Rész

 1   1|            dicső halált haltak.~De fekete légy a bosszútól, midőn
 2   1|       égnek, a zúzmarás zivatarban fekete hollók falkái kóvályogtak,
 3   1|       ország minden részein hosszú fekete vonalok húzódtak keresztül.
 4   1|           volna. Én csupán egy kis fekete bársony aranynyomatú futrált
 5   1|            igényelt.~De a keresett fekete bársony, aranynyomatú tok
 6   1|        újság földig gázoltatott. A fekete földig!~És elrendeltetett
 7   2|           okádta a szikrával elegy fekete füstöt.~Néhol az út közepén
 8   2|   asszonyok gubbaszkodtak.~Egy-egy fekete hintó, mely az előtte menő
 9   2|           egyebet, csak a kanyargó fekete utat a néphagyott fehér
10   2|        kettős aranypaszomány, szép fekete bajsza pörgére pödörve,
11   2|            másik. Ragyogva, repülő fekete paripán, csókokat hányva
12   2|            felhantolt sír alatt.~A fekete ruhát felvette az egyik,
13   2|            azóta másodmagával járt fekete ruhában a szolnoki özvegy,
14   3|            oly jól illett az a kis fekete koszorúszakáll, a piros
15   3|          az a je ne sais quoi nagy fekete epedő szemeiben, te azt
16   4|          háznál találhatók, viselt fekete táblával, barnult rézkapcsokra,
17   4|        kígyózva nyúlt fel magasra, fekete füstfoltot játszva a szoba
18   4|        tüzes-vörös fényben.~Azután fekete lett minden, az éj elfedte
19   4|    hányta-vetette kígyózó lángját, fekete füstlombot hajtva fel a
20   4|   kerekeken gördülni, vonatva erős fekete harci ménektől; látta azt
21   4|         látta a földről felpattanó fekete golyókat, szárnytalan démonait
22   4|        bércein felhők gyülekeztek, fekete felhők nyugatról, keletről,
23   5| bejelentett nő belépett a szobába.~Fekete ruha volt rajta, fején gyászfőkötő,
24   5|           A föld fehér volt, az ég fekete. Zajos csata után néma volt
25   5|   fájdalommal nézett a vezérre, „e fekete ruhában!” – szólt felsóhajtva.~–
26   5|          szólt felsóhajtva.~– És e fekete órában – tevé hozzá a vezér,
27   5|           szívébe, elöl az asszony fekete ruhában, lobogó fáklyával,
28   5|            oly haloványak, de az a fekete ruha és az a fekete óra…~
29   5|           az a fekete ruha és az a fekete óra…~A patakon túl ismét
30   6|            arcuk kifejezését, nagy fekete szemeik ragyogványát, sűrű
31   6|          odáig a homályban, hová a fekete szem tűzsugára elhat.~Pillanatok
32   6|        asszony tekintetéhez s nagy fekete szemei oly bátran, oly hősien
33   6|            is a halál szekere, hat fekete paripától vonatva, a halottas
34   6|            délcegek és hajuk olyan fekete – a szépséges cirkasz nőké,
35   6|           izzani látszik tőle, s a fekete füstben a szélkavarta repkedő
36   7|    szomjazik!…~*~Szenttamás fölött fekete volt az éj. Egy csillag
37   7|    felesége volt. Egy szép, piros, fekete hajú, fekete szemű asszony,
38   7|          szép, piros, fekete hajú, fekete szemű asszony, kinek arcán
39   7|       magos, összenőtt szemöldökű, fekete képű szerb, hideg bosszantó
40   7|     halottját, azután takarta rá a fekete hantokat.~Mikor a zöld gyepet
41   7|      alacsony szikár alak, villogó fekete szemekkel, hosszú bajusza
42   7|     bajusza búsan függ le ajkán, s fekete nagy haja vállait veri.
43   7|           s kis idő múlva két szép fekete paripát hozott ki felnyergelve,
44   7|         volt a menyasszony, sötét, fekete hajfürtökkel, halvány, idegzetes
45   7|         hazajuttok, házatok falára fekete betűkkel látjátok felírva: „
46   8|            őszülő, szakálla hosszú fekete, szemei átható, kemény tekintetűek,
47   8|        évek óta nem viselt egyebet fekete ruhánál és egy ifjú menyecske,
48   8|      József. Szép, szabályos arcú, fekete bajuszú férfi, boldog arculatja
49   8|       bajusza csak most pelyhedik, fekete haja természeti fürtökbe
50   8|          ismeretlen betűkkel beírt fekete lapjára.~A lárma mindig
51   8|        megvillant kezében a fényes fekete kard, s a támadók egyike
52   9|       fényből, annyi hatalomból?~A fekete romok – és a komáromi honvédtisztek~
53  10|         bajuszú veterán volt. Képe fekete még a Schwechat alól elhozott
54  10|          körül, melynek hátterében fekete ráncosképű cigányasszony
55  10|        oltárkép festése is egészen fekete volt már, csak a fő körül
56  11|        halott-arccal. Szép hosszú, fekete haja, mely soha befonva
57  14|       sötét szemei villogtak, sűrű fekete szemöldei árnyékot vetének
58  14|        övben fényes gyilok, hosszú fekete haja két tömött tekercsben
59  14|           keblére, piros ajkaira s fekete hajára jó volt nem néznie,
60  15|            helyett most egy sovány fekete úr volt ott, ki, amint megérté
61  15|    harmadszor is a szűk szobába.~A fekete sovány úr helyett most ismét
62  15|          úr helyett ismét a sovány fekete úr volt.~János mester elmondá