Rész

 1   1|            volt.~Balján egy termetes férfi. Szabályos, de kissé elhúzott
 2   1|            ült egy roppant titanicus férfi, kinek nyaka és könyökei
 3   1|            Amellett egy sejtes barna férfi, kinek arcán első percben
 4   1|          ördög helyén egy kis nyápic férfi ült, aki rettenetesen nyert
 5   1|         hajban. Az egyik egy jó szál férfi, a másik egy még Lacinál
 6   1|      deklamált a cinegének született férfi, s hatás végett most már
 7   1|            elvarázsolva bámult a két férfi a kincsre, midőn a külső
 8   1|           kocsmáros szaladt, az apró férfi pedig hátratett két kézzel
 9   1|               a kis bőrben lakó nagy férfi csaknem az orrom alá tette
10   2|              a fekhelyet, mit idegen férfi engedett át nekik, míg magának
11   2|   összezavart tömeggé válik, melyben férfi férfi ellen küzd, néhol
12   2|         tömeggé válik, melyben férfi férfi ellen küzd, néhol egy vértes
13   2|     mindenünnen.~Egy roppant termetű férfi nyargal elöl, az óriási
14   2|          Mindegyik helytáll magáért, férfi férfi ellen küzdenek.~A
15   2|              helytáll magáért, férfi férfi ellen küzdenek.~A vezetők
16   2|          senki sem ismer rá. Itt egy férfi fekszik hagyatt, kinyújtott
17   3|              S ugyanazon percben egy férfi lépett be a terembe, föltett
18   4|             Fáradt, sovány lovon egy férfi látszik ügetni a helység
19   4|           csikorgott, egy ősz, zömök férfi lépett ki, vállán bundával,
20   4|             el a hidat, hol a másik, férfi férfi ellen küzdött, lőni
21   4|            hidat, hol a másik, férfi férfi ellen küzdött, lőni nem
22   5|         egyedül marad el egy elesett férfi, haldokló arca az ég felé
23   5|               majd pórnő vagy fiatal férfi alakjában megjelent, s mire
24   5| félretolásával az óra belsejében egy férfi arcképe tűnt elő finom miniatűrfestésben.
25   5|           ezüst gombokkal.~– Ki ez a férfi?~– S nem ismerné ön? – kérdé
26   5|            tiszt szemeibe.~– Ez azon férfi! – kiálta ekkor reszkető
27   5|           arca kigyulladt –, ez azon férfi, kit ön megölt s kinek jegygyűrűjét
28   6|             ajtajánál ősz, hallgatag férfi ül. Vénember már, nyolcvanéves,
29   6|       öregembernek. Ők az utolsó két férfi a városban, az egyik vak,
30   6|         védve, viaskodva harmincezer férfi vesztette el éltét.~– Miért
31   6|    veszhettem ott el?~*~Nem volt már férfi Sepsiszentgyörgyön. A bátrai
32   6|            hallani, hogy a legutolsó férfi meghalt, őt nem tartja senki
33   6|                Dávid! ha te ép, erős férfi voltál, ha teneked e mankók
34   7|           város főutcáján. Benne egy férfi ült, köpenyébe húzódva s
35   7|             bajotok velem? – kérdé a férfi vérző szájjal.~– Mit? nézz
36   7|      választotta vagyok.~A megkötött férfi képtelen megvetéssel arcul
37   7|          Magyarok – kiálta szét erős férfi hangon –, Szenttamásról
38   7|      ordítása volt.~– Fegyverre, aki férfi – kiáltozák szétrohanva
39   7|              s egy óra alatt tízezer férfi gyűlt össze fegyveresen,
40   7|             csevegésével vegyülve.~A férfi egy alacsony szikár alak,
41   7|        imádkozni, kisfiam? – kérdé a férfi, térdére ültetve a gyermeket.~–
42   7|         paripák a tűz körül, s három férfi alakja látszék, kik mindenre
43   7|            ismerősök jőnek.~Az egyik férfi a három közül Rózsa volt,
44   7|             alatt száznyolcvan lovas férfi gyűlt össze, fegyverrel,
45   7|          együtt látni.~Magas, karcsú férfi volt a huszár, napbarnított
46   8|            ötven és hatvan közt levő férfi. Büszke, tekintélyes arc,
47   8|          szeret legjobban.~Odább két férfi ült egymás mellett, egyik
48   8|       szabályos arcú, fekete bajuszú férfi, boldog arculatja örök mosolyban
49   8|        feleségére.~Ama zömök, vállas férfi ott a ragyás arculattal
50   8|           Ezek ikrek, a fiatal nő és férfi gyermekei.~Az asztal túlsó
51   8|      mosolygás napfénye, a herkulesi férfi teleszájjal nevetett, az
52   8|         halkan tevé hozzá: legkülönb férfi vagy egész családunkban.
53   8|            ki magát a múltszázadbeli férfi.~Alant a kapuban két felnyergelt
54   8|           rögtön tíz-tizenöt piszkos férfi ugrált elő, kezeikben egyenesre
55   8|            egy magas, óriási termetű férfi a szikláról leszökik elébe,
56   8|            fordulva egy öles termetű férfi támaszkodott, keresztbe
57   8|         ébredés neszére megfordult a férfi. A decurio volt.~– Hol vagyok? –
58   8|           nem lesz gyalázatos többé, férfi férfi ellen leszünk, sereg
59   8|              gyalázatos többé, férfi férfi ellen leszünk, sereg sereg
60   8|            teljes lélekjelenléttel a férfi –, a főajtót torlaszoljátok
61   8|             szemek.~Ő volt az utolsó férfi a családból, kivel meg kelle
62   8|              oláhok hátranéztek. Egy férfi állt közöttük. Mindnyájuknál
63   8|           volt az, melyből nekem tíz férfi része jutott, azt adom nektek
64   9|         Templomotok ég!~Néhány bátor férfi megkísérti az oltást, de
65   9|               vezérök alacsony zömök férfi, hosszú szőke szakállal
66   9|           vágott közbe röviden a kis férfi, s nyeregkápájából egy pisztolyt
67   9|          előre nyargalt.~A téren egy férfi sem maradt, mindnyájan követték.~
68  10|    törzsorvos volt, roppant trabális férfi.~A cigányasszony legkisebb
69  12|            Ősz, magas, hetvenbe járó férfi volt.~Amint meglátta a tábornokot,
70  13|     sejtelmes tekintetet vőn.~– Ki e férfi? – kérdé tőle az orvos halk,
71  13|         ellent, visszatért a kis ősz férfi a tábornokhoz, arca csupa
72  14|           rajta alacsony, ragyásképű férfi toppant be, honvédöltönyben,
73  15|            vette róla.~E figyelmetes férfi senki sem volt egyéb, mint
74  15|             ha megmondjuk, hogy azon férfi, kire ő oly gyanús szemeket