Rész
1 1| kóvályogtak, szüntelen kiáltozva alá egyhangú szavakban „halál!
2 1| Laci, mind a két lábát maga alá szedve. – Egy arany a visi.
3 1| hallgatva és sebesen járt alá s fel, mint szokott, ha
4 1| miniszter úr sebesen járt alá s fel, mintha a világon
5 1| fölül mindenféle cifraság alá rejtett vexir zárak, és
6 1| szétgurult az ágyak és szekrények alá, miket másnap a szobaseprő
7 1| égve a porig. Lakói a föld alá, a kriptákba rejtőztek.
8 1| el is van készítve, csak alá kell írnod.~A lengyel, anélkül,
9 1| léptekkel nyargalt fel s alá.~– Beszélt kegyed tán vele?~–
10 1| kézzel büszkén sétált fel s alá a hosszú szobában, véghetetlen
11 1| nagy férfi csaknem az orrom alá tette a cifra palackokat,
12 1| sebesültet hivatalos gondviselése alá veszi.~Látszott tagadhatatlanul,
13 1| katedrájába, s onnan kacagott alá, fejét mindenféle oldalra
14 2| s az útban tüzet raktak alá, hogy ismét felolvasszák.
15 2| öcsém, ne bújj a lovam hasa alá, mert agyonrúg, nem szereti
16 2| segédcsapatok veszik fedezet alá megbomlott sorait.~A vörössipkások
17 2| messze üres csákókat visz alá a vérrel vegyült hullám.~
18 2| paripa nyargalt még fel s alá a csatamezőn, vagy egy sebesült
19 3| fenekére, valamennyi derekalj alá. Már most gondolhatod hozzá
20 3| bújt valamennyi derekalj alá izzasztó fürdőt venni.~Alig
21 3| velem szembe egy tükör alá leült és nem táncolt. Ott
22 4| roppant csapatokban törtek alá a havasokról, s szerte mindenfelé
23 4| hosszú nehéz ágyút vontatnak alá a köves hegyi úton; a lovak
24 4| mint jeladó zászlók függnek alá a barna fergetegben.~És
25 4| meredekről halálra találva hullsz alá, nagyot kondulva a sújtott
26 5| víz záporalakban zuhogott alá, facsaróvá áztatva az alatta
27 5| mely a kötelet húzta fel és alá, mint bányászlegények ereszkedtek
28 5| ott az ablakon át, ugorj alá, ússzál keresztül a Vágon.
29 6| mentül jobban hanyatlik alá a nap, a villám fénye annál
30 6| síkon. Feje búsan csüggött alá, lépései alatt inogni látszott
31 6| éltünk jobb fele a föld alá van téve. De még ez nem
32 6| mintha az égből szállnának alá, ártó tüzek repülnek le
33 6| olvadt nők szellemei hánynák alá égő szikrák alakjában égnek
34 7| a padnyíláson, a hágcsón alá, mindig ölében tartva, mindig
35 7| ítéletet éppen most írtam alá, az embert holnap agyonlövik.
36 7| hegytetőre fel, hegytetőről alá – mindig elébb, mindig elébb
37 7| tartsd a szádat a csap alá, s aztán beszélj.~A jövevény
38 7| messze levegőt. A templom alá több száz mázsa lőpor volt
39 8| az apa hevesen jár fel s alá a szobában.~– Eredj… minél
40 8| elvágtatott.~Amint a kereszt alá ért, nem jutott ugyan eszébe
41 8| merész robogással nyargalt alá.~*~Különös idők voltak az
42 8| könnyű átlátszó köd szállt alá. Imre még jókor hajnalra
43 8| igen nyugodtan járt fel s alá. Az ő szobájából dőlt ki
44 8| járkált a szobában fel s alá.~– Hiába az engesztelés,
45 8| padlásablakba, s onnan szórta alá vad erővel a súlyos öntött
46 8| rákapaszkodókkal együtt hanyatt esett alá, egy közülök az ablakpárkányon
47 8| padlásablakból szórattak alá, honnét Barnabás hajigálta
48 8| vászoncsuháját, pisztolyait a tüsző alá rejtve.~– Mi követünk –
49 8| fák mintha minden percben alá akartak volna bukni. Hosszú,
50 8| gyökereik szárazon csüggtek alá, mint vörös kötelek a sima
51 8| hasadékban.~Messziről zúgva jött alá a bérci patak, torlasztva
52 8| Kezei csüggedten estek alá.~– Fogadd el jobbját – szólt
53 9| sebesen megfordulva csapott alá, nagyot mennydörögve, ahová
54 9| és csillagokkal, s szórná alá a földre mennydörgő zuhanással
55 9| harangok megolvadva hullottak alá egyenként égő állványukról,
56 10| valami szellem jött volna alá, nehezítő nyomással védendő
57 14| hadfiak örültek valahára födél alá juthatni s annyi nélkülözés
58 15| János mester, vegye oltalma alá ez embert.~Az emberséges
|