Rész

 1   2|         leányai.~Tíz év óta volt özvegy az asszony, tíz év óta hordta
 2   2|          hordta jegygyűrűjét.~Az özvegy napról napra aggott, fogyatkozott,
 3   2|        viszontagságai után.~A jó özvegy házához is betoppant egy
 4   2| mosolygásról mind ráismernek.~Az özvegy és a két leány egyszerre
 5   2|           A csapat megindult. Az özvegy ablakából fehér kendők lobogtak
 6   2|    bánatot mutattak arcaikon.~Az özvegy házához egy vértes százados
 7   2|      fogsz lenni, én akkor talán özvegy.~És ezután sokat sírt a
 8   2|         boldog nő lesz az egyik, özvegy a másik.~– Nem örülsz-e? –
 9   2|      egyenlők voltak.~A szolnoki özvegy házánál egyszerre köszöntött
10   2|         lett boldog nő, Anikó az özvegy; még reggel mást hitt mind
11   2|        fekete ruhában a szolnoki özvegy, és sokszor elgondolkozék
12   2|   feketében járnak, mind a három özvegy, egyenlőn megáldva.~
13   4|         marad itt egyéb, mint az özvegy és az árva.~A halál órája
14   5|         de én még inkább. Látja, özvegy vagyok.~– Az én nőm is az
15   5|     nehéz benne járni – szólt az özvegy –, de hol annyi kéz van,
16   5|         menni, s a házába betérő özvegy ott egy csomó közkatonán
17   5|        felötlő.~Fél óra múlva az özvegy útban volt azzal az emberrel,
18   5|         maszkírozott őrnagy s az özvegy ültek egyedül, s halkan
19   6|         maradtak még a városban. Özvegy nők és árva gyermekek.~A
20   6|        idegen szókat, s arcaitok özvegy bájait érni fogja az idegen
21   7|        Anna, szép fiatal lengyel özvegy már fél év óta jegyben járt
22   8|     szobában volt még kívülök az özvegy gyászruhás nő és a kis nyomorék,
23   8|       Simon s velök a gyászruhás özvegy testvér.~Barnabás egy roppant
24   8|          tömegnek.~Utána jött az özvegy, egy kezében két vontcsövű
25   8|  viseljétek magatokat – szólt az özvegy száraz hangon. – Ingyen
26   8| fegyvereiteket – biztatá őket az özvegy.~– Az istenért – rikácsolt
27   8|    szinte a lépcsőre, kísérve az özvegy testvértől.~– Eredj, húgom,
28   8|      hányni. Ott találkozunk.~Az özvegy távozott. A két testvér
29   8|     lépései! – kiálta örömmel az özvegy, még mindig kezében tartva
30   8|    győzelemtől izzadó arccal.~Az özvegy rettentő sikoltással szökött
31   8|     vállára.~A másik lövéssel az özvegy tulajdon keblét szakította