000-asvan | aszer-borze | bogac-dobja | dobog-elsul | elsut-fecse | fedez-fonod | font-hallg | hallh-ideil | ideje-karja | karma-kinyi | kinyo-lakba | lakha-marki | marma-menye | mered-nyarg | nyark-paran | paras-rette | revan-szazn | szazo-tamad | tamas-trigo | trikk-vegev | vegez-zuzma
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
7025 4 | elhamvadás műtéte egész nyárközépig tartott, akkorra a régi
7026 1 | fahasábok a vaskutya lábán, nyárson forgatott malac pirul mosolyogva
7027 2 | a métely; aztán a billog nyelén keresztül kell ugratni,
7028 1 | megfogja szájával a tolózár nyelét, s kinyitja maga előtt az
7029 1 | kandalló márványára a korbács nyelével, hogy annak achátgombja
7030 4 | megtelepülni.~A leggonoszabb nyelvek pedig éppen azzal rágalmazták,
7031 11 | zsiványoktól; – de a világ nyelvétől?~– Ah! – szólt Szeréna gúnyosan
7032 12 | sajátságos kiejtéssel, mely a nyelvnek csaknem tréfás lágyságot
7033 1 | az ember semmit a rossz nyelvű pletykabeszédből, annyi
7034 1 | átok-e rajtunk, vagy végzetes nyeremény; mi nem tudunk valamit,
7035 9 | semmit.~Hát a sorshúzási nyeremények? Ennyi egymásra következő
7036 7 | mint aki föl sem veszi a nyereséget.~De Borcz uram még kevésbé
7037 2 | szokás venni, hogy az ember nyereséggel eladhassa megint: – a leányt
7038 9 | eszkomptál, hitelpapírokkal nyerészkedik, és az mind jól üt be neki:
7039 1 | tornácon.~A lovagnő leszáll nyergéből, s paripája nyakára vetve
7040 1 | azután menjen az istállóba, nyergeltesse le a lovát, jártassa meg
7041 7 | ha a nagy jutalmat nem nyeri is, mégis nyertes marad.~
7042 7 | szoktak első versenydíjakat nyerni. Hogy ez historice nem igaz,
7043 7 | csakugyan a Son of the Sun nyerte el azon a versenyen. És
7044 8 | svarc volt.~– Mi? Mennyit nyertél? – kapott rajta az öreg
7045 7 | jutalmat nem nyeri is, mégis nyertes marad.~Erre a nyilatkozatra
7046 11 | felzavart volna, még a kutya sem nyiffantotta el magát.~A falun keresztül
7047 4 | nem lesi többet a vidrák nyifogását, a szalonka éjjeli suhanását,
7048 2 | ijeszgette a ráülni akarót nyíladozó fesléseivel, miken keresztüldugta
7049 4 | ingadozó hídon, melynek nyílásain át beláthatta a lábai alatt
7050 5 | melynek közepét egy teljes nyílásban levő tulipánfa foglalta
7051 11 | is a kulcslyuk.~Az áruló nyíláson át éppen ráláthatott az
7052 7 | igen boldoggá vagyok e nyilatkozat által téve; az éppen az
7053 7 | mégis nyertes marad.~Erre a nyilatkozatra Amáliának igen jól illett
7054 4 | számoló, praktikus ember nem nyilatkozik oly könnyen, nem ragad a
7055 11 | az ifjú Borcz legelőször nyilatkozott előttem, s megemlítém neki:
7056 11 | Három szobát, amik egymásba nyílnak – parancsolá a grófné az
7057 10 | miatt. Nem felelt semmit a nyíltszívű asszonyságnak, ki igen mulatságos
7058 8 | mindennap lássa, hallja, mily nyilvánosan udvarol Adorján Szerénának,
7059 2 | reggeltől estig gyapjút nyíratni, s egész télen-nyáron koplalni,
7060 2 | fél ölnyire zöld a téli nyiroktól, parányi ablakaival, rácsos
7061 8 | elődeik, mielőtt juhokat nyírtak volna, zászlósurak voltak?
7062 1 | kisasszonya, Amália; most nyissátok aztán fel szemeiteket!~A
7063 2 | kiházasítja, hogy boltot nyithasson. Gyönyörű uraság!~– Hát,
7064 9 | a lakodalmat.~Az inasok nyitják Borcz úr előtt az ajtót;
7065 12 | éjszaka utolért; én szállást nyittaték, három egymásba nyíló szobát.
7066 5 | jobbikat, tekintetes uram – nyögé az keservesen. – Itt a bokámban
7067 9 | Torhányi nyert ötven-, hatvan-, nyolcvanezer forintot, aki eddig sem
7068 4 | látható volt a szenesülés nyoma; ahogy azt leverték, nyomban
7069 11 | időre, de félóra múlva ismét nyomába volt, nem bírták elhagyni.~
7070 1 | meglátszanak az álmatlan éjek nyomai; azt mondják, szép ember;
7071 9 | arcán nagyon is észrevehető nyomaival a megrezzenésnek, amit szeretne
7072 4 | tenni fog, s jó tanácsaik nyomán jutott volna oda a fiatalember,
7073 4 | Dárius kincseinek akadt nyomára; ő pedig hevesen hozzáfogott
7074 1 | táncterembe, s hogy még a nyomát is feltörültesse annak az
7075 12 | az ekhós szekéren mindig nyomomban járt, akkor azt látta, hogy
7076 11 | katonaságból kiszabadulni tettetett nyomorékság mellett. És én ez idő alatt
7077 4 | választ. „A koldusbot, a nyomorúság! Apám, amit választanod
7078 2 | másikban a billogozó vas, azzal nyomta egyenkint saját nevének
7079 11 | ekhós szekér is mindjárt nyomult utána.~– Micsoda ember lehet
7080 2 | egy szögletben párnátlan nyoszolya nyújtózkodott nehéz juhászbundával
7081 1 | kis cicuskám valószínűleg nyoszolyóleány; és most viszik a táncba.
7082 10 | grófnénak való.~Szeréna nyugalmat erőltetett, pedig nagyon
7083 7 | paripák vitték őket keletnek, nyugatnak.~
7084 11 | mégis Szatmáron találom önt, nyugatra a somlyóházi kastélytól.~–
7085 9 | éjszakán pedig nagyon rossz nyugodalma volt mindenkinek.~Torhányi
7086 9 | Amália kisasszony férje. Nyugodalmas jó éjszakát kívánok.~Ezen
7087 7 | apjának mondá, hogy feje fáj, nyugodni szeretne menni.~Borcz uram
7088 11 | Nos, uram – szólt Szeréna nyugodt, csendes hangon. – Nem utazunk-e
7089 11 | végét elérik, nem élhetne nyugodtan, ha idegen kezekben tudná
7090 9 | direktorok meg lehetnek nyugodva, hogy olyan derék férfiú
7091 4 | Ellenben voltak olyan kedves nyugpontjai lelkének, amiket szeretett
7092 9 | önelégült arcán azt a benső nyugtalanságot, ami szívét oly folytonosan
7093 8 | akit én azzal a félelettel nyugtattam meg: „Járjon ön, kedves
7094 12 | elé, arcát annak kezére nyugtatva. A grófné lehajolt hozzá,
7095 2 | barátságos kézszorításra nyújtaná. – Nálam mindig szorgos
7096 12 | ki fogja legalább a kezét nyújtani, hogy a poharat elvegye;
7097 4 | elválasztja, egymásnak kezeiket nyújthassák?~Egy Borcz Adorján könnyen
7098 1 | keze dugóhúzóval, tehát nem nyújthatja oda.~Mikor Torhányi urat
7099 2 | szögletben párnátlan nyoszolya nyújtózkodott nehéz juhászbundával leterítve,
7100 11 | meg kell halni. Asszonyom, nyújtsa zsebkendőjét, s nézze, hogy
7101 1 | kívánja; hát ami benne van: nyúlánk rétes-szakaszocskák, ki
7102 4 | tavaszig semmihez hozzá ne nyúljanak, amit ő ott ásott és kipécézett. –
7103 8 | szorítá meg a keze után nyúló kezet. A nők olyan rossz
7104 1 | kezében; látta, hogy valami nyúzott képű gyanús ember egyre
7105 2 | forintom!~A juhász éppen ott nyúzta a toklyót a színajtóra akasztva,
7106 12 | jutott eszébe Máté úrnak az Ó- és Újtestamentomból.~Mert
7107 2 | levegő ne találjon menni; ócska, megfeketült székek, almáriomok
7108 2 | csinosabb bútorok voltak, ócskák ugyan, de legalább nem ragadt
7109 2 | elkezdett nyájasan mosolyogni, oda-odapillantva szelíden tekintetes Borcz
7110 8 | általa, hogy az életét is odaadná szerelmeért s más efféle
7111 8 | mégis nem kellett volna odaadnod.~– Hagyjon békét! Ötletem
7112 6 | sem tudok kérni, inkább odaadom az ingemet magamról. Mennyi
7113 7 | maga ugrott fel helyéből, odaadta a kártyát valami szájtátó
7114 1 | amíg nem lát, de mégis odábbmondja, amit hallott róla, s teszi
7115 1 | nekik az utat; sokkal elébb odaér a kapuba, mint a szán, megint
7116 1 | sietni, csak hogy elébb odaérjenek, mint – mint…~– Mint ez
7117 10 | szerelmes nagy andalogva odaérkezett, ha akart sem mehetett volna
7118 4 | sietett a helyre, s mikor odaért, levette kalapját és az
7119 2 | Elsüllyedhet a hajója, odafagyhat, tönkremehet, magazinuma
7120 2 | a kisassszonya.~A birkás odafordult felé, s mintha jobban hallana
7121 13 | hogy a nagy háza mindjárt odahagyja, és más gazdához költözik:
7122 2 | a járást, mert egyenesen odahajtat a középen álló hosszú ház
7123 4 | kénytelen utazni, s ritkán van odahaza.~Mások megint azt fogták
7124 2 | rénes forintokat.~Annyi volt odaírva az asztalra.~Torhányi úr
7125 8 | volt érzékenyülve, ő is odajött, és megszorította a kezemet;
7126 1 | virradt.~– Szeréna comtesse odajőne mihozzánk? Megalázná magát?…~–
7127 13 | zálogos pert. Egyszer aztán odajutott, hogy beperelték. Ekkor
7128 2 | szólt Torhányi, krétával odakanyarítva az asztalra egy sor óriási
7129 5 | a hintóban, hanem aludt odakünn a bakon a kocsis és kalauz
7130 11 | ajtót felszakította volna, odalapult hozzá, hogy jobban hallhasson.~
7131 6 | zongoráján; én jobb leszek odalenn tapsolónak vagy billétszedőnek.~–
7132 7 | emlékezik már rá, hogy egy lovag odaléptetett nagysádtok hintaja mellé,
7133 1 | nénjeért sem adna. Majd odamegyek én.~A tiszttartó, úgy látszik,
7134 1 | egyszerre otthagyta táncosát, odarohant testvéréhez, az meg őhozzá,
7135 1 | fejtörésébe sem került; azzal odasietett Szerénához, s felhívta őt
7136 2 | szólt kényeztető hangon az odasiető birkás. – Ej, de soká odavoltál!~
7137 5 | rajta, gróf úr – szólt Gyula odasietve –, nem nagy baj az.~– Ah,
7138 7 | karszéken, s szép csendesen odasompolygott, s mikor a füzértánc szövevénye
7139 1 | Régen voltál itten, ugye? Odatalálnál mármost bekötött szemmel
7140 1 | pattogva éledt a kandallóban, odatartá piciny csizmácskákba szorított
7141 8 | comtesse-szel, he? – kérdé az öreg, odaülve fia lábához. – Beszéltél
7142 8 | rosszul is. A leány persze odavan, az halálosan szerelmes
7143 9 | spekuláns egy ilyen emberhez odavetni egyetlen gyermekét, ki önmagát
7144 2 | lecsukta.~– No, hát ördög odavigye! Legyen, nem bánom, száz–
7145 8 | tetted.~– A koncert után meg odavittem a comtesse ablakai alá a
7146 2 | odasiető birkás. – Ej, de soká odavoltál!~Ugyancsak féltettelek már;
7147 2 | alkalmatlan. Hiszen lutri bonus odor. Szépen helyet foglaltak
7148 1 | kenegetett dorongosfánk; nagy öblös fazekakban irigységébresztő
7149 13 | szörnyű hajó ott állt az öbölben, belemenni senkinek sem
7150 1 | tekintélyes ujját, s úgy tett vele öcsémuram orra előtt, mint az óra
7151 1 | elkezdett kacagni, és verte az öklével a támlát, hogy minden ember
7152 4 | burjányoshoz nem lehet sem ökröt, sem lovat a mezőre kihajtani,
7153 12 | jöve egy ári hintó, abban öle egy fiatol ór, aki megrendele
7154 11 | végig, összekulcsolt kezeit ölébe eresztve.~– A színdarab
7155 13 | nagyon örült, hogy újra ölelhette sokévi távollét után, míg
7156 4 | felett, dühös forgószelek ölelkeztek össze a zsarátnak színén,
7157 1 | poharazva, szerelmes asszonyt ölelve, férjekkel verekedve, apák
7158 2 | százötvenezerért nyert ötszázezret; öletett is ennek az örömére annyi
7159 2 | fejsze, hol a vasvilla? Hadd öljem meg a semmirekellőt! – ordíta
7160 11 | hogy ezt a nőt meg fogja ölni. Nem fog többet kacagni
7161 11 | mosolygott arra a szóra: lehet is őelőtte azt mondani: igen korán.
7162 3 | milyen kalandorköpönyeget ölt magára; hogy felbosszantja
7163 13 | húzná.~Ebbe a vállalatba úgy ölte bele az ezreket, mintha
7164 10 | magának többet, karjára ölté kalapját, s szótlanul kitámolygott
7165 7 | szennyes udvartól távol; ölték a pénzt a sok épületbe,
7166 11 | ember hírét szeretik magukra ölteni, de a kivarrott ruhán belül
7167 4 | Korán reggel megint nyakába ölti a hegyet, vállára veti duplapuskáját,
7168 9 | felgyülekeztek, menyasszonyi öltönyök is elkészültek, pástétomokat,
7169 12 | hangzott ki onnan, közelgő öltönysuhogás figyelmezteté, hogy olyan
7170 2 | arca kibontakozék a téli öltözetből, nagy mereven széttekintett,
7171 1 | mindenkinek valami szépet mondani; öltözete úrias volna, bársonygallér
7172 1 | vegyest; nemigen feszes öltözetekben; ki kabátban, ki mentében,
7173 2 | becsapta maga után az ajtót, s öltözetestül belevágta magát az ágyba,
7174 10 | az ebédnél Szeréna. Újra öltözködött, s soha jobb kedvű nem volt,
7175 5 | tetején állt egy nyári blúzba öltözött férfi, ki a csövet irányozta.
7176 1 | zubbonyokba és puliderekbe öltöztetett; némelyiknek a háromszegletű
7177 3 | szolgálni kell magát, újra öltözvén ebédhez, s ellátván magát
7178 11 | Gyulának naivul karjába öltve kezét, közönyös hangon mondá:~–
7179 5 | értek a lóhajtáshoz, mint ön-szólt a gróf, kezébe véve a gyeplűt.~–
7180 6 | Gyula –, minden ember, aki önálló, büszke azok iránt, akiktől
7181 4 | előkelő nevelés, megszokott önbizalom, tágabb világnézlet ad a
7182 9 | fel nem fedezheti vidám, önelégült arcán azt a benső nyugtalanságot,
7183 8 | utain, s gondolá magában önelégülten: „Szerelmes belém, őrülten
7184 8 | hogy sem szerelem, sem önérdek nem vonja önt többé hozzá?~
7185 8 | eredeti ragyogását. S annyi önérzet, annyi hiúság volt benne,
7186 11 | hogy mindaz, amit eddig önfejem szerint tettem, hiba és
7187 3 | tízéves korában már oly önfejű, szeszélyes és makacs volt,
7188 11 | föllépni. Az úrfi példátlan önfeláldozással oly messze ment, hogy maga
7189 8 | találnád meg.”~– Én éppen oly önfeláldozást kívánok attól, akire sorsomat
7190 11 | Édes – édes – bátyám!~S itt önfeledten borult Gyula vállára Szeréna,
7191 11 | zajütés, minek volna az öngyilkosság? Alkalom van a bosszú büntetlen
7192 4 | számítá. De Gyulára nézve, ki önként, szabad akaratjából, nemesi
7193 10 | pénzét elnyerve, azt mint önkénytes adakozást íratta velük alá
7194 4 | magát; minek adjon az ember önmagának számot arról, hogy mije
7195 9 | odavetni egyetlen gyermekét, ki önmagát ilyen órában így kompromittálja,
7196 3 | hogy napról napra csupán önmagával van elfoglalva; de az legalább
7197 10 | elégedett magányukban, egyedül önmaguknak, a józan örömöknek s nem
7198 11 | előtt ment, akkor magában, önmeggyőződése előtt is kimentett, és akiről
7199 8 | is van kitűzve, melyben önöknek meg kell esküdniök egymással.~
7200 5 | Valóban sokszor beszéltünk önről – szólt a gróf. Többet nem
7201 4 | számára.~Fiatalsága mellett öntehetsége, merész számításai, szilárd
7202 1 | legkacérabb nemére; ez mint egy öntudatlan angyal, ki csak pirul, ha
7203 9 | állókat, törte magát az öntudatlanul cepelt ifjú felé, s futtában
7204 11 | a kivarrott ruhán belül önző, gyáva, szívtelen köznapi
7205 10 | feleli rá, hogy „hogy az ördögbe ne szeretné”. Ekkor következik
7206 13 | Adorján nagyot nevetett.~– Ördögös szemed van, atyus. Hát hiszen
7207 9 | Torhányi úr a nevetést.~– Ördögöt Adorjáni Borz! Borcz Adorján.~–
7208 1 | leánya volt; a mostani gróf öregapja volt a násznagyuk, ő maga
7209 2 | mondhatok, hogy megegyeztünk az öreggel.~– Jól van.~– Mégpedig nagyon
7210 1 | legutóbb említett alacsony öregurat fogta elő valahonnan a házi
7211 1 | éppen olyan fehér volt az öregúrnak, miként haja, arcának egyéb
7212 1 | ünnepélyére jött ide; az anekdotás öregúrral barátságosan kezet szorított,
7213 3 | háborgatta jószágaikban; nem is öröklött romantikus családi gyűlöletet
7214 10 | meg kell találnom azt az örökös gúnyt, amivel szememre hányja,
7215 13 | hoz a házhoz valamit, apai öröksége rögtön kiadatik, Adorján
7216 13 | íratta, hogy a tömérdek örökségi adót megtakarítsa vele.~
7217 6 | lesz. – Én két év előtt örökváltság útján felszabadítottam jobbágyaimat,
7218 1 | fenyvesből áll, s melynek örökzöld fenyői mögül regényesen
7219 1 | huszonöt esztendőt élt nejével örömben, én pedig szalmamenyasszony,
7220 2 | ötszázezret; öletett is ennek az örömére annyi bárányt és kappant,
7221 1 | reá. És különösen nem nagy örömét találta abban, hogy Szeréna
7222 1 | nagyon átengedni magát az örömnek, ha éppen valami oka megint
7223 10 | egyedül önmaguknak, a józan örömöknek s nem a világi félszeg előítéleteknek
7224 9 | mellett.~– Óh, ez nekem nagy örömömre szolgál! – sietett rá megfelelni
7225 12 | hírnök annak sem mondá: uram, örülj, nem kell már őrizned a
7226 13 | baronesse-szel, s nagyon örülne, ha apját minél előbb láthatná.~
7227 4 | igen sok esztendő előtt, s örültek neki, hogy ilyen szépen
7228 2 | kedves édes barátom uram. Örülünk, hogy friss egészségben
7229 7 | álltak a fák, s útrendezés örve alatt egypár száz öl fát
7230 12 | egyéb hátra, mint az esetet örvendetes tudomásul venni.~Tiszttartó
7231 1 | a konyhaajtóban, s nagy örvendve csahol be rajta: jőnek már!
7232 13 | S mikor esztendő végén összeadta, kisült, hogy sohasem haladta
7233 1 | rendbe, Gábor egyet sodorint összeállni nem akaró bajusza szálain,
7234 6 | valamit, mikor ha négyen-öten összeállunk, saját zsebünkből kidobhatjuk
7235 4 | füstölgő partot, mely mindig összébb szorult, elkezdett valami
7236 9 | iszik, akkor minden bolondot összebeszél; különben pedig aranyos
7237 1 | a konyhában; a két leány összebeszélésből egyformán volt öltözve,
7238 5 | éppen annyit vett ki; mintha összebeszéltek volna. – Ez mégsem masiniszta.~
7239 4 | Most aztán mindenki sietett összecsapni a kezeit, s azt mondták,
7240 1 | hogy táncosnéjával szinte összecsapódott; azután meg elfeledé a figurát,
7241 1 | fiúk! Megérdemlik, hogy összecsókolják őket, s úgy vigyék be diadallal
7242 9 | Következett a kézszorítás és összecsókolózás.~– Meg tetszett érkezni?~–
7243 7 | egészből semmi.~Végül aztán összecsókolóztak vendégek és nászurak, elbúcsúztak
7244 9 | velem. Dehogy. Megölelt, összecsókolt, per tu nevezett, s azt
7245 1 | rajzoltak körül, elöl csaknem összeérve, mi oly különös merész kifejezést
7246 11 | egyakarat, a kimagyarázhatlan összeérzés! Akik tudják, hogy mi az
7247 6 | patvar, nem tudok velük összeférni. A legnagyobb uraság közelléte
7248 1 | többi tagja, férfi és nő, összefogózva keringett körüle sebesen,
7249 12 | nap esett az eső, s evvel összefüggésben az oldalait védő oldalbőrök
7250 2 | leányommal, de a legeslegkisebb összeg, amit reá szántam, sem tesz
7251 9 | kezében maradnak nagyszerű összegekről szóló kötelezvények, amik
7252 2 | volna, mit az ember a szérűn összegereblyél.~Nyilván valami fontosabb
7253 4 | aligha rendelkezhetik nagyobb összeggel, mint amelynek leírására
7254 4 | sivatag takaróval behúzva, összegubancolt nád- és fűgyökér, száradt
7255 5 | ijesztgetéssel szokták az embereket összegyűjteni. Annál nekem sokkal jobb
7256 1 | tüze az ő arcán látszott összegyűlni, úgy ragyogott az, olyan
7257 11 | is át fog öltözni: az út összegyűri az embert, sokat levon a
7258 10 | A tiszttartóné furcsán összehúzá ajkait, ami kövér, telt
7259 3 | amit oly ügyesen tudott összehúzogatni, hogy nem is sejtett felőle
7260 6 | észrevenni, hogy Szilárd nagyon összehúzta sötét szemöldeit, s sietett
7261 7 | a sok becsületes ember összeitta mind a hármat.~Eközben biz
7262 7 | nevezte a birkást, mikor összejöttek, s olyankor mind a két kezét
7263 1 | mulatni többé.~Most, ha összejövünk egymással, vagy civakodnunk
7264 2 | most két gyermeken fogunk-e összekapni? Beszéljünk egymással okosan,
7265 13 | szántál bennünket, végtére is összekerültünk.~– De hát hogyan lett ez
7266 7 | választás. Ezen egy kicsinyt összekocódnak, aztán megint kibékülnek,
7267 8 | megkímélhetni, amibe ez összeköttetés más részről kerülne; Borcz
7268 5 | megkérdezze: „Miután ilyen összeköttetésbe léptünk, talán jó volna,
7269 4 | úton-módon megnyert magas összeköttetésekkel: ez neki mind biztos kilátás
7270 11 | némán sétált egyszer végig, összekulcsolt kezeit ölébe eresztve.~–
7271 6 | amit így száz embertől kell összekunyorálnunk. Tudja patvar, én még a
7272 2 | levén egy kis milliócskát összekuporgatni 12 ezer hold földről, ha
7273 11 | a bámulók szeme láttára összemarcangolni azt.~Egy gyönge asszony!
7274 11 | haját a kézi- és faltükör összeműködő segélyével, ha jól áll-e
7275 9 | napnak kell rásütni, s rögtön összeolvad. Minden, minden ámítás itt.
7276 11 | levelet írni. Írt kettőt. Úgy összepecsételte mind a kettőt spanyolviasszal,
7277 7 | korbeli csárdát, s ott is összepörölt a kocsmárossal, ha neki
7278 11 | azon módon megvan.~Szeréna összeráncolá szép szemöldeit, ami neki
7279 11 | ifjú arcát, azután maga is összerezzent, s mély hangon suttogá:~–
7280 11 | évek múlva; de még most összeroskaszt. Azon ember, kinek kedveért
7281 8 | pedig nagy pénz; Szerénának összes vagyona sem megy annyira,
7282 7 | elbúcsúztak egymástól külön és összesen, ki-ki rátalált a maga kocsijára,
7283 7 | mutatványait együtt, szép összességben; látni lehetett igen sok
7284 7 | úri háza a Rába és Duna összeszakadásánál van építve, a meghívott
7285 7 | mindig úgy hí), én ma az összeszámolásnál százhúszezer frankkal többet
7286 4 | kövekkel, miket úton-útfélen összeszedett, s otthon azután különválogat.~
7287 1 | léptek; a fiatalember itt összeszedte magát, s egész nyugalommal
7288 2 | hallotta, milyen csúnyául összeszidták ők egymást. Azzal Borcz
7289 1 | Szatmár megyei fiatalember összeszólalkozott bizonyos nemes versenyzésre.
7290 10 | hogyan folytatni.~– Ti tán összeszólalkoztatok?~– Nem is láttuk egymást –
7291 11 | szólalni, de mellét úgy összeszorítá valami, s amint hangjához
7292 11 | Akinek csak az öt ujját kell összeszorítani, hogy belőle a lelket kioltsa.
7293 5 | fejtetőre közéjük, könnyen összetaposhatták volna; a kocsis az árokba
7294 1 | egymást úgy tekinteni, mint összetartozó részt, melyet a parancsolás
7295 11 | pamlag végében leomolva, összetett kezeire fektetett homlokkal
7296 3 | szakadást képezik a nemzet összetörekvő rétegei között, kiket egyedül
7297 1 | volnának, s félne, hogy összetöri valamelyiket.~A tiszttartóné
7298 1 | cigányaink szánja a falu végén összetörött; gyalog jőnek utánunk a
7299 1 | bajusza, szakálla hanyagul összevegyülve, beesett szemeire lomhán
7300 1 | lehetett, amint sarkantyúit összeveri az asztal alatt.~Gábor Endre
7301 1 | fejére; azután éljeneznek, összeverik a poharat, s még nagyobb
7302 2 | leszáll a papiros értéke, összevesz egy millió forint árát,
7303 4 | és mivel tartozik?~Gyula összevetéséből kitűnt, hogy a kiterjedt
7304 1 | kastély felé, pedig három ösvény is szelte azt keresztül.~
7305 4 | fia felől, ellenállhatlan ösztönök működvén benne arra, hogy
7306 8 | fürdőházba, kompániástul; a fiúk ösztönöztek, hogy mulassunk még; én
7307 1 | elhagyott és laktalan, a paripa ösztönszerűleg nyargalt mindig sebesebben.~
7308 1 | ilyen gyorsan felismerő ösztönt, tiszttartóné asszony sokáig
7309 6 | azt be tudjuk tölteni jól. Öt-hat magyar mágnás – mecénásnak –
7310 6 | a csepp a tengerben; de öt-hatszáz mágnás – kitartó publikumnak –,
7311 7 | órában kivethet a zsebjéből öt-hatszázezer forintot. Ez nagy rubrika.
7312 9 | tonnákat előre, cipelték öten-hatan vállvetve a gyapjús harazsákokat;
7313 1 | reszketés nélkül állt előtte. Ötlépésnyi távolban érte a lövés; a
7314 4 | lépett fiának ez excentrikus ötlete ellen politikai tekintélyének
7315 8 | odaadnod.~– Hagyjon békét! Ötletem furórét csinált. A gavallérok
7316 11 | nő”. Mindenki nevetett az ötleten, s magában mindenki igazat
7317 5 | humorisztikusnak találta azt az ötletet; úgy kell a kalauznak, minek
7318 5 | számára.~A gróf nevetett az ötletnek.~– Nem rossz. Tréfának igen
7319 3 | Szerénát azonban egyéb vitte ez ötletre. Néhány havi otthonléte
7320 11 | a kapaszkodón egy másik ötlovas hintó jön fel szemközt,
7321 9 | mint egy varjú; minden ötödik szó után köhint, nem azért,
7322 5 | csak kettős fogat; ez pedig ötös, amit még nem próbáltam.~(
7323 2 | százötvenezerért nyert ötszázezret; öletett is ennek az örömére
7324 4 | vállalkozott, ezer darab ötszázforintos részvényt bocsátott ki,
7325 9 | hogy ismét Torhányi nyert ötven-, hatvan-, nyolcvanezer forintot,
7326 1 | Nem fiatal ember már, az ötvenesben jár; ahogy a száját tartja,
7327 4 | öreg Fehér –, néhanapján ötvenet, hatvanat is elejtettünk
7328 2 | móringoltam százezer és ötvenezer forintot, amit elvesztek,
7329 6 | van benne, ráírtam én az övére az egész tartalmat.~– No,
7330 11 | akartam letördelni, hogy az övével egyenlővé tegyem: az ugyanez
7331 9 | tudja, meglövik, Amália özvegyasszony lesz, s megkapja a móringot.
7332 12 | lehet.~– Talán staféta jön őfölsegitül, aki a kormányzót hívatja?~–
7333 1 | közül valamelyik betérni óhajt, egy táncot sem hagyni kezdeni
7334 1 | rajta, ha látogatását inkább óhajták, mint rettegik. Azt a boldog
7335 2 | ifjak egymást szeretik, óhajtanám boldogokká tenni őket.~–
7336 2 | tokánynak.~S mintha csak az óhajtását hallaná, jön éppen az udvarra
7337 8 | magát, ahogy csak a grófné óhajtja, hanem Szeréna megelőzte
7338 11 | amivel régen és őszintén óhajtott ismerősöket szokás fogadni.~–
7339 4 | fia nyakába; hiszen így óhajtotta ő ezt maga is; csakhogy
7340 1 | odarohant testvéréhez, az meg őhozzá, s ott nem törődve senkivel,
7341 4 | tudtak felőle, hogy Gyula okleveles mérnök. Ez közelebb hozta
7342 12 | rendkívüliségen, hogy egy úri dáma mi oknál fogva siethet ilyen nagyon.
7343 8 | gyermekeimet, és nem volt okom megbánni: mind leányom,
7344 2 | Adorjánnál rendesebb, szolidabb, okosabb fiút keresve sem lehet találni,
7345 1 | szól már, mint azelőtt. Okosabbak lettünk: – az a kérdés,
7346 1 | hát most hagyjuk abba az okoskodást, asztalon a leves!~Leves
7347 11 | hogy házunk táját kerüli, s okozza azt a legjobb, a legangyalibb
7348 4 | vidrákra – szólt Gyulát oktatva az öreg Fehér –, néhanapján
7349 11 | össze, akiket megbecsülni okuk van; de akikkel mégis nem
7350 6 | ütenyről nincs fogalma; ezt hát okvetlen fel kellett szólítanom;
7351 12 | esetről tudósítaná, elébb okvetlenül szükséges az eljárás módszerei
7352 11 | a bakó nyílt sebeibe égő olajat töltögetett.~Végre kitombolta
7353 6 | szemöldei, sűrű szakálla, olajbarna arcszíne bizonyítják szerb
7354 11 | viaszkenőcsöt, a parfümös olajt, s azokat mind hadirendbe
7355 4 | hajtatni.~A városban éppen egy olasz ezred néhány százada tanyázott,
7356 7 | Győr-Komárom tájékán az olaszjegenyét pálmafának híják.)~– Azután
7357 6 | Hogyan?~– Mert kényelmesebb, olcsóbb és tartósabb, mint a miénk.
7358 9 | azokat eladja készpénzen olcsóbbért, mint vette. Az így támadt
7359 4 | egész barlangot vájat a hegy oldalába, s azután azt mondja, hogy
7360 4 | kiszáradva függött, egyik zsombék oldalából a másikba fonódva; az egész
7361 2 | egyre kente-fente a dolmánya oldalához, hogy egy kicsit lemenjen
7362 4 | elkezdett a négyszögű tér oldalaiban ásatni, s néhány ölnyi bontás
7363 2 | almáriomok támaszkodtak avatag oldalaikkal a falnak, s egy szögletben
7364 12 | evvel összefüggésben az oldalait védő oldalbőrök is mind
7365 5 | kisrófolták a gép egyik oldalát, Gyula elkérte a gróf egyik
7366 2 | épület látszik, élével, oldalával egymásnak forgatva, csekély
7367 12 | összefüggésben az oldalait védő oldalbőrök is mind le voltak csatolva,
7368 4 | szépen számokra szedve két oldalra hárított, s egészen meg
7369 2 | az udvarra a vasvillával; oldalt döfött egy juhászkutyát,
7370 9 | állnak, egy kidűlt-bedűlt oldalú csőszházzal a szögletben.~
7371 11 | tartotta, s azzal fejét a kocsi oldalvánkosára hajtva, elkezdett álmodozni;
7372 9 | keresgélni kezdte érvágóját oldalzsebeiben, s annyira meg volt indulva
7373 11 | tiszttartótól vigyen az oltárhoz.~– Oda nem megyek – monda
7374 1 | El hagytam jőni egész az oltárig, fel hagytam öltözni nagy
7375 5 | megszakadozva, ami az egész oltási műtételt meghiúsítá.~– Mi
7376 2 | egy 32-edrész krajcár ára oltott meszet a bélyegzés végett,
7377 5 | fördőbe; mint akik egy Etnát oltottak el. Majd holnap hallgassa
7378 8 | hogy Adorján, míg előtte olvadozik, azalatt egy más nővel jár
7379 1 | válasszal, hogy sohasem olvasott semmi magyar könyvet. Gyula
7380 9 | már, mikor sorshúzás után olvassa az ember, hogy ismét Torhányi
7381 6 | forintot adott egy zártszékért: olvassam három hétig valamennyi rongyos
7382 1 | felköszönté, mintha könyvből olvasta volna. Aki nem ismerte,
7383 1 | azon tárgy fölött, hogy olvasta-e már Jósika legújabb regényét;
7384 2 | bogácsmaradékkal; arcával is elmehetne olvasva a béresnép közt; semmi úri
7385 4 | az akna megnyitásához, az olvasztókhoz, a hámorokhoz; minden száj
7386 4 | tanácsokat szed be akarata ellen.~Olyanformákat mondhatott Gyula az apjának,
7387 4 | meglátta; sohasem volt őneki olyasmiről fogalma, ő bizony sohasem
7388 4 | rá, hogy tudós nőt keres: olyat, aki geognóziát, trigonometriát
7389 9 | midőn az legjobban aggódott őmiatta. Óh, Torhányit nem kell
7390 2 | megtágult vakolatja volt omladozófélben; a rövid ablakok közei jól
7391 1 | félresimítá minden tükör nélkül omlatag fürteit, azzal beleakasztá
7392 7 | hajfürtei à l’anglaise szabadon omolhassanak alá, úgy nézte a futtatást;
7393 12 | tudakolni, hogy nem fognak-e ma őnagyságaik elmenni a színházba.~– Ma
7394 1 | tiszttartónétól, hogy engedje Cecilt őnála hálni; de tartott attól,
7395 11 | követni fogja, ha mindjárt az óperenciákig is.~Mikorra az utazókocsi
7396 6 | ki még saját magának is opponál, s annyira szabadelvű, hogy
7397 8 | vagyok?~Ez vallomás volt in optima forma. Mégpedig őszinte,
7398 11 | történni. Nekem van nehány órai időm itt tölteni való; ön
7399 5 | mondani legelső találkozásuk órájáról, s hallgatag testvére olyan
7400 3 | szemeit le nem veszi az óramutatóról, nehogy egy perccel többet
7401 1 | a mulatókkal, mert nyolc órán túl soha senki kedveért
7402 1 | szelte azt keresztül.~Egy óranegyed múlva a kastély udvarán
7403 7 | emberismeretében; délután négy órára, amikorra az ebéd ideje
7404 1 | öreg anekdotás úrnak piros orcájára olyan hidegen tudott nézni,
7405 2 | vonást; s törülte izzadt orcáját ködmene ujjával; minélfogva
7406 1 | a roppant fenevad, derék ordaskan volt, hengerbuckát vetve
7407 2 | öljem meg a semmirekellőt! – ordíta odabenn a birkás; megkapta
7408 4 | kihúzzák onnan, egész éjjel ott ordítanak kunyhója körül.~Korán reggel
7409 5 | törte kend? – kérdé Gyula az ordító atyafitól.~– Ezt a jobbikat,
7410 9 | fiatalember, de fi donc, hisz ez orgia, ez valóságos botrány!~–
7411 7 | talált semmi különöst; T’orhányi uramnak meg éppen esze ágában
7412 1 | vágtat vissza klasszikus őrhelyére, most már egyre fújja a
7413 2 | odakanyarítva az asztalra egy sor óriási nullát.~– Nem! Nem az asztalra,
7414 11 | alacsonyabbá váló hegyhátak, mint óriások lépcsői, következtek egymásra;
7415 1 | mondták róla, hogy zseniális, originális fiú.~Kevesebb figyelem jutott
7416 2 | parasztfiú volt, birkákat őrizett; mennyi küzdelmébe, mennyi
7417 11 | pedig őriztetni nem, csak őrizkedni lehet.~Tiszttartó úr megegyezett
7418 10 | mely szerint mind a két fél őrizkedő szüléi roppant bánatpénz
7419 7 | szokta dugni, mintha már ott őrizné azt a százötvenezer forintot,
7420 12 | uram, örülj, nem kell már őrizned a frigyládát, mert elvették
7421 11 | vőlegénye, tőle magától pedig őriztetni nem, csak őrizkedni lehet.~
7422 9 | minden égi és földi hatalom őrizzen meg! – gondolta hozzá magában.)~
7423 3 | mennyire szerelmes bele, hogy őrjöng utána, hogy utoljára a szegény
7424 4 | ráépítteté a négykerekű malmot, s őröltetett rajta olyan lisztet, amilyet
7425 4 | volt rá nézve. Mert ha dák őrpont az egész, akkor nincs mit
7426 1 | ilyesmit nem kötik a világ orrára; s azért Torhányi úr és
7427 2 | volt sújtva, s most már az orrát is bekente krétával.~– Már
7428 1 | fejét, füleit hegyezve, orrával szaglálva, s nyugtalanul
7429 2 | kotyvalék; minélfogva olyan orrtekerő illat uralkodott a kegyetlenül
7430 4 | Kétségtelenül emberi mű. Talán dák őrsánc, vagy avar földvár? Ezt
7431 4 | volt, mint egy szárnyas orsó, melynek hegye a tüzes talapzatot
7432 6 | hadakoztunk helyette; viseltük az ország hivatalos terheit, s ha
7433 8 | részeges, tivornyázó, azt ország-világ tudja, azt nem szükség az
7434 2 | mellékfoglalkozásuk; igazi nagykereskedő országa a börze, s valódi nagy kereskedés
7435 3 | nagynénjükhöz Pozsonyba; országgyűlés alatt az ilyen látogatás
7436 1 | benneteket ide, ti csavargó országháborítók? Ti világ bolondjai, ti;
7437 8 | valamiképp megmentse az országot, s hazafiúi érdemeiért kineveztessék
7438 8 | önelégülten: „Szerelmes belém, őrülten szerelmes.”~Adorján másnap
7439 1 | Leírtak-e előtte mint valami őrültet és rémületre való példát?
7440 11 | mosollyal, mely a férfiakat őrültté tudja tenni a boldogság
7441 3 | gyilkossal, a tolvajjal, az őrülttel el lehet lakni egy szobában,
7442 4 | lehetetlen, hogy meg ne legyen őrülve.~Majd meg napszámosokat
7443 6 | való rosszullétről pedig orvosi bizonyítvány váratik, mert
7444 4 | Bizonyára ő nagyon jól meg fogja őrzeni azt a titkot, hogy szerelmes,
7445 1 | egymásba, s a harmadik régóta őrzi őket, hogy ez a szerelem
7446 5 | astragalus, s félrecsúszott az os navicularétól, s emiatt
7447 4 | a pályát, melyen apja és ősei haladtak; nem akar sem szolgabíró,
7448 11 | keresnék titulásaik kútforrását őseik biográfiájában, még elhallgatásra
7449 11 | szónok, a pártvezér, akik őseim voltak; iparűző vagyok,
7450 11 | ember, kinek kedveért én az őseimtől rám maradt szeplőtelen címer
7451 3 | romantikus családi gyűlöletet őseiről irántuk; hanem csak azt
7452 5 | hogy a kárvallottak között ossza ki. Azért tette titokban,
7453 7 | lakodalom után? Párizsba-e, vagy Ostendébe? Kiket kérnek fel násznagyokul?
7454 3 | Lipót. Ha valami kapitális ostobaságróli adomát köröztettek, ha egy
7455 3 | kezdte észrevenni, hogy az ostorozott töredék ideálját Somlyóházi
7456 4 | folytatta megkezdett dolgát, s ősz felé készen volt a csatornájával,
7457 11 | kiszállt a hintóból.~Gyönyörű őszi hajnalhasadás volt; a magas
7458 8 | a szép, becsülésre méltó őszinteség; még a csokoládé sem. Vannak
7459 8 | világban: a nyers, egyenes őszinteséget.~Pedig semmi sincs annyi
7460 11 | otthon a feleségének, aztán őszinteséggel a grófnak Kolozsvárott.~
7461 1 | ügyességgel forogva körül az oszlop tetején, melyen éppen csak
7462 1 | volna húzva; azzal leugrik oszlopállványáról, nyargal be a pitvarba,
7463 4 | jelenteni, hogy találtak szenes oszlopot; nem is egyet, hanem egy
7464 8 | öntől, mi rangot, mi sorsot oszt meg velem. Szalmáskalyibába
7465 4 | tizenkét száztóli maradt osztalékul a részvényeseknek.~Most
7466 3 | keserűen kifakadni a főrendi osztály azon léha, jellemtelen tagjai
7467 1 | hogy mernek a grófi lovak osztályába is vendéglovakat kötni?
7468 3 | parányi kis elmésséggel, amit osztályba kapott, számtalan delnőt
7469 9 | tudhatja azt, hogy vannak egész osztályok Torhányi raktáraiban a padlásig
7470 6 | keresett vigasztalást, hogy osztályosai is lesznek e bajban.~– Hát
7471 5 | ki fogom mind a kétszázat osztani; az a másik kegyelmes úr
7472 5 | fürdői vendégek könnyen osztentációnak vennék, ha ilyen szenesen,
7473 4 | valószínű erejét, s maga is osztozott a munka minden fáradalmában,
7474 1 | úrilak két szárnyra van osztva; egyik a grófi család számára
7475 11 | belátni, hanem csak egy olyan otromba sziklatömeg, mint ez a mi
7476 7 | tejszínt belevesztegetett, otthagyja: – Borcz uram most mindezzel
7477 1 | nagyságos báró úr.~– A báró? Azt otthagytam a faképnél.~– A faképnél?
7478 4 | szétszaladnak a részvényesek, otthagyva befizetett pénzüket. Csakugyan
7479 1 | hátramaradt, míg a delnő otthonias vidámsággal lépett be a
7480 11 | kifenhette, új mellényt, otthonkát vehetett magára, zsebkendőjét
7481 3 | ez ötletre. Néhány havi otthonléte alatt azt látta, hogy anyja,
7482 4 | állítani fel ideiglenes ottléte alatt, s e célra legalkalmasabb
7483 11 | nekiszegezve: – „La bourse ou le coeur!” – pénzedet vagy
7484 4 | bizony, sem ő, sem senki más őutána, mert az a fiatalember,
7485 12 | a gróffal, s annak szép óvatosan mondja el, amiket élő szemeivel
7486 4 | tréfának találta mindezt. Óvatosság mellett az egész lángtenger
7487 10 | Unalmas dolog másról beszélned ővele, de csak egy perc.~Esztike
7488 4 | körül, ezeket meg kellett óvni a tűztől; akkor körös-körül
7489 8 | és mögöttem nem maradt ép pad.~– No, azt szerettem volna
7490 9 | osztályok Torhányi raktáraiban a padlásig rakva tonnákkal, tele cukorral,
7491 10 | könnyeivel áztatta a néma padlatot, mely egyedüli tanúja volt
7492 1 | pokrócokkal végigsúroltatá a padlózatot, s azzal kézen fogva elővezetvén
7493 7 | felelni; nemde egy földszinti páholyban ült, vizaví a proszcéniummal?~–
7494 7 | mulattassa, úgy enyelgett, úgy pajkoskodott velük. Ő maga kezdte meg
7495 7 | kastély, mellette aklok, pajták emelkedtek a régi szennyes
7496 10 | Adorjánnak hajdani korhely pajtása, kinek ismerjük azt a jeles
7497 9 | városban; hanem biz az egypár pajtására akadt, s most azokkal egy
7498 2 | lelt, amennyiből valamennyi pajtát és csűrt felépíthetett,
7499 2 | tömérdek sajtot szekerekre kell pakolni, amit télen által készíttetett
7500 10 | is két icce lisztet adott palacsintához három embernek, már ki látta
7501 7 | felültetett a hintóba, a Palais Royal mellett álltunk meg
7502 7 | tájékán az olaszjegenyét pálmafának híják.)~– Azután abban nincsenek
7503 4 | alul választott magának pályakört, ki tudta azt jól, hogy
7504 4 | vetemedett, hogy ő elhagyja azt a pályát, melyen apja és ősei haladtak;
7505 1 | csapra üti, hadd folyjon; panaszát szélnek ereszti, hadd fogyjon;
7506 9 | szerencsés, amihez fog; sohasem panaszkodik rossz időkről; neki a legmostohább
7507 1 | vádolt, nem kárhoztatott, nem panaszolt ellenem?~– Egy szót sem
7508 6 | őket nem hatotta meg a pánik; pedig tudták, hogy az egész
7509 7 | Párizsba?~– Óh, igen. A papának mindig el kell menni, mikor
7510 3 | minden csomó haja külön papillote-ba levén tekergetve, minthogy
7511 2 | magazinuma leéghet, meglophatják, papirosait elvesztheti.~– Könyörgöm
7512 2 | hogy Torhányi úrnak valahol papirosmalma van, s rongyot szed; talán
7513 9 | mindig hosszabbak, a hosszú papirosok türelme mindig rövidebb
7514 2 | valódi nagy kereskedés csak papirosokkal űzhető.~– Papiros, papiros –
7515 4 | hogy terítse be itatós papirossal, másik ajánlotta az Archimedes
7516 5 | sajnálkozott, hogy az iskola és a paplak is leégett.~A gróf egy percre
7517 6 | építhettek belőle iskolát és paplakot.~Ilyen ez a mi közönségünk,
7518 1 | kinek így nem jó, ott van a paprika, úgy megmérgezheti vele
7519 2 | ették az iszonyúan kozmás és paprikás ételeket; miktől Amáliát
7520 11 | az sem egyéb, mint köd és pára; földi gőzjelenet, optikai
7521 6 | mellett tönkrejut. Ti csak parádénak veszitek az egyenlőség eszméit,
7522 1 | illatos, éltető, még a párája is, csak éppen annyi só,
7523 5 | hajtsam, de azok igen jámbor párák, s csak kettős fogat; ez
7524 11 | arany hajója, hanem a földi párának sztratokumulusz alakban
7525 12 | őexcellenciája.~Jutka futott ki a paranccsal; körülkerülgeté a hintót,
7526 11 | kezdett a vér a fejébe menni.~Parancsa szerint felnyittatott a
7527 1 | hangot kelle adni a kérdező parancsára: a nagy elfojtott nevetés
7528 3 | commotiókat tetet vele szigorú parancsnoka; onnan elhajtja a színházba,
7529 4 | ennek Gyula utánajárt, s a parancsnokkal beszélve, sikerült neki
7530 12 | szólj be neki, hogy ha nem parancsol-e valamit őexcellenciája.~
7531 1 | összetartozó részt, melyet a parancsolás és engedelmeskedés elve
7532 8 | párbajt is ví értem. Én nem parancsolgatok, nem kegyetlenkedem, csak
7533 8 | szavamra őszintén, Adorján!~– Parancsoljon velem – szólt az ifjú határozott
7534 11 | kedélyét a polgári élet parancsoló körülményeihez; hogy járt
7535 9 | azt kell tenni, amit én parancsolok. A gróf úrnak azt kell tenni,
7536 12 | és visszajött.~– Nos, mit parancsolt őexcellenciája?~– Lovakat
|