Rész

 1   1|               Visszahozta az ördög. Ma megint elküldtem, meg sem
 2   2|        előtte. Mindenki tudta, hogy ma beszédet fog tartani, s
 3   2|   Megígértem menyasszonyodnak, hogy ma elviszlek neki.~– Majd,
 4   2|           lépést sem tett volna még ma.~Egy óra múlva minden csapszékben
 5   2|              meghalok – nyögé az. – Ma vőlegény voltam, és egyedül
 6   3|        örömmel adák tudtunkra, hogy ma este a tisztikar táncvigalmat
 7   4|             utánam Vásárhelyre, még ma, még az éjjel. Isten veled
 8   5|     üdvözölve a nőt –, a haditanács ma kegyedet különösen megdicsérte
 9   5|         Parbleu! Kegyednek, madame, ma nagy kedve van elménckedni;
10   6|           Figyelj reám. A győztesek ma vagy holnap városunkba jőnek.
11   7|         nagy innepök van a rácoknak ma, s tovább nem törődtek vele,
12   7|         bejöttél, hogy mi ünnep van ma; most tudnád, hogy ez a
13   7| ünnepélyesen fel foguk magasztalni. Ma igyuk meg leánya lakodalmát,
14   7|    mondhatnám, ez az én napom lesz. Ma itt, holnap tíz mértfölddel
15   8|      szorulni.~– Imádkoztatok-e már ma? – kérdezé végre egészen
16   9|        lakodalmas menethez, kik még ma táncolni is akarnak.~A táblabíró-őrnagy
17  10|            Heute roth, Morgen todt. Ma piros, holnap holt.~– Kegyed
18  10|         szaván fogja a sors, inkább ma, mint holnap. Ha tudnám,
19  10|           piros volt, mint a rózsa, ma már halott és eltemetik.~–
20  10|            Heute roth, Morgen todt. Ma piros, holnap holt…~Hm.
21  10|            Heute roth, Morgen todt, ma piros, holnap holt – mormogá
22  10|          lelke nem volt a szobában.~Ma piros, holnap holt!~Mindig
23  10|          keresztül eszméi világán:~„Ma piros, holnap holt.”~Végre
24  10|           végre egyikök. – A varjak ma reggel leverték a toronyból
25  14|       lángolt a poharakban.~– Tölts ma bort e poharakba, szép leány!
26  14|  örvendezteté meg katonáit:~– Fiúk, ma megérdemlitek, hogy új szalmát