Rész

2001  14|               dicsőség! Gyógyította is az az ifjú sebét, lassan-lassan
2002  15|             Jártak a hadizenetek, készült az európai háború. Csupán egy
2003  15|          hallgatva, kikre nagyon ráillett az, amit a német mond:~„Der
2004  15|                 der andere hört zu.”~Mert az egyik csakugyan a legnagyobb
2005  15|                senki sem volt egyéb, mint az emberséges János mester,
2006  15|              gyaníthatóvá tesszük, miként az, kit a szerencse választottainak
2007  15|                   falu végén en gros űzik az oláhcigányok.~János mester
2008  15|          tapintatnál fogva rögtön lenézte az embere arcáról, hogy ennek
2009  15|              rukkolt hozzá.~– Honnan jött az úr? – kérdé furfangos ábrázattal
2010  15|                kérdé furfangos ábrázattal az idegentől.~– Hjaj… Bécsből –
2011  15|                 hallgattam, mint ágyúztak az utcán, s nem találtam benne
2012  15|                   Egyet gondolt, leitatja az embert, még így tán valami
2013  15|            koccantsa össze a magáét vele.~Az nem soká váratott magára,
2014  15|                nyelve engedé, utánakiáltá az éljent.~– No, most már kend
2015  15|                embernek tart a világon!~– Az egész világon? – kérdé a
2016  15|           szegkovács, elgondolkodva, hogy az egész világ ugyan derekasan
2017  15|               szép keveset ismer.~– Igen, az egész világon! Az egész
2018  15|                   Igen, az egész világon! Az egész kerek földön – bizonyítá
2019  15|                  szegkovács gondolkozott, az orrát vakarta, a fülét vakarta,
2020  15|                 vakarta, a fülét vakarta, az egész fejét megvakarta,
2021  15|                 megvakarta, s utoljára is az sült ki belőle, hogy „éljen
2022  15|                 Világos volt előtte, hogy az a Slimák mester bizonyosan
2023  15|              veres úr előtt talpra állítá az ártatlant.~– Ez az ember
2024  15|                 állítá az ártatlant.~– Ez az ember gyanús – monda ott
2025  15|                  gyanús ember lehet.~– Ki az a Slimák mester? – kérdé
2026  15|                 mester? – kérdé szigorúan az a kövér vörös úr.~– Senki
2027  15|               kövér vörös úr.~– Senki sem az, uram – felelt a remegő
2028  15|                 remegő szegkovács –, csak az én volt gazdám, egy emberséges
2029  15|            felesége meg nem vert volna.~– Az nem lehet – felel a kövér
2030  15|                miért nem ivott így: éljen az alkotmányos szabadság! éljen
2031  15|                    éljen a felső-dunai és az alsó-dunai hadsereg, éljen
2032  15|              vegye oltalma alá ez embert.~Az emberséges János mester
2033  15|                  János mester tehát fogta az elítélt delikvenst gallérjánál,
2034  15|           gallérjánál, uti supra, s vitte az illető hűs helyre, aholott
2035  15|             elmúlt, március közepe levén.~Az emberséges János mester
2036  15|           tisztelt gallérjának, s mielőtt az magához jöhetett volna ijedtéből,
2037  15|                  császári hadsereg! éljen az engedményezett alkotmány!
2038  15|           engedményezett alkotmány! Éljen az egy és erős Ausztria!”~Ezúttal
2039  15|               június nem tudom hányadika.~Az emberséges János mester
2040  15|            Megátalkodott ember! – förmedt az reá, megértve vétke nagyszerűségét. –
2041  15|          átadnálak: négyfelé vágatnál!!!!~Az ember kénytelen volt megörülni
2042  15|                  kénytelen volt megörülni az újabb háromhónapi börtönnek,
2043  15|           demokrácia, éljen a revolúció!”~Az ember még egyszer elmondatta
2044  15|                  hordozá. Szeptember volt az idő.~A szegkovács ideje
2045  15|                  meg, János mester, annak az úrnak odabenn, hogy csókolom
2046  15|          börtönébe.~*~November harmadikán az apróbb politikai vétségekért
2047  15|              János mester kinyitotta neki az ajtót, az ember zsebkendőjével
2048  15|                 kinyitotta neki az ajtót, az ember zsebkendőjével bekötötte
2049  15|             pantomimikájával adta tudtára az emberséges viceporkolábnak,
2050  15|                  vigasztalásra szolgáljon az, hogy nem ő az egyedül a
2051  15|                 szolgáljon az, hogy nem ő az egyedül a világon, ki rossz