Rész

 1   1|     gyanakszik, és Lacinak ez elég arra, hogy önt befogassa.~– Engemet?
 2   1|         nem.~Már rezignálva voltam arra a gondolatra, hogy vasasnémetek
 3   1|           véghetetlen sokat tartva arra, hogy kardjával mentül nagyobb
 4   2|           a tábornoknak, miszerint arra, hogy az ember híres hadvezér
 5   3|   táncterembe. Előre büszke voltam arra a hatásra, amit nemzetiszín
 6   5|           fogok neki okot szerezni arra, hogy ön méltán, törvény
 7   5|         nekem főnököm; hogy miért? arra nem felelhetek, mert arra
 8   5|          arra nem felelhetek, mert arra nekem semmi gondom.~Az asszony
 9   5|               S mi indítá kegyedet arra, hogy mégis eljőjön?~A nő
10   5|           az óra? és soha sem jött arra a gondolatra, hogy e kisded
11   6|       temető dombjára gyűlt nőket, arra vette útját. Sáros és véres
12   6| körülállták az anyát, amint a fiút arra látták tartani.~A temetőárok
13   6|            nem érzett magában erőt arra, hogy a városba bemenjen,
14   6|          ágaskodott.~És a cserkesz arra gondolt, hogy neki is van
15   7|        egymáshoz, sehol sem talált arra, melynek tövébe leányát
16   7|            engem megszabadítani?~– Arra nagy okom van. Engem a rácok
17   7|           év óta üldöznek engemet. Arra jobbra tarts, ha az országútra
18   7|      senkinek kegyelmet nem adunk!~Arra is megesküdtek.~– Most szólj,
19   7|            hogy amit mondani akar, arra nem talál eléggé öldöklő
20   7|         sötét, fellegzetes arccal. Arra gondol: hogy örömei tárgyától
21   7|           zászló, arca ég, ragyog. Arra gondol, hogy bosszúja percéhez
22   8|            S jaj azon városnak, ha arra kerül sor, hogy a sírok,
23   8|     lelövöldözhetünk, s azután, ha arra kerül a dolog, a lépcsőkön
24   8|           a sziklai vaskereszthez, arra fölfeszíték, s ott végezték
25   8|          hogy ami el nem osztható, arra sorsot vetünk.~– Jól van,
26   8|       persze hogy el nem osztható, arra sorsot kell vetnünk, de
27   8|            tekintettel is bántani, arra csak vigyorogva tekinteni
28   8|            vettetni. Egyet mondok. Arra csak ráállhatsz. Csak azt
29   8|          durva pokrócot teríte le, arra lefeküdt, s éjfélig elnézte
30   8|       magában, s oly jólesett neki arra gondolni, hogy azok most
31   9|    legjobban tudja a járást.~– Nem arra, nem – kiálta a parancsnok. –
32  10|         valami zsinat keletkezett, arra ébredett fel. Néhány tisztje
33  10|           A k…i útról.~– Küldjetek arra rögtön erős kémcsapatot,
34  10|         mieink – szólt a tábornok, arra tartva kíséretével, s nemsokára
35  13|           megszólítja franciául:~– Arra ne menjen ön!~A tábornok