Rész

 1   1|   kellett hordani, hogy tudhassa mindenki, miként ők nem félnek a
 2   1|     vitte el.~– Asszonyom, ön és mindenki, aki valaha ismert, tudhatja
 3   1|         onnan egymásra bámultak, mindenki kérdezett, senki sem felelt.~
 4   1|   hangzott mindenfelől, ordított mindenki mindenféle tónusból és nyelvből,
 5   1|        volt, már azt előre tudta mindenki. A karzatok tele voltak
 6   1|        beszélt összevissza, hogy mindenki elkezdett rá fennhangon
 7   2| elfoglalva, a nagy dúlt tömegben mindenki magára volt hagyva, senki
 8   2|          s végiglovagolt előtte. Mindenki tudta, hogy ma beszédet
 9   3|       bevezetést elhúzta, s erre mindenki sietett a tancosnéjához.~
10   3|       sár, vagy vér?), s sietett mindenki a táncosnéját felkeresni
11   4|          még akkor is, mikor már mindenki elfeledte szépen, s ha valaki
12   4|       kenyeret, azután eloszlott mindenki a maga szülőföldére.~Tovamentek.
13   4|         a sebesülteket elhordák, mindenki az öreg Áron után tudakozódott.~
14   5|   seregét a vezér, mikor már azt mindenki elveszettnek hitte.~Szerencsecsillaga
15   5| keresztül.~– Őrült, hová akarsz? mindenki megtudja, arcodról, hogy
16   6|         hogy senki meg ne lássa. Mindenki ráismert benne Judit fiára,
17   6|    állnak, tele van az udvar is, mindenki elmegy nézni a halottat.
18   6|   mindennek, aki él, s mikor már mindenki elhanyatlott, mikor nincs,
19   6|   kisírni. Pedig sírhatott volna mindenki otthon is, halottja volt
20   6|          Inte, hogy ne sírjanak. Mindenki elhallgatott.~S azután szólt
21   6|          Most haza fogtok menni, mindenki hordja fel vagyonai legbecsesebbjét
22   7|        pengése. Feszülten nézett mindenki az ajtóra… Megnyílt az,
23   7|   játszik. „A kapitány” mormogja mindenki.~A huszárok felülnek lovaikra,
24   7|      ittak, vígan voltak, dalolt mindenki, ahogy torkán kifért. Éjfél
25   8|     valóságos jogot tartva hozzá mindenki, jól szemüggyel tarták,
26   9|          Ebéd derekán, mikor már mindenki arcán nyíltak a jókedv rózsái,
27   9|     valami kergetett ürgefiút.~– Mindenki helyén maradjon! – kiálta
28   9|    tűzkereket hányva maga körül. Mindenki várta, hogy mikor pattan
29  10|        idegen ajakról, előszedte mindenki, amit itt-ott eltanult belőle,
30  10|    figyelni a ragyogó hadfiakra. Mindenki csak az enyészet királya
31  15|          abból is előre sejtheti mindenki, hogy ezt a szerencsének