Rész

 1   1|        asztalszegleten, akiről sohasem bírtam megtudni, hogy gyermek-e
 2   1|        mint háborúról, melynek sohasem lesz vége.~Az apró emberek
 3   1|     valók politikusoknak. Ezek sohasem azt nézik, hogy mi hasznos,
 4   1|     nem így akartam ezt. Nekem sohasem kellett volna e pénzt megadnod,
 5   1|       lógott le, hogy az ajtót sohasem csukhatta be maga után,
 6   1|       önbűnötökért.~És ti, kik sohasem szerettétek, csak loptátok
 7   2|     mikor jősz vissza?~– Talán sohasem többet.~A leány könnyezve
 8   2|        tüzér sokkal boldogabb. Sohasem látja annak arcát, akit
 9   3|   kétségbe vagyok esve. Ah, én sohasem fogok quadrille-t táncolni
10   3|         s ha híttam, kerestem, sohasem felelt, sőt ha véletlenül
11   3|     bánnám, ha ott volna, ahol sohasem látnák.~Kénytelen voltam
12   3| amputáltatni…~Ah, Eleonóra, én sohasem fogok quadrille-t táncolni
13   4|     ősz ember még őszebb lett, sohasem látták őt vígnak; a vén
14   4|   meghalnom.~És legyek, mintha sohasem lettem volna.~Az én reményem
15   5|        valóságára hivatkozunk, sohasem fogunk bizonyosat tudni.
16   5|      ön, az ön három granátosa sohasem volt a világon. Ön haditörvényszék
17   6|        kifolyott, ott meghalt.~Sohasem tudta meg senki.~Jöttek
18   6|   lakháza silányságát.~– És te sohasem leszesz boldog – folytatá
19   6|  mögött, – az elvált testvérek sohasem hallottak egymásról többet, –
20   7|      Azt, fiam, nem tudom, rám sohasem virrad fel a nap, hogy azt
21   7|     nem kerülni.~Bujtogatásait sohasem intézte a tisztek, hanem
22   7|   tudok, hogy a forradalmaknak sohasem volt jó kimenetele. Sok
23   7|    nemzet prófétái, hogy onnan sohasem jönnék többet vissza. A
24   7|        nemsokára!” – monda, és sohasem látta többet.~*~Nyargaltak
25   8|  elébb-utóbb meg foga tudni.~– Sohasem. Tinektek el kell menni
26  12|       hímzett lótakarót, amire sohasem mert ráülni, hanem eltette
27  13|        és tiszta kékek voltak, sohasem nyitotta fel egészen, s