Rész

 1   1|          a rhoduszi kolosszus, ő maga pedig egy vitorlás hajó,
 2   1|  Szakálla, haja jól soignírozva, maga tűrhetőleg elegáns és jókedvű.
 3   1|     kilátszott, hogy ez az ember maga megenne egy hadsereget,
 4   1|   felelte Laci, mind a két lábát maga alá szedve. – Egy arany
 5   1|   jókedvű legyen utána.~Nevetett maga a miniszter úr. Majd kitörte
 6   1|    szörnyűködék az egész coetus, maga a miniszter úr is úgy rázta
 7   1|    pecsétet is, s remegve nézett maga elé.~– Nos, nyisd fel hát,
 8   1|    miniszter úr pecsétőrét, mert maga nem mert hátranézni, félt,
 9   1|      szobaajtót úgy csapkodva be maga után, hogy a ház rengett
10   1|          A kocsmáros nézte, hogy maga van-e az ember, vagy még
11   1|       ajtót sohasem csukhatta be maga után, anélkül, hogy azt
12   1|           hanem a miniszter úr a maga levelére annál inkább sürgeti
13   1|          neki, hogy az a futár ő maga, rezignálta magát jelt adni
14   1|        szent, még a miniszter úr maga sem. Ki előtt félelmesen
15   1|        kaució, ugyanakkor, midőn maga a kormánylap sem tette azt
16   1|       ahol csak lehet, kihányva. Maga Hetveni úr aranygallért
17   2|   agyonrúg, nem szereti a csikót maga alatt. Csak eredj, húzd
18   2|     megmentse s a hidat lerontsa maga után. Az ágyúkat a Tiszába
19   3| félcipőjét valahol elvesztette s maga vörös volt, mint akit a
20   4|         fog, és ha veszt, elvész maga is, s várta nyugodtan, makacsul
21   4|      azután eloszlott mindenki a maga szülőföldére.~Tovamentek.
22   4|        életében, s azzal letette maga mellé a kardot, előkereste
23   4|        szeme könnyein áttekinte, maga mellett a hímzett karszéken
24   4|         megindult, apját vezetve maga után; ment előtte légi zajtalan
25   4|        süvöltő tűzfarkat csóvált maga után, másik párjával összeláncolva
26   4|         fogva a holt székelyt is maga után rántá, ki még holtában
27   4|          visznek.~Ott áll az ősz maga, kezében kanóccal és szól: „
28   5|    alabástroma, ez ajkak, ez arc maga, mind rég elmúlt idők ismert
29   5|    válaszolt a tiszt, s becsapta maga után az ajtót.~A granátosok
30   5|     magát a pamlagra, s odavonva maga mellé a hölgyet, monda:~–
31   5|      kiálta rá haragos hangon, s maga után bocsátva a szomszéd
32   5|     őrnagy dühbe jött. – A hölgy maga legjobban el fogja mondani.~–
33   5|          utoljára a magyar vezér maga állt serege élére, s bíbordolmányában,
34   6|     ottmaradjanak, míg visszajő; maga elment a nyomorékkal, felvezette
35   6|       ujjakkal, az a görbe kard, maga a kard felkötésének módja,
36   6|        mint egy tömör óriás, aki maga nem mozdulhat – fölülemelkedve
37   7|        tiporták a földre, oda is maga után rántotta, s csak akkor
38   7|        monda az apa leányának, s maga azalatt az ásót kezébe fogva
39   7|    egyikhez odaadja leányát, míg maga sorsa után indul.~Az ismerősök
40   7|          lepte – ment azután is, maga sem tudta, hova, miért,
41   7|          a másikat pányván húzva maga után, hogy ha az egyik ki
42   7|     közől egy sem árulta el, s ő maga igen óvatos volt kelepcébe
43   8|   távolabbi helységbe.~A kastély maga egy ízletesen épült úri
44   8|         a földön játszadoztak, ő maga a kisded gyermekével mulatta
45   8|          ifjút keresztbefektette maga előtt, s mielőtt a vérszomjas
46   8|          ajtócskát, melyet Simon maga után gondatlanul nyitva
47   8|    széles görbe kardját, letette maga elé az asztalra, s azután
48   8|        heverő holttestet elrúgva maga elől, s azzal inte kardjával
49   8|      mindenkinek kiszolgáltatá a maga osztályrészét.~Csupán neki
50   8|          S az neki felesége?~– Ő maga mondta nekünk, ígérve erősen,
51   9|        tüzet. Legelöl a tábornok maga, ki mindenütt ott volt,
52   9|    palackokkal rakva, a rondella maga körül volt tűzködve nemzeti
53   9|          kell mondani „utánam!”: maga indult előre a bástya lépcsőin,
54   9|       fogta volna a parancsnok a maga emberét, az – dicsőség ide,
55   9|        vacsorája óta.~A tábornok maga mellé jobb felől ülteté
56   9|     lassabban beszéljenek, míg ő maga oly óvatossággal rakta le
57   9|         nem csekély mulatságára.~Maga a tábornok is csendes benső
58   9|      tokajival, s azt fölemelve, maga is fölkelt; látszék, hogy
59   9|       fel a fenyegető veszélyt a maga nagyságának mivoltában.~
60   9|         fényes tűzkereket hányva maga körül. Mindenki várta, hogy
61  10|       Éppen jó szeszélyben volt. Maga is huszáröltönyt viselt,
62  10|         megfeketültek az időtől, maga az oltárkép festése is egészen
63  10|      ellen.~Egy ízben a tábornok maga is a legnagyobb veszélyben
64  13|         a huszárok kengyelébe, s maga a legpontosabb vezénylettel
65  13|     elismerni annak fensőbbségét maga felett. – Szabad tudnom,
66  14|          gyönge, mikor ott látja maga előtt alunni, nem sejtve
67  14|    templomból, s mindenik megy a maga házához, s legyilkolja,
68  14|    lovára vetette magát.~A sereg maga is pőre volt nagyrészint,
69  15|         János mester kiereszté a maga rabját. A nyavalyás még