Rész

5001  15|                  sejtheti mindenki, hogy ezt a szerencsének nagyon kell
5002  15|                  szegkovács létére, ahol azt a furfangos művészetet minden
5003  15|                      merényletben kell törni a fejét.~Közelebb rukkolt
5004  15|                   van?~– Hjaj… Nagyon félnek a háborútól.~– Félnek? Ez
5005  15|                  félek attól, de már egyszer a pincéből hallgattam, mint
5006  15|                      mindig több okot talált a gyanúra.~Egyet gondolt,
5007  15|               gyomrának, hogy részeg legyen? A második kancsó serre már
5008  15|                  kancsó serre már hátravitte a feje, s alig bírta mozgatni
5009  15|                  feje, s alig bírta mozgatni a nyelvét.~– Most rajta! –
5010  15|               gondolá János mester. – „Éljen a szabadság!” – kiálta felemelve
5011  15|              felemelve poharát s várva, hogy a szegkovács koccantsa össze
5012  15|                   szegkovács koccantsa össze a magáét vele.~Az nem soká
5013  15|                 ravaszul kiszemelt áldozatát a viceporkoláb.~– Tudja Isten,
5014  15|                     legnagyobb embernek tart a világon!~– Az egész világon? –
5015  15|                    Az egész világon? – kérdé a szegkovács, elgondolkodva,
5016  15|                      bizonyítá János mester.~A szegkovács gondolkozott,
5017  15|              gondolkozott, az orrát vakarta, a fülét vakarta, az egész
5018  15|                  hogy „éljen Slimák mester!”~A viceporkoláb elborzadt e
5019  15|                 Világos volt előtte, hogy az a Slimák mester bizonyosan
5020  15|                     se vette – galléron fogá a jámbor szegkovácsot, s brevi
5021  15|                    brevi manu beescortírozta a városházához.~Ott valami
5022  15|                     gyanús – monda ott annak a kövér vörös úrnak. – Először
5023  15|                Először is elég vakmerő félni a háborútól, másodszor elég
5024  15|                  gyanús ember lehet.~– Ki az a Slimák mester? – kérdé szigorúan
5025  15|                 mester? – kérdé szigorúan az a kövér vörös úr.~– Senki
5026  15|                  Senki sem az, uram – felelt a remegő szegkovács –, csak
5027  15|                  most is ott volnék nála, ha a felesége meg nem vert volna.~–
5028  15|                         Az nem lehet – felel a kövér veres úr. – Olyan
5029  15|                    én nem tudom, hogy mi itt a szokás.~– Ha inni akart
5030  15|                 alkotmányos szabadság! éljen a felső-dunai és az alsó-dunai
5031  15|                   alsó-dunai hadsereg, éljen a sajtószabadság által garantírozott
5032  15|                     hogy miért jutott oda.~*~A három hónap elmúlt, március
5033  15|                    mester pontosan kiereszté a büntetését kiállott szegkovácsot,
5034  15|                mennyire megjavultak érzelmei a fegyelem által, és hogy
5035  15|                     fejezé ki magát:~– Éljen a szabadság, éljenek a magyar
5036  15|                   Éljen a szabadság, éljenek a magyar katonák!~János mester
5037  15|                    mester elszörnyedve esett a falnak e szavakra. A falnak
5038  15|                   esett a falnak e szavakra. A falnak elsőbb, de azután
5039  15|                     falnak elsőbb, de azután a szegkovács többször tisztelt
5040  15|                   volna ijedtéből, már ismét a szűk szobában volt vele.~
5041  15|                     szűk szobában volt vele.~A kövér vörös úr helyett most
5042  15|                  volt ott, ki, amint megérté a delikvens kihágását, szóhoz
5043  15|               alkalommal ezt kiáltsa: „Éljen a császári hadsereg! éljen
5044  15|                      börtönnel megmenekülhet a gonoszabb következményektől.~
5045  15|                 gonoszabb következményektől.~A szegkovács tehát, mielőtt
5046  15|              tisztességes három hónapokat.~*~A három hónap megint elmúlt.
5047  15|            emberséges János mester kiereszté a maga rabját. A nyavalyás
5048  15|                     kiereszté a maga rabját. A nyavalyás még a tömlöcajtóban
5049  15|                      rabját. A nyavalyás még a tömlöcajtóban elkezdé deklamálni
5050  15|             tömlöcajtóban elkezdé deklamálni a kiengesztelésül betanult
5051  15|                herceg Windisch-Graetz! Éljen a dicső Ausztria!~János mester
5052  15|                     fegyver nemével fogja el a megjavíthatatlan embert.~–
5053  15|                 odább!~S vitte harmadszor is a szűk szobába.~A fekete sovány
5054  15|                harmadszor is a szűk szobába.~A fekete sovány úr helyett
5055  15|                 sovány úr helyett most ismét a kövér vörös úr vette őt
5056  15|                   hónapokra bezáratni, hanem a vésztörvényszéknek átadnálak:
5057  15|                  volna mondanod, hogy „éljen a respublika, éljen a demokrácia,
5058  15|                    éljen a respublika, éljen a demokrácia, éljen a revolúció!”~
5059  15|                    éljen a demokrácia, éljen a revolúció!”~Az ember még
5060  15|                   egyszer elmondatta magának a vivátokat, s ígérte, hogy
5061  15|                 rezignációval újra betétetni a sötétség országába.~*~A
5062  15|                      a sötétség országába.~*~A bekövetkezett három hónap
5063  15|              viceporkoláb volt, mint hajdan. A szerencse őt tenyerén hordozá.
5064  15|                      Szeptember volt az idő.~A szegkovács ideje letelt.
5065  15|                   János mester előszólítá őt a börtönből.~Már messziről
5066  15|                       Már messziről látszott a fogoly arcán, hogy most
5067  15|                 úrnak odabenn, hogy csókolom a kezeit alázatossággal, s
5068  15|                tiszta szívemből, hogy „éljen a ribillió!”~Mint a veszett
5069  15|                      éljen a ribillió!”~Mint a veszett farkas a bárányt,
5070  15|                        Mint a veszett farkas a bárányt, úgy kapta át derékon
5071  15|                 derékon e szóra János mester a szegkovácsot, s nagy ideig
5072  15|                     tudott jönni, hogy mikor a szűk szobába letette, szavakba
5073  15|                önteni indulatjának mivoltát.~A szobában a veres kövér úr
5074  15|            indulatjának mivoltát.~A szobában a veres kövér úr helyett ismét
5075  15|                 veres kövér úr helyett ismét a sovány fekete úr volt.~János
5076  15|                   volt.~János mester elmondá a vádat, s igen nagy volt
5077  15|                      vádat, s igen nagy volt a megbotránykozása, mikor
5078  15|                      megbotránykozása, mikor a sovány úr ahelyett, hogy
5079  15|                  lett volna, kerékbe töresse a vakmerőt, csupán újabb három
5080  15|                szabadon bocsáttattak, köztük a szegkovács is.~Mikor János
5081  15|                     zsebkendőjével bekötötte a száját, úgy defilírozott
5082  15|                viceporkolábnak, hogy ezentúl a deviseket magának fogja
5083  15|                    az, hogy nem ő az egyedül a világon, ki rossz időben