Rész
1 1| igen sokáig tartott. Amely nap a vizsgáló bizottmány referálandó
2 1| teremből eltávozott, az ugyane nap kinevezett főápolóné nyújtá
3 1| leégetett laktalan rom.~Néhány nap múlva felkötött karral részvétgerjesztőleg
4 2| rémület ünnepe volt az.~Egész nap, egész éjjel szakadatlanul
5 2| ismerhetlen úton.~A hatodik nap megszűnt a járás-kelés!
6 2| neki, hogy melegedjék sok nap és éj viszontagságai után.~
7 2| fogollyá nem lesz.~Így folyt nap nap után. Róbert nemsokára
8 2| nem lesz.~Így folyt nap nap után. Róbert nemsokára nőül
9 2| jelentheté meg, hogy azon nap estéjén oda Damjanich egész
10 2| felemelve.~És az alkonyi nap rásütött szép halvány arcára,
11 2| sebre, éppen szíve fölött. A nap és az élet utolsó sugári
12 2| fejét ellene térdére. A nap leáldozott, az ég túlsó
13 2| arcra!…~*~Elmúlt a várt nagy nap, a két jó leánynak félt
14 3| nem feküdtek ágyban és két nap óta éppen le sem feküdtek.~
15 4| következik…~A csillagok, a nap és a hold elhomályosulnak,
16 4| december havát éltük. A nap véresen áldozott le Székelyhon
17 4| e szavakat:~„Elvesszen a nap, melyen én születtem. Legyen
18 4| padozatra.~– Elvesszen a nap, melyen én születtem!…~Az
19 4| hozatott velük, s még azon nap éjszakáján fölásatá a leánya
20 4| golyókat készíte, egész nap fúrt-faragott valami iszonyú
21 4| Csatára virradt fel a nap, magas bércek kettős sorozata
22 4| megerednek utána könnyei…~Nap után következik az éj. Életre
23 4| halál örök.~Hőséges júniusi nap volt. Erdély határának bércein
24 4| fegyvereik villogtak a nap rekedt hevében.~A felhők
25 5| Helybenhagyod-e?…~*~Pár nap múlva véres csatát vívott
26 6| mondtál igazat. A lemenő nap melegét még érzem arcomon.
27 6| ég egyik oldalán a lemenő nap lángol, a másik oldalon
28 6| asszony arcát egyfelől a nap búcsúfénye festi tartós
29 6| mentül jobban hanyatlik alá a nap, a villám fénye annál kékebb,
30 6| rokonaik, kiknek feje fölött a nap leáldozik, s mondanák olyankor:
31 7| hallgat, mint hallgatott hat nap óta mindég.~– Meghalt! –
32 7| rám sohasem virrad fel a nap, hogy azt mondhatnám, ez
33 7| nem szállni a lóról három nap, három éjjel, kiket, ha
34 7| felülni, az elnyargal álló nap, anélkül, hogy etetni vagy
35 7| kopasz volt – „együtt a nap és hold” mint a magyar példabeszéd
36 7| ragyogtak, mint a fölkelő nap.~Menyegzője előtti estén
37 7| izgató.~Kiértek a mezőre, a nap éppen akkor kelt föl, reggeli
38 7| nevét meghallottuk. Ha egy nap, egy órában két helyen csatánk
39 7| A fizető nap~Egy év múlt már, hogy Szenttamás
40 8| sűrűjébe.~*~Reggeledett. A nap szétlövellé az őszien vöröslő
41 8| ablakán besütött a reggeli nap.~Ágya, melyben feküdt, egyszerűen
42 8| haladnak egymás nyomában, a nap már fenn van az égen.~–
43 8| Csak egyet sem! ó, átkozott nap, mely ily éj után is feljön
44 8| feltúrt gödör maradt.~…A nap feljött ismét és végigmosolygott
45 9| túlsó végén, ha a nyári nap aláment, aranyhálóval szőtte
46 9| Gyönyörű meleg tavaszi nap volt, a kaszárnyákból lejött
47 9| ígért a tábornok a zajos nap után. Szavát be is váltá –
48 10| mint a felhőből kinéző nap, s csakhogy el nem rikkantá
49 10| kevélynek látott a kelő nap,~ Azt elesve látta
50 10| tábornoknak, hogy a néhány nap előtt elbocsátott vén huszár
51 10| felhőszakadásban, láttuk képedet az égő nap kettős udvarában, emberölő
52 11| minden kívánságát.~Három nap óta nem volt újra bekötve
53 12| kétezer katonája.~Egész nap, egész éjjel vítt az ellenséggel
54 12| történt. Látszott, hogy e nap ajándékok nyerésének napja.~
55 14| miként a vér…~Fel fog jőni a nap, de sugára nem lesz fehér,
|