Rész

 1   1|     társaságot, melynek közepébe hirtelen egy százötven fontos bomba
 2   1| ásítozott.~– Öcsém – szólala fel hirtelen megfordulva sarkán a miniszter
 3   2|         midőn egymásra ismerénk. Hirtelen félrekapta ő lovát, én is
 4   2|         sikert látszott mutatni, hirtelen elhagyták helyöket, s mire
 5   2|          a huszárokkal, s azután hirtelen megfordultak, látszólagos
 6   2|     Hosszú gyalogsorok alakultak hirtelen négyszögű karéjjá s sortüzeket
 7   2|        az ütközetet.~*~E percben hirtelen megdördültek a túlsó parton
 8   2|   intézve a feléjük közeledőkre.~Hirtelen megritkítják azok soraikat,
 9   2|     előre, egy utcakanyarulatnál hirtelen, mintha a földből bútt volna
10   3|          egy csomóba csalogatva, hirtelen magukkal elragadják s elvigyék
11   3|       táncosomat elküldték volna hirtelen valahová futárnak!~– Tehát
12   3|         kötődék velem tovább.~Ha hirtelen észre sem veszem magamat,
13   3|        az megszólalhatott volna, hirtelen nyargaló paripák robaja
14   3|           hízelgő arcokat láttam hirtelen haragos, vakmerő, fenyegető
15   4|       ismét elveszett onnan, oly hirtelen, mint megjelent, mintha
16   4|        ismét. Az öreg köszönté a hirtelen elvágtatót.~– Jó estét,
17   4|         ölelje, midőn a tünemény hirtelen eloszlott előle, s ő szobájában
18   5|     tenni, melyet ijedtemben oly hirtelen bejártam.~A vezér várakozásteljesen
19   5|          közelebb simult – midőn hirtelen nyers hangon szólal meg
20   5|       mindenütt csapatjaik élén.~Hirtelen a császáriak csapatjából
21   5|       magyarok vezére felé tart. Hirtelen összecsapnak, hosszú sebet
22   6|          elhalók kiáltása, midőn hirtelen, mintha az égből szállnának
23   6|          temetésnek hangja. Most hirtelen egyet fordul a szél, a lángokat
24   7|     dombtetőkre felállított őrök hirtelen jelt adtak, hogy valaki
25   7|     aláhanyatlott keblére, midőn hirtelen megharsan a trombita a csapat
26   8|     maradva az elalélt lovaggal, hirtelen felugrott annak lovára,
27   8|       hogy nem láthatják többet, hirtelen balra félrekanyarodott egy
28   8|          Megyek – szólt az ifjú, hirtelen elhatározottan kelve fel
29   9|    megáll.~E nyugodt pillanatban hirtelen felszökék helyéről a parancsnok,
30   9|           s a gránátot felkapva, hirtelen lehajítá a sáncárokba.~A
31  10|          tábornokot megpillantá, hirtelen kiderült arca, mint a felhőből
32  10|     Jöjjön át mihozzánk!~S ezzel hirtelen kiugrott a szobából, érezve,
33  10|     tréfás beszéd alatt az utcán hirtelen zaj keletkezett.~Gyors lódobogás –
34  14| csillagos égen. Szerencsém, hogy hirtelen magamhoz jöttem, s mintha
35  14|    győznek, ennek kell meghalni.~Hirtelen megkondult az éjféli harangszó.~