Rész

 1   1|      viszik tovább a veszélyes utat mélybe és magasba, a tajtékot
 2   2|         csak a kanyargó fekete utat a néphagyott fehér pusztaságon.~
 3   2|      mint kell az ágyúgolyónak utat engedni vagy megbukni előtte,
 4   2|     rohannak azután, merre még utat látnak, üldöztetve egész
 5   2|      maguknak véres, küzdelmes utat a találkozásra.~A porfelleg
 6   2|      tűz közé jőjön, kénytelen utat törni magának s odább vinni
 7   4|       a holdsugárt, mely ezüst utat rajzol számomra az égen.~
 8   4|    kiegészítve a sziklába vájt utat, mely oly keskeny, hogy
 9   4|    hídhoz vezető keskeny hegyi utat, egyetlen ágyú végig leseperhetné
10   5|   seregével.~Négyfelől próbált utat törni magának, mind a négyfelől
11   5|   valami ezüstköd tört magának utat a föld alatti sűrű sötétségbe,
12   5|   értem, s nem hiszem, hogy ez utat még egyszer meg mertem volna
13   5|     rendbehozatva a földalatti utat; elkezdé serege javát azon
14   5|        a derék seregnek szabad utat nyitni.~Így menté meg seregét
15   5|   feleletre.~– Tehát csakugyan utat tört magának Körmöc felé?~–
16   5|     éppen ő volt az, ki ezt az utat a vezér előtt fölfedezte.~
17   6|  csillagsugára nem bír magának utat törni odáig a homályban,
18   7|    népnek!~Pillanatok múlva az utat nyitó tömeg közt az emelvényig
19   7| számodra ellenség-fejekből, ha utat csinálsz nekem a csatatérig.~–
20   8|  vízmosási árok vágja ketté az utat, mely fölé dobogó híd van
21   8|  decurio! – mormogának mind, s utat nyitottak előtte.~– Mi történik
22   8|    ifjú ismerni látszék már ez utat; mert egyenesen arrafelé
23  14|        osztva a puska agyával, utat törtek a szerbeken keresztül