Rész
1 1| fázva. Dübörgő hidakon át, befagyott folyók jegén.
2 1| kincsben és pompában századokon át passionate összeszerze.~–
3 2| mit idegen férfi engedett át nekik, míg magának a földön
4 2| császáriak engedelmével ment át rajta, kiknek egy őrszeme
5 2| látja kend, akár nem, azon át kell menni.~– Jól van, káplár
6 2| egyszer az az ordé, hogy át kell menni, akkor át kell
7 2| hogy át kell menni, akkor át kell menni, ha ezer tüzes
8 2| visszavonulni, szinte „jobbra át”-ot csináltak, és csendesen
9 2| vértes vonult nagy csendesen át a csatatéren, sisakjaik
10 3| én vérem az övébe folyna át, s az övé az enyimbe.~Vártuk
11 3| leghosszabb órát ekkor éltem át életemben.~Többen kiállottunk
12 5| a viharcsat között fúrta át a csákót.~– Miért nem egy
13 5| náluknál is mélyebben fúratik át a hegyen, s ilyenkor elhagyatnak,
14 5| másikat a vezérnek adta át, s inte nekik, hogy menjenek
15 5| azután karcsú derekát karolta át; mindez nem esett meg ellentállás
16 5| Elvesztél… Hónapokon át éjjel-nappal fáradtam rajta,
17 5| ki vagy, ott az ablakon át, ugorj alá, ússzál keresztül
18 5| kiszökött az üres ablakon át, s gyorsan sietve tűnt el
19 7| téged a sors tizenhét éven át a folytonos üldözéstől,
20 7| nagy pecsétes iratot adva át a kérdezőnek. – Olvasd és
21 7| az elhullottak tetemein át diadallal rohant fel a sáncra
22 8| mikor mosolyog, hajnallik át rajta gyöngéd rózsafuvallat,
23 8| azért, ami lesz. Századokon át ok nélkül küzdött annyi
24 8| nyomorék zokogva karolta át bátyja térdeit s elkényszeredett
25 8| füstöltek, a konyhák ablakain át nem lobogott tűz. Ki tudja,
26 8| ivadékról ivadékra származnak át a múlt dicsőségnek rémlő
27 8| lábtó van állítva, melyen át már az oláhok az ablakon
28 8| Numa.~– Láttam ablakodon át.~– S hogy mertél ablakomon
29 10| Ezredes uram! Jöjjön át mihozzánk!~S ezzel hirtelen
30 10| válasz, más tárgyra vitte át rögtön a beszédet. Ebéd
31 10| kezdte látni az oszló ködön át Tarcalnak tornyait, a városból
32 11| felhő, sem madár nem repül át rajta.~A hold, félig elfogyva,
33 11| vágást, mely hosszan vonult át a szép főn egész a homlokig.~–
34 12| százezer ezüst forintot adtak át neki, mit katonái közt egy
35 13| szerény elismeréssel nyújtá át neki a tábornoki pálcát:~–
36 14| egy-egy kísértetként futotta át a leány szívét, szemrehányó
37 14| útból!~– Csak holttestemen át fogtok hozzájutni – monda
38 15| farkas a bárányt, úgy kapta át derékon e szóra János mester
|