és lehetséges,
2361 1 | láttad életedben? Az én Eszterem az, te málé!~– Igen az egyik;
2362 10 | akarta, hogy boldog legyen.~– Esztikém, galambom – szólt Szeréna
2363 10 | ellenkező irányában elvált Esztikétől, a legelső útfordulónál
2364 2 | eladni való lesz, azt külön esztrengára csapni. Ilyenkor nagy szükség
2365 8 | mind áldozatul estek, s van eszük, hogy el nem árulják magukat,
2366 1 | komplikált „populeam virgam etc.” számítás szerint valahogy
2367 13 | pénzt elkölteni? Jó bor, jó étel, jó élet. Erre el lehet
2368 2 | iszonyúan kozmás és paprikás ételeket; miktől Amáliát az első
2369 1 | mint a jóllakott ember az ételre.~E gorombaság után zsebébe
2370 12 | gazdájától, kifizetve neki ételt és italt abban az árban,
2371 7 | mezei honoráciorok, az etikettel nem sokat körülményeskedő
2372 7 | uram olyan sokat tart az etikettre, hogy azt is észreveszi,
2373 11 | tiszttartóékhoz, szobáiba vitette étkeit, s egyedül falatozott. Igazán
2374 5 | a fördőbe; mint akik egy Etnát oltottak el. Majd holnap
2375 2 | ezüsttányérait; csupa merő ezüstről ették az iszonyúan kozmás és paprikás
2376 1 | Belépett rajta; az előszoba, az étterem mind sötét volt, hanem a
2377 9 | perc múlva nem volt a nagy étteremben senki, mint Torhányi úr
2378 13 | bárónőveli házassággal; ettül most vissza lehet kérni
2379 7 | jót, azt az ebéd fölötti étvágyáról nagyon ki lehetett venni.
2380 1 | minden embert.~Akkor jó étvágyat kívántak egymásnak, s egypár
2381 12 | hágy helyben az asszony?~Evégre tehát elébb hazautazott;
2382 8 | mennyire szeretem, s én inkább évekig nem váltok vele szót, mint
2383 11 | legalább annál még a múlt évekről megmaradt „stafirung” is
2384 4 | nádszál nem zöldült, az egész éven át folydogáló víz apródonkint
2385 10 | comtesse de Berny, emez a lord Evendale… (Csupa gróf és herceg,
2386 2 | hold földről, ha az ember évenkint csak 800 bankó forint árendát
2387 9 | asztalra; aztán megpihenni evés közben; azért nem szeretem
2388 4 | akkor legfeljebb tizenöt éves volt, olyan okos dolgokat
2389 4 | volt, és tanulmányai utolsó évi folyamát hallgatta, midőn
2390 13 | akartam kapni…~ ~Nem sok évnek kellett elmúlni, hogy Amália,
2391 2 | gyémántos brosst a melledre? – évődék vele. – Mikor én mondtam.~–
2392 7 | készletet? Milyen rengeteg évpénzt? Hová fogják őket utaztatni
2393 4 | hogy a gazdálkodás évről évre nagyobb kárral folytattatik,
2394 4 | világos, hogy a gazdálkodás évről évre nagyobb kárral folytattatik,
2395 9 | időkről; neki a legmostohább évszak is gazdagon fizet.~Ő ért
2396 2 | sem füve, sem virága az évszaknak, egy felszántott tábla,
2397 6 | adóegyenlőség mellett; s a jövő évtizedben bizonyosnak hiszem az időt,
2398 12 | egész nap esett az eső, s evvel összefüggésben az oldalait
2399 1 | húzzon ki? Verset mondani ex templo? Énekelni vagy szavalni?
2400 4 | föl is lépett fiának ez excentrikus ötlete ellen politikai tekintélyének
2401 6 | hangversenyünkre ezek a te expektorációid? – szakítá félbe a nemes
2402 4 | a politikai hírlapok per extensum közöljék, halljukokkal félbeszakítva,
2403 1 | csapba fonta.~Hanem hát már ezeken a kis Ámorkákon sajnálkozni
2404 5 | épkézláb maradtam. Nézzük hát, ezeknek mi bajuk! A kalauzt kihúzták
2405 2 | felpénzt, iszonyú mennyiségű ezeres közől válogatva tárcájában
2406 2 | tavasszal meg nem tud változni.~Ezerével járó gyapjúhordó nyájak
2407 11 | segédeszközeit a férfiszépségnek. Az ezervirág-vizet, a szájmosót, az illatos
2408 4 | városban éppen egy olasz ezred néhány százada tanyázott,
2409 4 | három szám elég, és így az ezresbe nem megy át.~Gyula maga
2410 2 | rögtön 200 000 forintot ezüstben. Ki tudja azt, hogy csak
2411 1 | történik, megütheti a patvar az ezüstlakadalmat!~Amint az istállóajtókat
2412 1 | a delnő az eltávozót.~– Ezüstlakadalmát üli – felelt ez, egy nagy
2413 2 | valamit azon a somlyóházi ezüstlakadalmon, amíg más azt hitte, hogy
2414 4 | egyszer Málai Máté uram ezüstlakodalmán Gyulával; akkor még a neve
2415 1 | azonban tiszttartó uramnak ezüstmenyegzője volt ma, és ámbátor ezüstsarkantyús
2416 1 | készültek farsang utolsó napján. Ezüstmenyegzőjük napja volt ez, huszonöt
2417 6 | nagyságos úr címezi magát, s ezüstös libériát hordat az inasával
2418 11 | Akik tudják, hogy az az ezüstpor a rét bársonyán nem csillaghamu,
2419 2 | ezüsttányérait; csupa merő ezüstről ették az iszonyúan kozmás
2420 2 | abrosszal, felrakatá arra nehéz ezüsttányérait; csupa merő ezüstről ették
2421 11 | rétek zöld bársonya itt-ott ezüsttel van behintve, a tiszta égen
2422 9 | meg azokkal a kanálforma ezüstvillákkal sem tudok enni; aztán meg
2423 1 | nevetett a delnő. – Ön ezüstvőlegény, aki huszonöt esztendőt
2424 1 | öreg vőlegényem; – az én ezüstvőlegényem.~A kis férfiú meghajtá magát
2425 1 | kézen fogva elővezetvén az ő ezüstvőlegényét, gyönyörűségtől ragyogó
2426 8 | mágnásnak? Vagy csak amúgy via facti el akar foglalni egy bitangjában
2427 4 | napszámosai egy leásott faderékra akadtak, melyen még látható
2428 11 | nálunk, csupa nők, valami vén fadesse a rangok elsőbbségéről kezdett
2429 2 | régibb. Fontos talpú saruja faggyúval bekenve, s a fejébe nyomott
2430 2 | szalmakazal minden ház előtt; a fagyba száradt birkanyom tarkázza
2431 7 | ha kifáradtak, puncsot, fagylaltot, barbarászt hordatott közöttük,
2432 1 | lángoló kemencéjével; pattogó fahasábok a vaskutya lábán, nyárson
2433 8 | alkonyatkor a sz…i kert virágos fái közt sétáltak, megfogá imádója
2434 7 | apjának mondá, hogy feje fáj, nyugodni szeretne menni.~
2435 10 | egyedüli tanúja volt kitörő fájdalmainak.~Félóra múlva megjelent
2436 5 | végigtapogatá műértő ujjakkal a fájdalmas lábat, melyről tollkéssel
2437 4 | talán császármadárral vagy fajdtyúkkal, hanem diribdarab kövekkel,
2438 11 | vándorolnak el innen, mintha fájna nekik az itteni politikai
2439 6 | ütögesd úgy a melledet, mert fájni fog. – Mégpedig saját szerzeményedet,
2440 11 | a seb; de mégis leért a fájó részig. Belehalok; de nem
2441 6 | hisz én nem tűröm ezt a fajt, s könnyebb a lelkemnek,
2442 1 | zavarba jött; tán sírva is fakad, ha Borsodiné asszonyság
2443 10 | közel volt hozzá, hogy sírva fakadjon.~– Én azt hiszem, hogy ez
2444 9 | vőlegényeken lesz a sor sírva fakadni, mikor az oltár elé kell
2445 3 | illetni, és arra Szeréna sírva fakadt, a jó asszonyság alig találta
2446 7 | nemzetes úr aratás idején saját fakóit befogassa, hogy egy Duna
2447 2 | hepehupás róna egykedvű fakózöld színét, mely sem ősszel,
2448 4 | irányban, jegyeket vés a fákra, karókat ver le a földbe,
2449 7 | elrejték; halavány volt, mint a fal, s nemsokára ismét piros
2450 4 | A minap a hamuzsír-égető fálában mindenféle barna, veres
2451 2 | gazdája külsejének.~A nedves falakon régi meszelés megtágult
2452 12 | kocsmáros nem a vendégei falatján gazdagszik meg; s azután
2453 2 | miktől Amáliát az első falatnál kilelte a hideg; de csak
2454 11 | Nagybányára értek, ott egy rövid falatozás után, mely csak annyi ideig
2455 4 | farkasok, vidrák és hiúzok falkái hasztalan nyargalták köröskörül
2456 4 | elébb egyesével, azután falkánkint menekültek a vízárkon keresztül,
2457 2 | támaszkodtak avatag oldalaikkal a falnak, s egy szögletben párnátlan
2458 11 | keresett egy nagy szeget a falon, ami egy embert meg fog
2459 12 | ön érettem több históriai falsumot, kedves Máté bácsi. Én már
2460 11 | megnézhette haját a kézi- és faltükör összeműködő segélyével,
2461 1 | tartoznak már; itt-amott falukon, kisvárosokban némi utóhangjaikra
2462 8 | az ifjú, mikor a leégett falusiak számára oly jelentékeny
2463 1 | szánban fekve, amíg egyik falutól a másikig utaznak; – és
2464 1 | dáridót, azzal megint egy faluval odább, fel Ugocsának, Beregnek,
2465 12 | bizonyosan haldoklik valaki a famíliájából, azt akarja még életben
2466 1 | örült rajta, hogy szétgurult fánkjainak esetére háríthatta azt a
2467 1 | alá gurult. Akkor sem a fánkjait sajnálta pedig, hanem összecsapta
2468 1 | kicsit haragos, bizonyosan fánkot süt, és ha beszélnek hozzá,
2469 7 | Én? Nem – felelt a delnő fanyaron.~– Gondoltam; a fél kesztyűjét.~–
2470 4 | izzadság volt az, mit az ész fáradalma vert ki. Ki hinné azt, hogy
2471 4 | osztozott a munka minden fáradalmában, ott járt munkásaival a
2472 5 | szent épület megmentésén fáradozott; a téren állt egy nagy fecskendő,
2473 4 | haszontalan volt minden fáradság. Az emberek nem fedeztek
2474 7 | esküdni; – ez megérdemli a fáradságot.~Most már halkabb suttogással
2475 5 | egyformán lucskosan, kormosan, fáradtan találkoztak össze az utolsó
2476 1 | mulatságos volt, hogy az ember fáradttá kacagta magát rajta, s nem
2477 4 | követ pirít, ás, vés, fúr, farag: lehetetlen, hogy meg ne
2478 13 | molnár, kerékjártó fát faragott, szegezett, kalapácsolt
2479 9 | keleti virágokra s művész faragta szobrok fehér tagjaira.~
2480 9 | tudhatják.~A menyasszonyt nem fárasztják most az asztalhoz; a menyegző
2481 2 | legális egzisztenciával a neve farkán.~– Hanem hát beszéljünk
2482 2 | tartani.~A hintóból elébb egy farkasbundás úr száll le, azután egy
2483 1 | akarja, hogy elfogják; a farkaska nem eszi meg, nem, inkább
2484 4 | támadt. Eleinte csak egyes farkasordítás vagy vonító vidrahang szólt
2485 2 | télen nem levén fűtve, olyan farkasordíttató hideg volt, hogy nem lehetett
2486 5 | neki, hogy gróf, szürke farkasprémes köpenyébe burkolva ült a
2487 4 | felförmedt Gyula ellen. Gyula farkastenyésztő-intézetet alapít, Gyula sárkánykígyókat
2488 4 | termeszteni a hegyi patakban? Vagy farkasvermeket ásat? Tán csak nem akarja
2489 1 | olyanokat ütve a csizmaszárára a farkával, hogy az majd leesik a lábáról;
2490 1 | hat vármegyét, mind a hét farsangi hetet, nappal utazva hófúváson,
2491 1 | hagyni a pohárban. Egész farsangon át nem alunni ágyban, hanem
2492 11 | kiértek az árnyas utcák fasorai közül, Szeréna kinézett
2493 9 | érkezni?~– Meg bizony. Pedig fatális utunk volt. De hát csak
2494 5 | ennek is.~A gróf a helyzet fatalitásában is igen humorisztikusnak
2495 7 | ilyen eseteket az életben fatalitásoknak szokták nevezni. Hanem hát
2496 4 | bor ott állt a levágott fatörzsre feltéve; a víg cimborák (
2497 10 | A grófnő maga keresi a fátumot.~– Ne légy hozzá igaztalan,
2498 2 | egyik kezében a kulimászos fazék, másikban a billogozó vas,
2499 1 | dorongosfánk; nagy öblös fazekakban irigységébresztő töltött
2500 2 | Ugyancsak féltettelek már; fázol, ugye? Jere, szállj le!
2501 4 | kaszinóban ülésnél.~Az ő fecsegéseire építkezve lehetett Gyula
2502 4 | szeretett erről a tárgyról fecsegni a kolozsvári és nagyváradi
2503 8 | haszontalan kártyaasztalok mellett fecsérlené el, nemes áldozatokra adózik
|