Rész

 1   1|        között, golyók zápora közt. Mindig odább, mindig odább. Fáklyafénynél,
 2   1|         zápora közt. Mindig odább, mindig odább. Fáklyafénynél, földalatti
 3   1|        vészvihar még az égen is, s mindig előre, végtelen, irtózatos
 4   1|        diákkoromban a professzorom mindig azért szidott, hogy simplex
 5   1|            adta-vette – káromkodék mindig magasodó hangon, míg végre
 6   1|           E szó: „előre”. S serege mindig megérti őt.~Három sebhely
 7   1|       mindenféle ismerősökkel, kik mindig tele voltak szebbnél szebb
 8   1|          Különös ellenszenvem volt mindig a becsületes emberek ellen.
 9   2|  harmadikon, negyediken, ötödiken.~Mindig több, mindig kétségbeesőbb
10   2|             ötödiken.~Mindig több, mindig kétségbeesőbb arcok, iszonyú
11   2|       valahányszor egyedül vagyok, mindig a „köszönöm, pajtás” hangzik
12   2|     csatájuk ez már. Valamennyiben mindig ők mentek legelöl. Jó ismeretséget
13   3|            katonának. Én szeretném mindig előre tudni, ha valamit
14   3|     rosszul beszél, de azért mégis mindig magyarul beszél, ha németül
15   3|         ellenei közé.~Rózsámat még mindig kezében tartá, s midőn csákóját
16   3|        harc kimenetelét.~Nemsokára mindig távolabb-távolabb kezdének
17   4|     egészen soha, lelke éltében is mindig az égben járt.~Nem szeretett
18   4|            haza és túlvilág voltak mindig. A halál nem változtatott
19   4|         idáig is ellátszik a tüze. Mindig visszanéztem, azt hittem,
20   4|          vissza, de az áradó tömeg mindig feljebb-feljebb szorítá
21   5|         távolban, a szürkülő éjben mindig enyészetesebben hangzik
22   5|        felöltöznie, ruhástul aludt mindig, s inte, hogy bejöhet, aki
23   5|        folyosó tárult előmbe, s én mindig mélyebben haladtam befelé.
24   5|     Siettem arrafelé, a világosság mindig közelebb látszott jőni,
25   5|            is elég tág.~S haladtak mindig mélyebben a hegy szívébe,
26   5|     jöhetnék, hogy kegyed nem mond mindig igazat; jobb lesz, ha nem
27   5|           meg van nyerve; a beszéd mindig melegebb kezde kettőjük
28   5|         kacérkodott, az ifjú tiszt mindig szorosabban simult mellé,
29   5|    szolgálatokat tesz.~Tudósításai mindig pontosak, kimerítők voltak
30   5|         vissza áldozatjára, ki még mindig ott ül mozdulatlanul, mint
31   6|          mennyországba.~A nyomorék mindig lázasabb reszketéssel hallgatta
32   6|          az égő lángtető alatt még mindig hallik a szomorú harangkongás,
33   7|        padnyíláson, a hágcsón alá, mindig ölében tartva, mindig csókolgatva.~
34   7|         alá, mindig ölében tartva, mindig csókolgatva.~A fal mellett
35   7|     szegletéhez lopózott. A léptek mindig közelebb jöttek. György
36   7|            az ölében hordott tetem mindig nehezebb, nehezebb lesz,
37   7|       huszárok a kék hegyek felé – mindig elébb, mindig elébb.~Vadonat
38   7|        hegyek felé – mindig elébb, mindig elébb.~Vadonat erdőkön,
39   7|  hegytetőre fel, hegytetőről alá – mindig elébb, mindig elébb a kék
40   7|    hegytetőről alá – mindig elébb, mindig elébb a kék hegyek felé.~
41   7|            fenyveseken keresztül – mindig elébb, mindig elébb, a kék
42   7|          keresztül – mindig elébb, mindig elébb, a kék hegyek felé.~
43   7|       seregek az erős sáncokat, és mindig hiába.~Ott veszett a szépe,
44   8|          alatta az érczúzó malmot.~Mindig messzebb a kilátástalan
45   8|       istennyila, hullottak előre, mindig egy helyre csapásai. Kit
46   8|            fekete lapjára.~A lárma mindig közelebb jött. Egy csapás
47   8|       Kardját feje fölött forgatá. Mindig azon halavány, hideg arc,
48   8|        dacos, fárasztó küzdés után mindig összébb-összébb roskadozott;
49   8|      kardjára szúrva. Még akkor is mindig azon halavány, hideg, fájdalomtalan
50   8|      kiálta örömmel az özvegy, még mindig kezében tartva a két pisztolyt,
51   8|        ketten maradunk, s napestig mindig egyformán hajítunk.~– Hát
52   8|              nyugtalankodék Lupuj, mindig félve, hogy Numa ki akarja
53   8|        országúton.~A decurio melle mindig jobban kezde szorulni.~–
54   9|           kanyarulatban emelkedett mindig fellebb, mindig fellebb,
55   9|         emelkedett mindig fellebb, mindig fellebb, mintegy taszigálva
56  10|            elviheted.~A huszár még mindig látszott valamire várni.~–
57  10| tizenegyediken elveszt.~Lassanként mindig több-több nép támad körüle,
58  10|            fülét a víg lárma, mely mindig zajosabb tért kezdett magának
59  10|         ködén, s szerte a távolban mindig enyészetesebben hallatszott
60  10|             Ma piros, holnap holt!~Mindig e szavak visszhangzottak
61  10|          gondolatai messzeségében. Mindig ez arc jelent meg előtte.
62  13|     ellenállhatlan bűverővel, mely mindig nagyobb erőt vett rajta,
63  13|       megjelent, egyike a tréfálni mindig kész táblabíráknak nem kis
64  14|     hősöket, kik tizenhét csatából mindig győzelemmel tértek vissza.
65  14|            végig az ablakok alatt, mindig enyészetesebben járva végig
66  15|         semmi szépet.~János mester mindig több okot talált a gyanúra.~