Rész

 1   1|          senki. A miniszter pedig egyedül maradt az ő pecsétőrével.~–
 2   1|   miniszter bezárta az ajtókat, s egyedül maradtak.~A miniszter úr
 3   1| asszonyság eltávozott, a lengyelt egyedül hagyva síró gyermekeivel.~*~
 4   1|        barátja, hogy a haza üdvét egyedül azoktól várja. Hogy a rácok
 5   2|          búsan, csüggedten keltek egyedül a szomorú útra. A biztossági
 6   2|       tiszt, s aztán valahányszor egyedül vagyok, mindig a „köszönöm,
 7   2|       vettetnék ellenállhatlanul.~Egyedül a Zagyva felőli mocsáros
 8   2|          a harc, sem a haza, csak egyedül az ő szép arcaik, mosolygó
 9   2|           a forradalmi hadsereget egyedül gázolták halomra, kénytelenek
10   2|            Ma vőlegény voltam, és egyedül megyek alunni.~– Segítsenek
11   3|         nyugalomra van szükségük, egyedül hagytam őket.~Alig érek
12   4|      makacsul a veszélyt, mellyel egyedül maradt a csatában.~Ezt így
13   5|           a lengyel vörössipkások egyedül maradtak a csatatéren.~A
14   5|         sereg semmivé tétetik.~Ők egyedül tartották fel az üldöző
15   5|      szelektől.~A meggázolt fűben egyedül marad el egy elesett férfi,
16   5|       ismert tüneménye – új rajta egyedül a bánat és egy hosszú erőszakolt
17   5|           De te nő vagy… és velem egyedül.~A nő magasztos fájdalommal
18   5|          a vezér, s mentek azután egyedül le a völgy mélyébe, a fehér
19   5|       szavak után sietve távozott egyedül az erdőben, még a fáklyát
20   5|         fák között, miknek lombja egyedül maradt a tél fehér világában
21   5|           a három átszökött!~A nő egyedül maradt. Ő is elszökhetett
22   5|    fölgerjeszteni.~– Kegyed tehát egyedül jött? – kérdé az őrnagy,
23   5|         nem lehetett panasz.~– Ön egyedül bocsátotta idáig az általam
24   5|       fogunk bizonyosat tudni. Én egyedül jöttem ide, az bizonyos,
25   5|          őrnagy s az özvegy ültek egyedül, s halkan beszélgettek egymással.~
26   6|          tőletek, s azt mondanám, egyedül megyek, egyedül cselekszem,
27   6|         mondanám, egyedül megyek, egyedül cselekszem, egyedül halok
28   6|       megyek, egyedül cselekszem, egyedül halok meg. De ismerlek benneteket.
29   6|      belül a városból a gazdátlan egyedül maradt házőrző ebek sejtő
30   7|           egész népes családjából egyedül maradt meg. Ezek most mind
31   8|           ifjú vitéz holdvilágnál egyedül folytatá magányos útját
32   8|          végrehajtatik.~A decurio egyedül maradva az elalélt lovaggal,
33   8|      Tehát fogom én védni a házat egyedül ellenök, nekem nőm, gyermekeim
34   8|          Én védeni fogom őket, ha egyedül maradok is.~E pillanatban
35   8|        repül a világ levegőbe.~Az egyedül maradt decurio pedig hidegvérrel
36   8|             Nem jó. Magam megyek. Egyedül könnyebben ráakadok. Isten
37  10|         Midőn az ősz magyar ember egyedül maradt, kétszer-háromszor
38  10|          Eljött az éj.~A tábornok egyedül virrasztott szobájában,
39  10|      mellette, amint táborkarával egyedül állott. Ha észreveszik,
40  11|       virág.~Szűk, sötét szobában egyedül feküdt a magyar vezér.~Egyedül,
41  11|    egyedül feküdt a magyar vezér.~Egyedül, nyomorban, betegen, távol
42  11|     halálra ítélték és kivégezék, egyedül ő kapott kegyelmet…~…Fehér
43  14|         gyönyör angyalai laknának egyedül, nem sejtve, hogy feje alatt,
44  15|      szolgáljon az, hogy nem ő az egyedül a világon, ki rossz időben