Rész

 1   1|      ékszerek, pompás szelencék egyetlen darab drágakőből faragva,
 2   1|        Külön le volt pecsételve egyetlen pecséttel, melyet a kormányelnök
 3   1|        előhúzni a zsebből, mely egyetlen achátból faragva s arannyal
 4   1|         a gerilla-sereget, mint egyetlen jelszóra, kürtök rivalltak
 5   2|      dombra épült kápolna, mely egyetlen emelkedett hely az egész
 6   2|     rendet, s a két csapat most egyetlen összezavart tömeggé válik,
 7   2|   borulva fekszik a vén harcos, egyetlen lény volt az, amit még szeretett,
 8   4|     sírt, hol eltemetve fekszik egyetlen leánya, az aranyhajú Lóra.~
 9   4|  setéten keresztül, s a helység egyetlen tornyából a csengő estharang
10   4|      vezető keskeny hegyi utat, egyetlen ágyú végig leseperhetné
11   4|    egymás sorjában felállítják, egyetlen ágyúval mind le lehetne
12   4|         ez az én leányom, az én egyetlen leányom, aranyoshajú Lóra!”~
13   5|       bátran, vitézül esett el. Egyetlen sebe volt, az is elöl –
14   6| közelegve.~A harang megkondult.~Egyetlen harangja volt ez Sepsiszentgyörgynek,
15   7|       reszkető térdeit. – Édes, egyetlen gyermekem!~– Fussunk innét –
16   7|         mely élő fejfája legyen egyetlen gyermekének.~Vágta, vágta
17   7|   Györgynek – elmondhatod: hogy egyetlen ember vagy, ki Rózsával
18   8|  arisztokratikus arcú majoresco egyetlen fia.~Emellett végül egy
19   8|       vesztem, ha rád gondolok… Egyetlen fiam vagy… Tudhatod, mennyi
20   8|   szobában lelte magát, melynek egyetlen ablakán besütött a reggeli
21   8|    hangja nélkül a fájdalomnak, egyetlen halálhörgés nélkül.~A tömeg
22   8|    decurio, bal kezét felkapva, egyetlen csapással úgy ütötte le
23   9|   fukarok, egy népszerű lelkész egyetlen templomi beszédére leszedték
24   9|      újra? Elő a fecskendőkkel! Egyetlen szent háza az még várostoknak,
25  10|   kísértetvilág nyomasztó rémei egyetlen szavára a megdördülő ágyúnak
26  11|   megmentve általa – felelé az, egyetlen jele nélkül a fájdalomnak.~