Rész
1 1| pénzügyminiszterhez tisztelkedni. Kérem tőle a pecsétőri fizetésemet,
2 1| ember nem részegszik meg tőle, hanem megbolondul, kivált
3 1| egyet-mást számon kérjen tőle.~Az eset oly hallatlan volt,
4 2| s azt is tudta, hogy ez tőle éppen akkora áldozat, mintha
5 2| már a halállal, nem félnek tőle. Már ők jól értik, mint
6 3| tábori ágyon hálni – kérdezém tőle.~Mind a kettő elneveté magát.~–
7 3| segítséget.~Sokára bírtam kitudni tőle, hogy hol volt és mi történt
8 3| micsoda gondolat is volt az tőle?~Nagy munkába került a mamát
9 4| énekelni, ki mit hallott tőle valaha mondani? egyes szókat,
10 5| lovait etetni, azt kérdezte tőle a három katona, hogy merre
11 6| visszafoglalod a várost tőle, s szikrák özönében, füstnek
12 6| hogy nem tudja megkérdeni tőle, mit csinálnak az otthonmaradt
13 6| ég fedele izzani látszik tőle, s a fekete füstben a szélkavarta
14 7| többiektől a rácok, tartva tőle, hogy tulajdon népök félreismerésből
15 7| gyermekét.~Nem kérdezve tőle, hogy mi fáj, és az sem
16 7| erővel akarná valaki megtudni tőle tartózkodásom helyét, négyfelé
17 8| higgyétek, ne borzadjatok tőle vissza, hisz mindez csak
18 8| összevissza, s azután elfutott tőle, egy szó, egy hang nélkül.~
19 8| legyőzetik, ezt nem veszi el tőle senki. Rosszul gondoskodtak
20 8| kalpagodra volt írva? – kérdé tőle elszörnyedve.~– Igen.~–
21 8| hogy meg ne fosztassanak tőle, s ott vártak tömegestül,
22 8| nyargalni, futott, amint tőle kitelt, ereje fogytáig,
23 8| elbeszéltem, ne borzadjatok tőle vissza, hisz mindez csak
24 9| embereit –, aki nem fél tőle, azt nem éri soha. Minden
25 10| főtiszt haragosan kérdé ekkor tőle, hogy miért akar ismét visszamenni.~
26 10| fekhelyére, most elmaradna tőle és megnyugodnék.~– Menjünk
27 13| vőn.~– Ki e férfi? – kérdé tőle az orvos halk, ismerős hangon.~
28 14| aztán még részegebb lett tőle, de egy se bírta kifárasztani,
29 14| diplomaták sem restelltek tőle eltanulni.~Amint meglátta
30 14| leverve, szívesen kérdé tőle: – tán sebet kaptál, jó
|