Rész

 1   1|             miniszter pedig egyedül maradt az ő pecsétőrével.~– Te
 2   2|         elhagyá a várost. Csöndesen maradt az, várva nyugton az ismeretlen
 3   2|           volt Szolnok ismét, és az maradt késő alkonyatig.~*~Estefelé
 4   2|         Zagyva felőli mocsáros rész maradt fedezetlen, mint ahonnan
 5   4|           hullámai, a magyarnak nem maradt más a harcokból, mint véren
 6   4|           veszélyt, mellyel egyedül maradt a csatában.~Ezt így szokta
 7   4|             öreg szoborrá merevedve maradt ajtajában.~Néhány perc múlva
 8   4|        sírból fölkeltében tulajdona maradt, a hosszú, aranyat játszó
 9   4|           tőlük senki sem. De halva maradt seregük virága, négyszáz
10   5|         Csak egy nemzetőri kapitány maradt el futó századjától, letépte
11   5|       között, miknek lombja egyedül maradt a tél fehér világában haragos,
12   5|             átszökött!~A nő egyedül maradt. Ő is elszökhetett volna,
13   5|        óránál tovább egy helyen sem maradt, egy embernél többel soha
14   6|         bevitték őt karjaikon árván maradt városukba, Sepsiszentgyörgybe.~
15   6|         mely kedveseink után üresen maradt. Az ismert hangok helyett
16   6|        városból a gazdátlan egyedül maradt házőrző ebek sejtő vonítása
17   7|        Feleséged az első asszonytól maradt lyán sorsába nem szólhatott
18   7|        Hátha mi elmegyünk, s az itt maradt rácok azalatt gyermekeinket
19   7|          nőt, gyermeket, csak hazám maradt még, azt sem menthettem
20   7|             közt kimúlt. Az életben maradt szerbek dühösen rohantak
21   7|           népes családjából egyedül maradt meg. Ezek most mind együtt
22   7|             Szenttamáson egy kő nem maradt kő felett. A két torony
23   8|         félni fog idehaza.~Utoljára maradt a búcsúzás Jolánkára.~Szemeit
24   8|      ablakpárkányon félkézen függve maradt, míg hallatlan erőködések
25   8|            ajkán. Arca hideg, fehér maradt, szemei nem forogtak, nem
26   8|         küzdeni. Az ő elestével nem maradt egyéb a háznál, csak nők
27   8|        pillanatokat vetve a legutól maradt ragadmányra.~Halványan,
28   8|          világ levegőbe.~Az egyedül maradt decurio pedig hidegvérrel
29   8|        megölték – zokogá. – Egy sem maradt élve!…~Kevés idő múlva társai
30   8|       helyén csak egy feltúrt gödör maradt.~…A nap feljött ismét és
31   9|         mely a nagy tűztől még épen maradt, a szikraözön záporként
32   9|     nyargalt.~A téren egy férfi sem maradt, mindnyájan követték.~Egy
33   9|              kiszenvedett város!~Mi maradt belőled annyi fényből, annyi
34  10|              Nem számláltam meg, de maradt ott valaki.~– Ember vagy,
35  10|            ősz magyar ember egyedül maradt, kétszer-háromszor elmormolá
36  11|       lerohant.~A vár azután puszta maradt örökre, minden év lebont
37  12| mindannyiszor: „előre, előre!”~S ki maradt volna el, ki lett volna
38  12|             egy szekere, s a túlnan maradt ágyúk mind ottvesztek miatta.~
39  12|        ellenség, s csak négy ágyúja maradt és kétezer katonája.~Egész
40  12|        magáét, melyen csak négy ujj maradt a legközelebbi csatából?~