Rész

 1   1|         magamban –, mi bajuk lehet nekik egyszerre négy királlyal?~–
 2   1|          akarsz velök?~– Mondd meg nekik, hogy ha eluntak állni,
 3   1|     öccsének még ez sem volt elég. Nekik egészen vörös kalapot kellett
 4   1|         plena sessione mondtam meg nekik, hogy mindnyáját le fogom
 5   1|       adnak róla, amilyet diktálok nekik.~– Ezt mégsem tanácsolnám.
 6   1|           ki erős szavakkal ígérte nekik a múltak feledését és közbocsánatot,
 7   2|           idegen férfi engedett át nekik, míg magának a földön vete
 8   2|    készakarva nagy előnyt engedtek nekik.~Ez így folyt egész délig.~
 9   3|     akármit kívánnak, mindent adok nekik és nem mutatom, hogy félek
10   3| alkalmatlanságnak, sőt kész vagyok nekik szolgálni mindennel, amit
11   3|          valami tatárfajtának kell nekik lenni.~– Jőjenek utánam –
12   3|             hogy rögtön megígértem nekik mindent. Ez volt az első
13   4|           meg szemeit és nem akart nekik hinni. Az alak ekkor fehér
14   4|            kényelmes hídul szolgál nekik, melyen gyalog hátukba kerülhetnek.~
15   5|       bányák terméseik egy tizedét nekik tartoznak adni, amiért ez
16   5|           vezérnek adta át, s inte nekik, hogy menjenek vissza.~A
17   5|            granátost, s parancsolá nekik, hogy üljenek szinte a szekérre.~–
18   5|       lengyel volt – sokat beszélt nekik, különös tárgyakról, merész
19   6|     ismerősei volnának, nem tudott nekik mit szólni.~Kötelességgyakorlásban
20   7|          halva vannak mind.~– Jobb nekik az utcán halva feküdni,
21   7|          társukra, ki a bort hozta nekik, egy perc alatt összeaprították,
22   8|       akadályozhatok meg.~– Adj ki nekik. Töltsék rajtam bosszújokat.~–
23   8|      hozzájok békítőleg, ígérjetek nekik bort, vezessétek le a pincébe.
24   8|   vezessétek le a pincébe. Adjatok nekik pénzt, engeszteljétek ki.
25   8|             Öcsém, Tamás! Szólj te nekik! – lihegé az öreg, Tamáshoz
26   8|            gondolat. Ha könyörögsz nekik, megölnek, ha bátorságot
27   8|     kíváncsian várták, hogy mit ád nekik.~Ezzel elővett egy fejszét,
28   8|      kénytelen ittmaradni – felelé nekik szárazon a decurio.~– Jól
29   8|         helyezé, azután kinyitotta nekik az ajtót.~Lupuj leghátul
30   9|       vannak nagy munkával sikerül nekik, golyók zápora közt megakadáIyozni
31   9|      fognak elárasztani.~– Az csak nekik fog fáradságot okozni –
32  10|        zászlóalj ugyanakkor menjen nekik szuronyszegezve, s vegye
33  13|             s miután Karcagról írt nekik egypár levelet, amit nem
34  14|         visszamegyek, s azt mondom nekik, hogy ellent nem találtam.
35  14|      számukra dús lakomát, adjanak nekik mindent, mit szemük megkíván –
36  14|          hogy nem fogsz irgalmazni nekik. El nem árulod haláluk jöttét,
37  14|          megelőző arccal nyújtának nekik ételt és italt, s ha a katona